Újraállamosítják az erdőket
2015-05-26 16:24:55
- Vajda György
Többéves pereskedés után végleges és megfellebbezhetetlen döntés született a botoşani-i törvényszéken, amely kimondja, hogy a nagyrészt Ratosnya és Palotailva területén levő mintegy 4000 hektár erdőt nem szolgáltatják vissza a jogos tulajdonos Éltető Dániel gróf leszármazottjának.
Többéves pereskedés után végleges és megfellebbezhetetlen döntés született a botoşani-i törvényszéken, amely kimondja, hogy a nagyrészt Ratosnya és Palotailva területén levő mintegy 4000 hektár erdőt – pontosabban 3.143,96 hektár Palotailván és 784 ha Ratosnyán – nem szolgáltatják vissza a jogos tulajdonos Éltető Dániel gróf leszármazottjának – tájékoztatták a Népújságot a prefektúra sajtóirodájából.
Az átiratban az áll, hogy az örökösök 2006 és 2008 között a szászrégeni bíróságon több alkalommal is megóvták a Maros Megyei Földosztó Bizottság azon döntését, amellyel elutasította a tulajdonjog-visszaszolgáltatásról szóló beadványokat. 2009-ben a szászrégeni bíróság azzal az indoklással utasította el a kérvényt, hogy a tulajdonjogot igénylő nem egyenes ágú leszármazottja a volt tulajdonos Éltető Dánielnek (Dănilă), aki azt is állítja, hogy az említett erdős területek nem tartoztak a második világháború után megalakult CASBI (Casa de Administrare şi Supraveghere a Bunurilor Inamice) igazgatásába, és így önkényesen kerültek állami tulajdonba. Legutóbb a szászrégeni törvényszék 2014-ben utasította el a folyamodványt, és megállapította, hogy a területek nem önkényesen kerültek az állam tulajdonába. Mivel ezt újra megfellebbezte az örökös, a Maros megyei törvényszék áthelyezte az ügyet a botoşani-ira, amely jogosnak és visszavonhatatlannak ítélte a szászrégeni törvényszék határozatát, így kilencévi pereskedés után a 4000 hektár erdő állami tulajdon marad.
Az átiratban Lucian Goga prefektus a megyei földosztó bizottság elnökeként megköszönte a Maros Megyei Erdészeti Hivatalnak, a palotailvai és ratosnyai helyi földosztó bizottságoknak, hogy támogatták a főispáni hivatalt az eljárás során.
Rózsa József marosvásárhelyi ügyvéd hasonló perben képviseli a Bethlen családot, amely gödemesterházi erdőterületek visszaszolgáltatásáért pereskedik több mint egy évtizede. Az ügyvéd szerint az Éltető, a Bethlen, illetve más hajdani erdélyi főúri családok (162) tulajdon-jogvisszaszolgáltatási perében nem törvényes, hanem politikai döntés született. A szászrégeni törvényszék világosan kimondja, hogy ezek a területek NEM kerültek az állam tulajdonába, az említett CASBI-törvény szerint a második világháborúban a Románia ellenségének számító haderőkhöz „hű maradt” főúri családok ingatlanjait lefoglalták ugyan, de ezeknek nem változtatták meg a tulajdonjogát, ugyanis az említett pénztár csak adminisztrálta a területeket. 1948-ban eltörölték a CASBI-törvényt, és akkor sokan visszakapják a tulajdonjogot, igaz, rövid időre, mert valóban, egy évre rá a kommunista állam elkobozta vagyonukat. Tegyük hozzá, hogy amennyiben az 1989-es rendszerváltást követően a törvények egyértelműen nyilvánvalóvá tették volna azt a szándékot, hogy a kommunista rendszer által önkényesen elkobozott ingatlanokat visszaszolgáltassák, akkor azt 25 évvel a rendszerváltás után megtehette volna a román állam. Csak nem ez az érdek. Egyrészt, mert magyar főúri családokról van szó, másrészt pedig az elrománosított Erdélyben hatalomra kerülő oligarchiák jövedelemforrás nélkül maradnak. (Sz. m.: Gondoljuk csak el, hányan éltek, élnek jól a Felső-Maros mentén zajló famaffia ügyleteiből.)
Rózsa József szerint csak egy lehetőség van: ha az ilyen döntéseket a strasbourgi emberjogi törvényszék elé terjesztik, mivel egyértelműen a román állam jogszolgáltatóinak önkényeskedéséről van szó. Azonban a folyamodványt az ítélet tudomásul vételétől számítva hat hónapon belül el kell juttatni Strasbourgba. A tapasztalat azt mutatja, hogy bár a döntés megszületik, a hivatalos kiértesítésekkel több hónapot is késik a törvényszék, azzal a szándékkal, hogy ne lehessen megtámadni a döntést. Erre a megoldás, hogy az ítélethirdetést követően készítsék elő az ügyet képviselők a dokumentációt. Azt is hozzátehetjük, jó lenne, ha az ilyen és az ehhez hasonló döntések ellen a romániai magyarság politikai képviselői is tiltakoznának, hiszen valójában többről van szó, mint egyszerű tulajdonjog-visszaszolgáltatás. Teret és gazdasági erőt veszítünk – végérvényesen.
