Tradíció, inspiráció, reformáció

A reformáció 500. évfordulójára egyházi rendezvényekkel készülnek Erdély-szerte. A Maros-Mezőségi Egyházmegye e hét végén Tradíció, inspiráció, reformáció címmel tartott egyházmegyei napot, amely sűrű, a közösség minden szegmensét megszólító esemény volt. A programban szereplő konferenciák, találkozók, előadások, áhítatok és a záró-isten-tisztelet megszervezéséből az egyházmegye marosvásárhelyi és vidéki gyülekezetei is derekasan kivették a részüket. 

Rendezvények – hat helyszínen 

Szombaton délelőtt a Felsővárosi Egyházközségben ifjúsági konferencia zajlott, majd délután öt helyszínen két konferenciát és három találkozót tartottak. A Ludasi utcai Egyházközség a nőszövetségi konferenciának, a Szabadi úti Egyházközség a presbiteri konferenciának adott otthont. Az ifjú házasok találkozóját a Meggyesfalvi Egyházközségben, a keresztyén értelmiségiek találkozóját a Szabadság utcai Egyházközségben tartották. A keresztyén vállalkozók találkozóját pedig a Gecse Dániel Szakkollégiumban (volt Bod Péter tanulmányi ház) szervezték. 

Mivel a keresztyén vállalkozók találkozóját ilyen keretek között első ízben szervezték meg, felkeltette az érdeklődésünket. 

Isten ismeri a világpiaci helyzetet

A találkozón részt vett dr. Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai konzulátusának főkonzulja és Kalmár Ferenc András miniszteri biztos, Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármesterjelöltje, polgármesterek és a szervezők által vártnál több vállalkozó. Jakab István, az egyházmegye esperese a köszöntések után elmondta, van igény az ilyen találkozókra, hiszen olyan szféráról van szó, amely a társadalmi és egyházi közösségek gazdasági hátterét biztosítja. 

Az áhítatot Domahidi Béla főjegyző, helyettes esperes tartotta, aki elmondta, hogy a motivációs történeteken túl a vállalkozásokat nem a hangzatos sztorik jellemzik, hanem kemény munka áll a háttérben. Az az igazi vállalkozó, aki a saját vereségéből is ki tudja hozni a győzelem profitját. 

Bár az igehirdető nem pénzügyi szakember, két megszívlelendő tanáccsal szolgált: pénzügyi beruházás nélkül, több szeretettel és odafigyeléssel sokkal boldogabb életet teremthetnénk. A másik: ha a magyar háztartások az alkoholra, cigarettára és más káros szenvedélyekre kiadott összegeket közös szeretetszámlára utalnák át, mesés vagyon gyűlne össze, amit szeretetszolgálatra, diakóniai célra lehetne fordítani, és ezáltal élhetőbbé tenni a világot.  

A marosvásárhelyi magyarság, végre, egységes

Soós Zoltán, Marosvásárhely magyar polgármesterjelöltje a közelgő választások előtt pozitívumként emelte ki, hogy a város magyarsága végre össze tudott fogni. A hosszú hónapokig tartó vetés után most közeledik az aratás ideje, s arra buzdít mindenkit, hogy vegyen részt benne, mert egy közösség sorsáról van szó. Eljött az ideje, félre kell tenni a nemtetszéseket, s a közösen jónak vallott értékek mellett kell letenni a voksunkat. 

Gazdaság és erkölcs

Dr. Zsigmond Barna Pál főkonzul a gazdaság és az erkölcsös vállalkozás összefüggéseit domborította ki előadásában. A reformáció kezdetéhez, Luther Márton és az egyház viszonyához nyúlt vissza, amely tulajdonképpen a korrupció elleni lázadást eredményezte. A pénzszerzés érdekében a búcsú áruba bocsátása, a pápai korrupció felismerése vezette Luthert 95 tételének megfogalmazásához. Ma, amikor gazdaságról beszélünk, az üzleti szférát általában az erkölcstelenséggel azonosítjuk. A lutheri tanok szellemében vissza kell térni az erkölcsi alapokhoz. Luther 27. tétele kimondja: Emberi balgaságot hirdetnek, amikor azt mondják, hogy mihelyt a ládába dobott garas megcsörren, a lélek azonnal a mennybe száll. Valóban, sokan ládába dobott garassal akarják megváltani a világot, saját lelkiismeretüket. 

A főkonzul gazdaság és erkölcs, gazdaság és ember viszonyáról beszélt. Az emberiség történelmének első 650 nemzedéke barlangokban élt, 150 nemzedék már nem, de az utolsó három-négy nemzedék hozta létre a használati tárgyak többségét. Az agrártársadalmat az ipari társadalom követte, az 1950-es évektől a fejlett világ gazdasága tudásalapúvá vált. Megváltozott az ember és a gazdaság viszonya, az eredményesség fogalma, miközben hatalmas ideológiai változás is lezajlott, megbukott a fals közösségi gazdálkodás. A fejlett Nyugat liberális gazdaságpolitikája olyan változást idézett elő, ami nem tartja fontosnak a családot, a gyermeket, a nemzetet, hanem a munka, az önmegvalósítás, a fogyasztó és a nemzetek fölötti gazdasági rendszerek, a profitmaximalizálás a fontosak. Azonban egyre gyakoribbak azok, akik azt hangoztatják, nem feltétlenül a profitmaximalizálásnak kell alárendelni a gazdasági szempontrendszert, hanem a közjónak. Kalmár Ferenc András miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy az értékvesztett Európában a keresztényeknek össze kell fogniuk egzisztenciájuk, identitásuk és megmaradásuk érdekében. 

Kutat találni, amelyben forrásvíz van

Az egyházmegyei nap zárórendezvénye igen kellemes környezetben, a nyári színpadon zajlott. A Református Kollégium X. osztályos diákjai a reformáció történetét összefoglaló előadással lepték meg a közönséget. Az istentiszteleten az üdvözléseket Veress László lelkipásztor mondta el, az alapigét Balogh Judith olvasta fel. Ez így hangzik: ...kutat találtak, amelyben forrásvíz volt. Ennek alapján Jakab István esperes fejtette ki gondolatait a tradíció, inspiráció és reformáció témakörében.

 Fellépett a Dénes Előd lelkipásztor által vezetett egyházmegyei gyermekzenekar és -kórus, majd a felnőttkórus és a Gordonka zenekar.