Ünnepi ülések az Európai Parlamentben

Ausztria frissen megválasztott elnöke, Alexander Van der Bellen első külföldi útján Strasbourgba látogat, és felszólal az Európai Parlamentben. Az ünnepi ülésre február 14-én kerül sor. Szintén ünnepi ülés keretében tart beszédet Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is az Európai Unió és Kanada kapcsolatáról.

Alexander Van der Bellent, az ausztriai zöldek 73 éves egykori elnökét decemberben választották az ország élére, miután legyőzte a szabadságpárti Norbert Hofert. Van der Bellen a sztálinizmus elől menekülő orosz és észt szülők gyermeke, politikai pályafutását megelőzően a bécsi egyetem közgazdászprofesszora volt. Az ünnepi ülésre február 14-én kerül sor.

Beszédet tart a parlamentben Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is az EU–kanadai kapcsolatokról. Ő az első kanadai kormányfő, aki felszólal az EP-ben, és a kereskedelmi egyezmény hozadékai mellett a kétoldalú kapcsolatok jövőjére is kitér. 

 

CETA-végszavazás 

Az EP szerdán vitázik és szavaz a CETA-ról, a Kanadával kötött szabadkereskedelmi egyezményről. Az áruk, szolgáltatások és befektetések forgalmának növelését célzó megállapodás nem léphet életbe a Parlament jóváhagyása nélkül.

A CETA felszámolná a vámokat a legtöbb áru és szolgáltatás kapcsán, és megnyitná Kanada közbeszerzéseit az európai cégek előtt. Az állampolgári aggodalmakra reagálva, miszerint a szerződés túlzott hatalmat ad a multi cégek kezébe, a felek megerősítik az államok szabályozási jogát. A Parlament nyomására a beruházók és az államok közötti vitarendezést szolgáló ISDS rendszert egy olyan mechanizmusra cserélték le, amely átláthatóbb és ahol a kormányok választanak állandó bírákat.

 

EU–Kanada stratégiai partnerségi megállapodás

A képviselők szerdán szavaznak az EU–Kanada stratégiai partnerségi megállapodás jóváhagyásáról is, amely a külügyektől a biztonságpolitikán, a környezetvédelmen és kutatásfejlesztésen át a terrorizmus elleni harcig számos területen fűzi szorosabbra viszonyukat.

A CETA-tárgyalások 2009. májusban kezdődtek és 2014. szeptemberig tartottak. A szerződést tavaly október végén írták alá. 2015-ben a Kanadából származó import értéke 28,3 milliárd euró volt, míg az EU 35,2 milliárd euró értékben exportált, ami 20%-kal nőhet, ha a szerződés teljes mértékben életbe lép. 

 

Új terrorellenes törvény a külföldi harcosok megállítására 

Az EP csütörtökön új terrorellenes szabályokat készül elfogadni. Az Irakból, Szíriából visszaérkező külföldi harcosok és az önálló támadásokra készülő terroristák által jelentett veszély csökkentése és a terrortámadásban való előkészület büntetése a cél.

A Tanács és a Parlament között tavaly novemberben született megállapodás szerint a jövőben olyan tevékenységeket is büntetni lehet, mint a külföldi terrorista csoporthoz történő kiutazás és visszatérés, a toborzás, a kiképzés vagy a kiképzésben való részvétel, a terrorizmus népszerűsítése és pénzelése. A jogszabály az áldozatok és családjaik számára azonnali és hathatós segítséget ír elő. Az EP tárgyalói elérték, hogy a tagállamok kötelesek legyenek megosztani egymással a bűnvádi eljárások részleteit, ha azok révén további támadásokat lehet megelőzni vagy segít más nyomozásokban.

Az új irányelv egy 2002-es tanácsi kerethatározat helyébe lép. A tagállamoknak 18 hónapjuk van az új szabályok bevezetésére. Az Egyesült Királyságnak és Írországnak nem muszáj átvennie a joganyagot. Vitára és szavazásra is szerdán kerül sor.

 

Az EP támogatja a külső határok fokozott ellenőrzését 

Az EU-ba beutazó vagy az EU-t elhagyó minden uniós és nem uniós polgár adatait végig kell futtatni az adatbázisokon egy csütörtökön szavazásra kerülő jogszabályjavaslat szerint. A cél az, hogy kiszűrjék: az illető okmányai nem vesztek-e el vagy nem lopták-e el azokat. A Tanáccsal kötött megállapodás értelmében a tagállamoknak azt is meg kell vizsgálniuk, hogy a szóban forgó utazó nem jelent-e a biztonságra veszélyt. 

A schengeni határellenőrzési kódexet kiegészítő rendelettervezetet a Bizottság 2015 decemberében terjesztette elő. A szöveg a terrorizmus elleni harc jegyében, főleg a korábban az ISIS kötelékében Szíriában és Irakban tevékeny „külföldi harcosok” miatt született. Vitára és szavazásra is szerdán kerül sor.

 

Szigorúbb üvegházgáz-csökkentés

Szerdán szavaz az EP a szén-dioxidpiacon (az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerén) keresztül megvalósuló üvegházgáz-csökkentésről. A szennyezés drágítása érdekében a képviselők azt javasolják, hogy évente 2,4 %-kal csökkentsék a piacon lévő kibocsátási egységek számát és duplázzák meg a fölös kapacitások felszívására képzett tartalékot.

A képviselők a Bizottság 2,2%-os csökkentési javaslatát 2,4%-ra akarják feltornászni, a felesleges kibocsátási egységeket felszívó kapacitást pedig a duplájára (24-ről 48%-ra) kívánják emelni.

 

Albánia és Bosznia-Hercegovina uniós reformjai 

A képviselők kedden Johannes Hahn bővítésért felelős uniós biztossal vitatják meg Albánia és Bosznia tavalyi reformeredményeit, szavazásra szerdán kerül sor. Albánia kapcsán az igazságügyi reform, Bosznia-Hercegovina ügyében az etnikai, politikai megosztottság meghaladása lehet kulcsfontosságú a további előrehaladás szempontjából.

Albánia 2014 júniusa óta tagjelölt, de a tárgyalások még nem kezdődtek el. Bosznia-Hercegovina potenciális tagjelölt, és 2016 februárjában adta be jelentkezését, amit a Bizottság most értékel. Az EP a két állásfoglalásról szerdán szavaz.

(Forrás: az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon).