Új egészségügyi stratégia 2014-ben
2013-12-30 16:14:48
- Antalfi Imola
Az utolsó száz méteren teljesítette az egészségügyi minisztérium a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal és az Európai Bizottsággal kötött egyezményben vállalt kötelezettségeit, ami az országos egészségügyi stratégia kidolgozását illeti: az egyezményben meghatározott határidő 2013. december 31. volt.
Az utolsó száz méteren teljesítette az egészségügyi minisztérium a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal és az Európai Bizottsággal kötött egyezményben vállalt kötelezettségeit, ami az országos egészségügyi stratégia kidolgozását illeti: az egyezményben meghatározott határidő 2013. december 31. volt. A szaktárca honlapján december 22-i dátummal posztolták a stratégia részét képező egészségügyi alapcsomag illetve minimálcsomag keretében nyújtandó egészségügyi szolgáltatásokat. Előbbi az egészségbiztosítási járulékot fizetőket, azaz a biztosítottakat érinti, a másik a nem biztosítottakat. Az ehhez kapcsolódó statisztikai adatok szerint jelenleg Románia 18 millió polgára biztosított, 2 millió nem fizet egészségbiztosítási járulékot.
Milyen egészségügyi ellátórendszer lesz 2020-ban?
A fenti kérdésre ad választ a minisztérium stratégiája, amelynek kidolgozásánál a demográfiai indikátorokat, a lakosság egészségi állapotára vonatkozó indikátorokat, az anyagi és pénzügyi erőforrásokat vették figyelembe, a célkitűzés: a lakosság egészségi állapotának javulása, amely a várható élettartam növekedésében, a megbetegedések számának csökkenésében, közvetve pedig az életszínvonal növekedésében tükröződik. A hangsúly a betegségmegelőzésen van, a fő irányvonalak közt szerepel a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos betegségek, az emésztőrendszeri, a légzőszervi megbetegedések, a cukorbetegség stb. incidenciájának csökkentése, ugyanakkor közegészségügyi szempontból prioritást jelent a B és C típusú hepatitiszben szenvedő betegek kezelése, a HIV-fertőzés megelőzése, az elmebetegségekben és ritka betegségekben szenvedők állapotának javítása, a nők és a gyermekek egészségére kiemelt figyelmet fordítanak. Az egészségügyi rendszer költséghatékonyságára törekedve a stratégia része a betegutak jobb megszervezése, az alapellátás, a szakellátás, a permanenciaközpontok fejlesztése, a kórházak átszervezése, a sürgősségi ellátás konszolidálása, a távmedicina alkalmazása az alapellátó rendszer és a kórházi ellátórendszer között, az egészségügyi szakszemélyzet motiválása (egyrészt a bérezési rendszer átalakításával, másrészt a rezidensi programok átalakításával, az orvosi hiányszakmák esetében biztosítják a szakemberképzést), és nem utolsósorban: a közpénz átlátható elköltésével, a paraszolvencia visszaszorításával. Kiemelten fejlesztenék a 8 regionális sürgősségi kórházat, a sürgősségi szolgálatokat. Mindez minőségi, az ellátás színvonalát emeli, több pénz marad a rendszerben.
Március 1-jétől új gyógyszerlista, alapcsomag
A szakemberek szerint a minisztérium által közzétett új ártámogatott gyógyszerjegyzék (amelynek összeállításán 120 szakorvos és professzor dolgozott) várhatóan jövő év március 1-jétől, az alapcsomaggal együtt lépne érvénybe. A listára újonnan felkerült orvosságok (mintegy 130) zöme a daganatos betegségek, a reuma, a cukorbetegségek kezelésére használatos, illetve az érrendszeri betegségek és a vírusos hepatitisz megelőzésére. A gyógyszerjegyzéket és az alapcsomagot a betegszervezetek képviselői is tanulmányozzák, akik ezzel kapcsolatos észrevételeikről január végéig szeretnének tanácskozni a minisztériumi illetékesekkel.
Alapcsomag, minimálcsomag – millióknak
Az egészségügyi alapcsomag kidolgozásával az állam célja az ellátási költségek jó részének áthárítása a páciensre – értékelik máris egyes szakmai szervezetek. Mindazonáltal, mivel átláthatóbbá válnak azok a szolgáltatások, amelyekért egészségbiztosítási járulékot fizetnek, tehát pontosan tudni lehet majd, mire jogosult a biztosított, a betegszervezetek képviselői, emberjogi kérdésként is kezelve az alapcsomagot, elvileg támogatják a törvénytervezetet, annak ellenére, hogy az ellátásra vonatkozó előírások meglehetősen korlátozóak, pontosan meghatározzák, milyen korcsoport, milyen betegségkockázatúak hány családorvosi vizitre jogosultak bizonyos időn belül, milyen esetekben utalható kórházba a beteg stb. A fentiek természetesen csak a biztosítotti státus igazolásával valósulhatnak meg, a szaktárcának tehát igyekeznie kell az egészségügyi kártyák kibocsátásával.
Ami a nem biztosítottaknak járó egészségügyi szolgáltatásokat magába foglaló minimálcsomagot illeti, ez elsősorban bizonyos családorvosi szolgáltatásokat, családtervezéssel kapcsolatos orvosi konzultációkat, sürgősségi ellátást, illetve a szülések esetén orvosi ellátást biztosít a pácienseknek.
Központosított közbeszerzésekkel spóroltak
Hogy miként fogja szoros ellenőrzés alá vonni a közpénz elköltését Eugen Nicolăescu, még nem tudni, tény, hogy nyilatkozata szerint a központosított közbeszerzési eljárásokkal 2013-ban milliókat spóroltak. A miniszter olyan országok gyakorlatára utalva, mint Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Olaszország, az USA, azt mondta, a központosított közbeszerzésekkel 15-30 százalékos megtakarítást lehet elérni a gyógyszereknél és orvosi berendezéseknél. Példaként említette azt a négy évre előre megkötött szerződést, amelynek alapján 85 millió liter üzemanyagot vásárolnak az egészségügyi rendszert kiszolgáló autópark működtetésére, és 6%-kal (!) kisebb árat kell fizetnie a szaktárcának, mint az üzemanyag-töltőállomásoknál alkalmazott ár. Egyes gyógyszerek, oltóanyagok esetében mintegy 30 százalékos megtakarításról számolt be. A miniszter szerint a központosított közbeszerzés másik előnye, hogy pontosabban lehet követni a gyógyszerfogyasztást. Ezen a véleményen van dr. Raed Arafat államtitkár is, aki szerint ez az ideális megoldás a közbeszerzésre, ami alól kivételt csak az európai alapokból vagy a helyi önkormányzatok által finanszírozott kórházak képeznek.
Az egészségügyi szaktárca honlapján tanulmányozható Eugen Nicolăescu miniszter nyilatkozata az országos egészségügyi stratégiáról az elkövetkező 6 évre vonatkozóan. A minisztérium prioritásokat fogalmaz meg az egészségügyi ellátásban és a beruházásokat illetően, meghatározza az egészségügyi szolgáltatásokat, a finanszírozási lehetőségeket, emberierőforrás-politikákat, és nem utolsósorban nagy hangsúlyt kap a stratégiában a közbeszerzés. Az egészségügyi szolgáltatások alapcsomagja (a biztosítottak esetében) valamint az egészségbiztosítási járulékot nem fizetők esetében a minimálcsomag közvita tárgya (http://www.ms.ro/documente/HG%20PM%20PBS%2022122013_884_1754.pdf), javaslatokat a szaktárca honlapján való közzétételtől számított 10 napon belül lehet továbbítani a propuneri@ms.ro e-mail címre.
