Vajdaszentivány

Fedél a rászorulóknak

Huszonöt hátrányos helyzetű család számára épült szociális lakás az elmúlt időszakban Vajdaszentiványon. A svájci támogatottságú FAER-programon keresztül zajlott beruházással 90 százalékban elkészültek, ottjártunkkor néhol már a villanyt szerelték.

– Minden család külön villanyórát kap, azt és a vízszerelést a kivitelező cég ingyen biztosítja. Az építőanyagot is megkapták a családok, a házak felhúzását viszont önerőből kellett megoldaniuk – tudtuk meg Boer Vasile polgármestertől (fotó). A községgazda elmondta, hogy harmincegynéhány igénylést adtak le a nehéz sorban élő szentiványiak. A rászorulók között olyanok is voltak, akiknek nem felelt meg a közös építkezés, illetve az, hogy ikerházakban lakjanak, rajtuk így nem lehetett segíteni.

A polgármester a fontosabb megvalósítandók között elsőként a községközponti szennyvízhálózat kiépítését említette. Az Országos Vidékfejlesztési Ügynökségnél (AFIR) nyújtották be tavaly az erre vonatkozó pályázatot, amely nyertesnek bizonyult. Jelenleg a műszaki tanulmány elkészítésére kiírt versenytárgyalás zajlik, a tulajdonképpeni kivitelezés várhatóan jövőben kezdődik el.

Az új ivóvízhálózat majdnem teljesen elkészült, a klórozóberendezést kell még beindítani. Vajdaszentiványon minden utcát, Toldalagon  a főutat érinti a hálózat. Ez utóbbi településen 40 házat csatlakoztattak a rendszerhez – tájékoztatott a községgazda. 

Az országos helyi fejlesztési program (PNDL) keretében hat és fél kilométer községi utat aszfaltoznak le az elkövetkezőkben Vajdaszentivány és Toldalag között, továbbá 300 méter mellékutcát a Faragóhoz tartozó Unoka felé. 

A községet érintő legnagyobb beruházás a Beresztelke – Vajdaszentivány – Sárpatak közötti megyei út szélesítése lesz. A 12,7 millió lej értékű munkálatra kiírt versenytárgyalás óvás miatt elhúzódott, a kivitelezés jövőben kezdődik.

Új otthon a kultúrának

Boer Vasile arról is beszámolt, hogy sikerült megvásárolni a régi cipőgyár épületét, ahol a kultúrotthon és a polgármesteri hivatal kap majd helyet. Ezt vagy pályázati úton, vagy önerőből szeretnék a közeljövőben megvalósítani.

Az új óvodaépület ügyében továbbra sem történt előrelépés. Mint már lapunkban többször is jeleztük, a 14 éve kormánytámogatással felhúzott épület 60-70 százalékban készült el, a politikai váltást követően félbehagyták. A vajdaszentiványi polgármester már többször fordult a megyei tanfelügyelőséghez, és ezen keresztül az oktatási minisztériumhoz a helyzet rendezése érdekében, de változás azóta sem történt. Legutóbbi levelében azt kérte a községgazda, hogy küldjenek ki egy szakbizottságot – amelynek a tanfelügyelőség képviselője és az építésfelügyelő is tagja lenne – az épület jelenlegi állapotának felmérése végett, de erre sem kapott érdemleges választ. 

Tűzoltóautó és tizennégy vigyázó „szem”

A magyarországi, pilisszentiványi önkéntes tűzoltó-egyesülettől nemrég egy új tűzoltóautót kapott Vajdaszentivány.

– Az adomány igen jól jött, már volt is vele bevetésen a helyi tűzoltóalakulatunk. Két héttel ezelőtt a szomszédos Sárpatakon gyúlt ki az aljnövényzet, ott nyújtottak segítséget a vajdaszentiványi önkéntesek – mondta Boer Vasile.

Az érdi polgármesteri hivataltól tizennégy térfigyelő kamerát és a hozzá tartozó felszerelést kapta ajándékba a község. Eddig csak a polgármesteri hivatal és az iskola volt bekamerázva, most a községközpont számos pontján őrködnek majd a mindent látó szemek. 

– Vajdaszentiványnak 56 utcája van, nagy szükség volt ezekre a kamerákra. Így remélhetőleg kevesebb lesz a lopás – vélte a polgármester.

Felkészültek a télre

A hideg időszak beköszönte előtt a községgazdát arról is megkérdeztük, hogyan oldja meg a hivatal a lakosság fűtésgondjait. 

– 220 család fordult hozzánk ez ügyben, minden igénylőnek öt méter fát adtunk. A helybéliek közül a többség gázzal fűt, de egyre többen térnek át a tűzifára. Az iskolában gázzal működő központi fűtés van – mondta Boer Vasile, aki arról is tájékoztatott, hogy a községi erdőben januárban kezdődik a vágás, erre meg is kötötték a szerződést egy fakitermelő céggel.

A községbeliek megélhetési stratégiái kapcsán a polgármestertől megtudtuk, hogy az aktív lakosság nagy része Marosvásárhelyre ingázik, egy réteg pedig külföldön próbál boldogulni, másfél-két hónapot dolgoznak Dániában, Németországban. Toldalagon kiöregedett a lakosság, de az elnéptelenedett házak közül egyre többet vásárolnak meg fiatal családok. Eladó ingatlanok egyébként a községközpontban is vannak, Toldalagon pedig még több házból választhatnak a Maros menti faluba vágyók.

Homoktövis-ültetvény Vajdaszentiványon

A vajdaszentiványi Bálint József különleges „fába” vágta a fejszéjét:  homoktövis-ültetvény biotermesztésébe kezdett. A komoly befektetést igénylő vállalkozást Temesváron élő unokatesvérével, Bordi-Szász Furkó Zsolttal indította két évvel ezelőtt.  Az unokatestvér biztosította az alaptőkét, ő a cégnél a „pénzügyminiszter”, József a „gazdasági” – jegyezte meg tréfásan az 58 éves férfi, akit elsőként arról kérdeztünk, miért éppen a homoktövisre esett a választás.

– Mezőgazdasági iskolát végeztem, és bár később más területen dolgoztam, a földdel való munka mindig „visszakacsintott” rám. Mivel Vajdaszentivány gyümölcstermő vidék, almából, körtéből, szilvából is van bőven, olyasmit kerestem, ami hiánycikk. A homoktövis termesztését régóta fontolgattam. Ezzel nálunk senki nem foglalkozik, a megyében is mindössze öten–hatan. A döntésben az is közrejátszott, hogy a homoktövis nem annyira igényes növény, jól bírja a hideget, és szúrós ágai miatt a kártevők sem támadják, így alkalmas a vegyszermentes termesztésre.

– Melyek voltak az első lépések?

– 2016 októberében egy hathektárnyi területet készítettem elő és kerítettem be az ültetvénynek. A következő tavaszon egy hektárt ültettem be, ősszel még kettőt. A hátramaradt három hektár most, a napokban következik. 

– Honnan hozta a csemetéket?

 – Első alkalommal Aradról, másodszor a Mărăcineni-i Gyümölcstermesztési Kutatóintézetből, most pedig újra Aradról. Előtte természetesen összeállítottam az ültetvény engedélyeztetésére vonatkozó dokumentációt, megszereztem a jóváhagyásokat. A telepítéssel kapcsolatos tudnivalókat a szakirodalomból, főként internetes forrásokból gyűjtöttem. 

– Meséljen erről is egy kicsit.

– A talaj felszántása után ki kell jelölni a sorokat, aztán lyukat fúrunk a csemeték számára, éppen úgy, mint más gyümölcsfáknál. A sorok között 3,5, a fák között 1,25 méter távolságnak kell lenni. Az ültetvényt évente kapálni, metszeni, gyomtalanítani kell, permetezésre nincs szükség. A homoktövist, mint említettem, elkerülik a kártevők, csak a nyulak és őzek „látogatják”. Nekik nem jelent akadályt a kerítés, átugranak rajta, aztán előszeretettel „hámozzák” a fák kérgét. De nagy kárt ezek az állatok sem okoznak. Tavaly tíz fát hernyók leptek el, azokat egyszerűen levertem, és elpusztítottam. Egyébként ha bármilyen nagyobb gond adódik, a kolozsvári Ecoinspect céghez fordulok segítségért.

– Milyen műszaki berendezést, gépeket igényel az ültetvény gondozása?

– Több mezőgazdasági gépet is vásároltunk, többek között forgókapát, amit a sorok közötti talajművelésre használok. Saját traktorunk még nincs, mástól szoktam kölcsönkérni, de hamarosan mi is veszünk egyet. Mire az első termés beérik, egy fagyasztóberendezésre is szükség lesz.    

– Mikorra várható az első termés?

– Az első ültetvény jövő nyár végén vagy szeptember–október táján hozhat gyümölcsöt, azt a  szúrós ágakkal együtt szedjük le, és mélyfagyasztóban tároljuk. Az érett  termésből Kolozsvárra viszünk majd mintát, hogy megállapítsák, mikor a legnagyobb a vitamintartalom. A homoktövis egyébként kétszer annyi C-vitamint tartalmaz, mint a csipkebogyó és négyszer annyit, mint a citrom, de más vitaminokban is igen gazdag. Legnagyobb értéke a magjából préselt olaj.

– Kérem, beszéljen a felhasználásról.

– Lefagyasztom a zsákokban tárolt termést, a vevő pedig elszállítja. Két komoly megrendelő máris került, az egyik az erdészeti hivatal, a másik egy besztercei szövetkezet. 

– Milyen árban értékesíthető a homoktövis?

– Kilója 6–10 lej között mozog. Azt szeretnénk, hogy három év múlva exportra is termeljünk. A kinti piaci ár szerint egy kilóért 2 euró kérhető. 

– A facsemeték mennyiért kaphatók?

– Egy csemete ára 1,60–1,70 euró. A munkálati költségekkel együtt 30 ezer eurót fektettünk ebbe a vállalkozásba.

Bálint József azt is megjegyezte, hogy manapság  alig van napszámos, a homoktövis szúrós ágai miatt pedig még nehezebb lesz munkaerőt találni a szüretre, de reményei szerint pár év múlva már a munkafolyamatnak ezt a részét is gépesíteni tudják. Az interneten utána is nézett annak, hogy ezen a téren a francia gyártmányok igazán korszerűek. 

Beszélgetésünk végén a vállalkozó azt is elmesélte, hogy a homoktövis bogyója torták díszítésére is alkalmas, illetve mézzel összekeverve is lehet fogyasztani, de tudomása szerint kézzel nem szabad hozzáérni. Ha ez megtörténik, egy olyan kémiai reakció indul el, amelynek során a növény veszít hatóanyagaiból. A piacon homoktövist kínáló árusoknak és a vevőknek erről valószínűleg nincs tudomásuk – vélte az ültetvényes.