Új uniós közbeszerzési szabály
2014-01-21 17:22:42
- Mózes Edith
Az Európai Parlament a múlt szerdán fogadta el a közbeszerzési és koncessziós szerződésekre vonatkozó új szabályzót. Az EP magyarországi tájékoztatási irodája által kiadott közlemény szerint ezáltal az állami, önkormányzati szervek jobb minőségű, kedvezőbb árú szolgáltatásra, árura, munkára köthetnek szerződést, illetve a kis- és közepes méretű vállalatok is könnyebben pályázhatnak, az alvállalkozói szerződésekre pedig szigorúbb előírások vonatkoznak.
Az Európai Parlament a múlt szerdán fogadta el a közbeszerzési és koncessziós szerződésekre vonatkozó új szabályzót. Az EP magyarországi tájékoztatási irodája által kiadott közlemény szerint ezáltal az állami, önkormányzati szervek jobb minőségű, kedvezőbb árú szolgáltatásra, árura, munkára köthetnek szerződést, illetve a kis- és közepes méretű vállalatok is könnyebben pályázhatnak, az alvállalkozói szerződésekre pedig szigorúbb előírások vonatkoznak.
Az eddigi uniós közbeszerzési szabályokat felülíró új szabályok első ízben határoznak meg közös uniós normát a koncessziós szerződésekre. Az új kiválasztási feltételek a környezetvédelmi, szociális és innovációs szempontokat jobban szem előtt tartják, így élénkítik a versenyt és értékesebb megoldásokat eredményeznek.
Az állami és önkormányzati szervek az uniós GDP mintegy 18 százalékát költik közbeszerzés keretében megvalósuló munkákra, megvásárolt termékekre vagy szolgáltatásokra, így ez az eszköz bizonyos társadalmi célok megvalósítása során is hasznos lehet.
A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat
A „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” kritériumának bevezetésével a pályázatot kiírók a beszerzések során az ajánlati ár és az életciklus költség mellett nagyobb hangsúlyt fektethetnek a minőségre, a környezetvédelmi szempon-tokra, a szociális megfontolásokra vagy az innovációra.
Emellett egy teljesen új eljárás bevezetését is beiktatták a szabályba, hogy nagyobb eséllyel szülessenek innovatív megoldások a közbeszerzési eljárások során. Az új
„innovációs partnerség” keretében az állami, önkormányzati szervek konkrét feladat megoldására írják majd ki a tendert anélkül, hogy a pontos megoldást leírnák. Ennek következtében a pályázat kiírója és a pályázó közösen innovatív megoldásokat dolgozhat ki.
Kevesebb papírmunka, egyszerűbb részvétel
Az új szabályzó megkönnyíti a pályázati folyamatot is. Ennek eszköze egy egységes közbeszerzési dokumentum lesz, amely öntanúsításon alapul. Csak a nyertes pályázatnak kell majd bemutatnia az eredeti dokumentumokat. Így a Bizottság becslése szerint több mint 80 százalékkal csökken a pályázók adminisztrációs terhe. Az új szabályok a tenderek feldarabolását is ösztönzik, így a kisebb vállalatok is sikerrel pályázhatnak.
A szociális dömping megakadályozása és a munkavállalók jogainak betartatása érdekében az új jogszabály szabályozza az alvállalkozók bevonását és szigorítja a kirívóan alacsony árú pályázatokra vonatkozó szakaszokat. Az uniós szabályokat kijátszó vállalatok kizárhatók a pályázásból.
Az uniós koncessziókra vonatkozó megállapodás hangsúlyozza, hogy a tagállamok maguk dönthetik el, hogy állami vagy önkormányzati szolgáltatást kívánnak nyújtani, vagy magáncéggel végeztetnék el a feladatot. Az új irányelv „nem írja elő (…) a közszolgáltatásokat nyújtó (…) vállalkozások magánosítását”. A képviselők emellett a vizet a közjavak egyikének ismerték el, ezért elfogadták, hogy a vízügyi szolgáltatások ágazatát kiemelik az új szabályok hatálya alól.
Az irányelvek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételük után húsz nappal hatályba lépnek. Ezt követően a tagállamoknak két év áll rendelkezésükre az új szabályok átvételére.
A következő két év nagyon érdekes lesz
Winkler Gyula európai parlamenti képviselőt kérdeztük: Az új uniós közbeszerzési szabály véget vet a legolcsóbb ár uralmának, és innovatív megoldásokra is lehet közbeszerzést kiírni. Mit ír elő a jelenlegi román közbeszerzési törvény, ismeri-e az összességében legelőnyösebb ajánlat fogalmát, illetve mennyiben módosítja a hazai törvényt és a közbeszerzések módját az Európai Parlament új szabályzója?
– Elsősorban talán azt lenne legfontosabb elmondani, hogy amit az Európai Parlament elfogadott, az is egy szabályozási csomag, amely négy rendelkezésből áll. Itthon, romániai szinten pedig nemcsak a közbeszerzésre vonatkozik, hanem még két nagyon fontos dologra. Elsősorban a köz- és magán-, az úgynevezett public-privat partneri szerződésekre, amelyeknek a szabályozása Romániában egyáltalán nem működik. Egy olyan törvényről van szó, amelyet az elnök is többször visszaküldött a parlamentbe. Végül sikerült elfogadni, de az alkalmazási normái tulajdonképpen működésképtelenné tették ezt a magán–köz partnerségről szóló törvényt Romániában. Pedig ez nagyon fontos eszköz lenne az önkormányzatok kezében, akár települési, akár megyei önkormányza-tok vagy az állam központi intézményei, a minisztériumok, vagy központi ügynökségek.
A másik terület, amelyet újra kell szabályozni Romániában, az a koncessziós előírásokról szóló terület. Itt is, akár ásványvízről, altalajkincsekről, akár energiahordozókról beszélünk, rengeteg vita volt és van jelenleg is a koncessziós törvényhozás területén. Maguknak a közbeszerzéseknek a szabályozása szintén „gyengélkedik”, ha szabad így fogalmaznom, elsősorban azért, mert majdnem automatikus módon alkalmazza a legkisebb árnak a szabályát, annak ellenére, hogy köztudott: utólag, miután kiválasztják a legkisebb ár függvényében, utána mindig módosítják az illető szerződést. Így, mire a munkát elvégzi a kiírást megnyert vállalkozó, szinte sohasem az a legkisebb ár, amellyel megnyerte az ajánlatot a versenytárgyaláson.
– A tagállamoknak két év áll rendelkezésükre az új szabályok átvételére…
– A következő két év nagyon érdekes lesz Romániában, a kormánynak rengeteg lesz a dolga, hogy az új uniós szabályokat figyelembe véve módosítsa a hazai törvényeket, másrészt pedig, remélem, parlamenti vita során fogadják el. Úgy, hogy ilyen körülmények között akár az RMDSZ-nek, vagy általában a politikai ellenzéknek is lehet ellenvéleménye, javaslata a törvény elfogadása során.
– A jelenlegi politikai helyzet a csatározásokban merül ki, senki sem gondol a törvényhozásra vagy kormányzásra. Ilyen körülmények között születhet jó törvény? Lehet változást remélni?
– Különböző ügyek kapcsán sokszor elmondtam, hogy Romániának soha nem volt rossz, ha külföldi nyomás létezett. Emlékezzünk vissza a 2000-res évekre, akkor az euroatlanti csatlakozás, illetve az uniós csatlakozás előtti nyomás gyakorolt jótékony nyomást a kormányra és a törvényhozásra. Remélem, hasonló lesz a helyzet a következő időszakban is, hiszen, csak egyetlen példát mondok, az a maffia, amely kialakult a közbeszerzési szerződésekről szóló döntések megfellebbezése, megóvása kapcsán, az már külön iparág Romániában, amely több hónapos, többéves késlekedéseket okoz. Többek között ezért nincsenek csak autópályaszakaszaink, és még abból is kevés, ezért nem lehetett csak nagyon kevés helyen megvalósítani a regionális szeméttelepeket, kiépíteni a regionális vízszolgáltatást, úgy, hogy megfeleljenek az uniós követelményeknek, mert mindig megóvják a tender kiírására vonatkozó döntést, és ezzel, még egyszer mondom, hónapokra, évekre halasztódik a kiírások elbírálása és a kivitelezés.
