Újra megszólalt a Kusztos-hangszer

Lélekemelő zenei élményben volt részük csütörtökön

azoknak a szovátai és sóvidéki kultúraszerető polgároknak, akik ellátogattak a Kusztos Endre-emlékházba. A néhai művész emlékére épült galéria falai közé immár egykori felesége is „beköltözött”.

A néhai Kusztos Endre grafikusművész által a városnak hagyatékozott ingóságok része volt felesége 120 éves bécsi zongorája is. A különleges esztétikai és szellemi értékkel bíró hangszert az önkormányzat felújíttatta és méltó helyen, a Kusztos Endre-emlékházban helyezte el. Nem múzeumi tárgyként, hanem szellemi közkincsként, amelynek hangja nemcsak egykori tulajdonosára, a szovátai zenei oktatás meghatározó pedagógusára és zenekutatójára emlékeztet, hanem mai megszólaltatói Kusztos Piroska emlékét, tanítását és szellemiségét viszik tovább.

Ezzel a céllal nyitotta meg ajtaját csütörtök este a Kusztos-galéria: hogy aki belép ide, ismét megtekinthesse vagy éppen megismerhesse a néhai népzenekutató és zenetanár kedvenc hangszerét.

Mesélő hangszer

A Szováta város önkormányzata, a Bernády Közművelődési Egylet és a Kusztos Endre Képzőművészeti Egyesület közös szervezésében tartott emlékünnepségen Márton Erzsébet nyugalmazott tanítónő emlékezett Piroska nénire, a pedagógusra, akit hivatásának magaslatán a zenei kultúra iránti alázat és igényesség jellemzett. „Ha ennek a zongorának a billentyűi megszólalhatnának, napestig mesélnének arról, hogy milyen sokszor hajolt föléjük, készülve a tanítási órákra, a kórusművek előkészítésére. A művészet iránti alázat szerint követelte meg tanítványaitól, hogy a ruha legyen rendben, a zene szóljon tisztán, az előadás pedig olyan legyen, hogy a közönség is örömét lelje benne.“

A megemlékező gondolatokat Ráduly János kibédi néprajzkutató és költő egészítette ki, aki Kusztos Piroska szakmaiságát és tehetségét méltatta, valamint azokról a kiadványokról beszélt, amelyeket együtt szerkesztettek. „Tudjuk megtisztelni azt, amit kaptunk, és tudjunk elismeréssel adózni azoknak, akiktől kaptunk” – mondta felszólalásában Fülöp Zsolt László polgármester, aki a zongora felújítását sikeres projektként értékelte, és ígéretet tett a kultúra további támogatására, hiszen céljuk a település „minőségét csiszolni, az utódok életét értékesebbé tenni”. 

A zongora megszólaltatására Balogh Boróka és Lukács Boglárka helyi diákok kaptak  megtisztelő felkérést, a Tófalvi Edit vezette helyi református egyházi kórusa – melyet  a helyi Kacsó Sándor kísért zongorán – énekszóval tisztelgett Kusztos Piroska emléke előtt. Az eseményen jelen volt a hangszer restaurátora, a kolozsvári Marius Handabuţ is. 

Meghatározó személyiség volt

Kusztosné Szabó Piroska népzenekutató, folklorista és zenetanár Alsósófalván született 1926-ban, és  34 éve, 1985-ben halt meg Budapesten. Marosvásárhelyen végezte a tanítóképzőt, szülőfalujában tanított (1945–48), majd a kolozsvári Zeneművészeti Főiskolán szerzett oklevelet. Pályáját  Kolozsváron a Zeneművészeti Középiskola tanáraként kezdte (1954-56), majd Szovátán volt ének- és zenetanár nyugalomba vonulásáig (1981). Meghatározó személyisége volt a szovátai zenei oktatásnak,  számtalan fiatal zenei érzékét fejlesztette, tehetségét felfedezte, képezte és továbbsegítette.

Mivel Kusztos tanárnő január 1-jén született, az önkormányzat ragaszkodott ahhoz, hogy a felújított hangszert január folyamán állítsa fel és mutassa be a szovátai közönségnek.