A büntetőeljárásban azt a személyt, aki ellen a bűncselekmény irányult, sértett félnek nevezik, és ilyen minőségben fog szerepelni az ügyben. Abban az esetben, ha nem akar részt venni az eljárásban, erről nyilatkoznia kell, így mint tanút lehet kihallgatni. Amikor anyagi kártérítést is kér az okozott kár megtérítésére, a sértett fél megnevezése magánfél. Az elkövető megnevezése a nyomozás alatt gyanúsított vagy terhelt (învinuit vagy inculpat, ez utóbbinak nincs igazán magyar megfelelője, egy sajátos román jogi intézményből ered). Lehetséges az is, hogy a gyanúsított/terhelt/vádlott személy mellett a polgári kártérítésért egy harmadik fél feleljen, és ilyen minőségében vegyen részt a büntetőeljárásban (pl. a biztosító), ezt románul „parte responsabilă civilmente” néven azonosítja a román büntetőeljárás. A letartóztatásról a későbbiekben fogunk beszélni, de mint újdonság megemlítjük, hogy a letartóztatás helyett elméletileg lehetséges a bírósági felügyelet vagy bírósági felügyelet és óvadék/kaució letétele alapján történő előzetes biztonsági intézkedés, tehát nem kell mindig mindenkit letartóztatni úgy, ahogy jelenleg – legalábbis a médiaközvetítések alapján – történik, vagy úgy tűnik. Ezt az intézkedést az eljárás bármelyik fázisában lehet foganatosítani az illetékes hatóság által (tehát például ügyész is elrendelheti), az óvadék összege pedig minimum 1000 lej kell legyen. Ami tényleg újdonság, és a gyakorlatban már használt, a letartóztatást helyettesítő alternatív intézkedés, az úgynevezett házi őrizet intézménye, amelyet kizárólag bíróság foganatosíthat maximum 30 napra a nyomozati szakaszban, és korlátlan időtartamra a bírósági eljárás alatt. Ezt a házi őrizetet foganatosították annak idején Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester ellen vagy Elena Udrea volt területfejlesztési miniszter esetében „cserélték” (enyhítették) az előzetes letartóztatást házi őrizetre. Az eredményt ismerjük.
Ugyancsak házi őrizetbe helyezték annak idején a katolikus líceum ügyével kapcsolatosan a volt marosvásárhelyi főtanfelügyelőt, Someşan Ştefant.
Az iskola igazgatója, dr. Tamási Zsolt ellen akkor „csak” hatósági felügyeletet rendelt el az ügyészség 60 napra, amelyet ötször hosszabbítottak meg.
Ennek keretében dr. Tamási Zsolt heti háromszor kellett a rendőrségen aláírjon, az ország területét nem hagyhatta el, igazgatói tevékenységét és hivatását nem gyakorolhatta, az iskolába nem léphetett be, több ottani személlyel nem vehette fel semmilyen formában a kapcsolatot.
Mint jogi pikantériát jegyezzük meg – mint az illető személy ügyvédje –, hogy minden egyes felügyeletelrendelési ügyészi rendelvényben fő jogalapként egy évek óta hatályon kívül helyezett törvényes rendelkezést jelölt meg az ügyész, vastagon alá is húzva. Természetesen a hosszabbítás ellen beadott panaszok esetében e fölött a jogi szarvashiba fölött a törvényszék mindig nagyvonalúan elsiklott.
Ahhoz is törvényszéki határozat kellett, hogy rövid időre családjával elmehessen nyaralni, vagy doktori kutatásaihoz külföldi könyvtárakban végezzen kutatómunkát ...
A letartóztatást, amelyről részletesen később beszélünk, csak akkor lehet elrendelni, ha megalapozottan lehet tartani attól, hogy a terhelt szabadon hagyása esetén megpróbálkozik a szökéssel, a tanúk befolyásolásával, a sértett félre való nyomásgyakorlással vagy más bűncselekményt fog elkövetni, illetve szabadon engedése veszélyes lenne a társadalomra valamilyen, a törvény által taxatíve felsorolt, nagyon súlyos bűncselekmény elkövetése okából.
A letartóztatást egyszerre 30 napra lehet elrendelni a nyomozati szakaszban, hosszabbítás lehetőségével, de az intézkedés időtartama összesen nem haladhatja meg a 180 napot ebben a szakaszban, illetve a bírósági eljárás során, első fokon, nem haladhatja meg a bűncselekmény maximumának felét, amelynek elkövetéséért vádat emeltek, de semmiképpen sem haladhatja meg az 5 évet. Az előállítást a rendőrség és az ügyészség is elrendelheti maximum 24 órára, alkalmazásához a bűntett elkövetésének észszerű gyanúját eredményező bizonyítékok vagy megalapozott feltételezések (indicii temeinice) szükségesek. Fontos megjegyezni, hogy a többi kényszerintézkedéshez mindig kellenek a bizonyítékok, nem elég a megalapozott feltételezés. Az előállítás ellen az ügyész előtt lehet panasszal élni, a többi kényszerintézkedést csak a bíróság előtt lehet megfellebbezni.
Az eljárásra vonatkozóan az új büntetőjogi szabályozás létrehozott egy rövidített eljárásjogi formát, amelynek értelmében a terhelt a nyomozati szakaszban, a maximálisan 7 évvel büntetett bűncselekmények esetében vádalkut köthet az ügyésszel, beismerve a tettet, elfogadja annak besorolását, illetve elfogadja azt a kiszabott büntetést és annak letöltési módját, amelyet az ügyész javasol.
Ezt a vádalkut a felettes ügyész kell láttamozza, a bíróság hagyja jóvá. Az eljárás egyszerűsített formája is lehetséges, ebben az esetben a bíróság előtt a vádlott elismeri a tettet (ez az intézmény lehetséges bármilyen olyan bűncselekmény esetén, amelynél a büntetés nem életfogytiglani börtönbüntetés), és ennek az elismerésnek az alapján a bírósági szakasz csak a nyomozás során összegyűjtött bizonyítékok alapján folytatódik le, nem kerülnek új bizonyítékok indítványozásra. Ugyanakkor a beismerést „honorálandó” kedvezményként a büntetési tételek egyharmaddal csökkennek. Bizonyos, kevesebb mint 7 év börtönnel büntetett bűncselekmények esetén az ügyész lemondhat a büntetőeljárásról, ha nem sérült semmilyen közérdek, elrendelve bizonyos kötelezettségek teljesítését.
Amennyiben az ügy mégis bíróság elé kerül, a bíróság elrendelheti a büntetés alkalmazásának a mellőzését és pénzbüntetés kiszabását, amennyiben a kiszabott büntetés kisebb mint 5 év. Az előzőekben beszéltünk a büntetés-végrehajtás elhalasztásáról is, ennek értelmében, amennyiben a bűncselekmény felső büntetési tétele kisebb, mint 7 év, és a kiszabott büntetés nem haladja meg a két évet, a bíró, mindenképpen megállapítva a vádlott bűnösségét, elhalaszthatja a büntetés alkalmazását két évre, elrendelve bizonyos kötelezettségek teljesítését, majd a kétéves periódus végén dönt arról, hogy alkalmazza-e vagy sem a kiszabott büntetést.
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
