Továbbra sincs megállapodás a görög adósság kérdéséről az eurócsoportban
Hétfőn sem sikerült megállapodásra jutniuk az eurózóna pénzügyminisztereinek a görög adósság kérdéséről – derült ki az eurócsoport tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
Hétfőn sem sikerült megállapodásra jutniuk az eurózóna pénzügyminisztereinek a görög adósság kérdéséről – derült ki az eurócsoport tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport ülésein elnöklő holland pénzügyminiszter úgy fogalmazott: nem sikerült egyetértésre jutni arról, hogyan változtassanak a Görögország megmentése érdekében kidolgozott reformprogramon, a legjobb pedig az volna, ha Athén az új kormány elképzeléseinek megfelelő intézkedések megvitatásáig a jelenlegi mentőprogram meghosszabbítását kérné. Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa szerint ennek nincs is alternatívája.
Dijsselbloem aláhúzta: ez bizonyos mértékű rugalmasságot is lehetővé tenne, ám nyilvánvalóan kötelezettségvállalásokkal is járna. A holland pénzügyminiszter elmondta, hogy az elmúlt napokban a hitelező intézmények a görögökkel közösen áttekintették, hogyan áll a program végrehajtása, kiindulva abból, hogy a tervezett intézkedések 70 százaléka állítólag elfogadható Athén számára, és hogy a maradék 30 százalékot hogyan lehet más intézkedésekkel kiváltani.
„Némi csalódottság volt érzékelhető az eurócsoportban ezeknek a megbeszéléseknek a kimenetele miatt” – számolt be az esti tanácskozásról Dijsselbloem, hozzátéve: nem sikerült megtalálni a közös nevezőt, hogy hogyan módosítsanak a programon.
A holland politikus rámutatott, hogy a jelenlegi program meghosszabbítása révén Athén élhetne az abban rejlő rugalmassággal, lenne mód arra, hogy egyes elutasított intézkedéseket másokra cseréljenek, ám Görögországnak bizonyos kötelezettségeket is vállalnia kellene. Athén nem tehetne egyoldalú lépéseket, nem csinálhatna vissza korábbi intézkedéseket, csak miután egyeztetett a hitelező intézményekkel, és megtalálta a lépés maradéktalan költségvetési fedezetét, szavatolnia kell a pénzügyi stabilitást – fejtette ki Dijsselbloem.
Jeroen Dijsselbloem közölte, hogy Görögország hitelezői készek, hogy folytassák a megbeszéléseket, ám Athénen múlik, hogy kéri-e a program meghosszabbítását.
„Az eurócsoportban az az erőteljes vélemény alakult ki, hogy következő lépést Görögországnak kell megtennie" – magyarázta a tanácskozás elnöke. És tekintettel a határidőkre valamint a parlamenti eljárások időtartamára, nagyjából ez a hét áll rendelkezésünkre, „és aztán annyi” – tette hozzá Dijsselbloem, utalva arra, hogy a héten még egyszer összeülhet az eurócsoport, de erről még nem született döntés.
Arra a kérdésre, hogy mi történik március 1-jén, miután a mentőprogram lejár, a holland pénzügyminiszter azt válaszolta, hogy minden finanszírozási nehézséggel szembesülő tagállam kérhet segítséget, de az valamilyen formában mindig pénz és ahhoz kapcsolódó feltételek párosításával érkezik. Jeroen Dijsselbloem arra is kitért, hogy Athén az elmúlt évek folyamán rengeteg eredményt ért el, amelyeket kár volna hagyni veszendőbe menni. Ismételten hangsúlyozta, hogy van a rendszerben rugalmasság, de az irányt tartani kell, a költségvetési célokat nem lehet szem elől téveszteni.
A politikus egy görög újságíró felvetésére, miszerint az új görög kormány azért utasította el a tervezett megállapodást, mert az a régi intézkedések „csapdájába zárta volna”, úgy válaszolt, hogy az uniós szabályok miatt egy mentőcsomag és a hozzá kapcsolódó reformprogram nem nagyon térhet el a jelenlegitől, mert azok célja a költségvetés és az adósság fenntarthatóvá tétele, a versenyképesség növelése és a pénzügyi szektor stabilizálása.
Ehhez meg kell hozni bizonyos intézkedéseket, amelyek között vannak népszerűek és népszerűtlenek egyaránt, de ezek szükségesek ahhoz, hogy Görögország ismét függetlenné válhasson” – fejtette ki Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke.
Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter a tanácskozást követően elmondta: nincs kétsége afelől, hogy sikerül olyan egyezségre jutni, amely Európának is megfelel és Görögországnak is gyógyírt jelent.
Arra a kérdésre, hogy az euró-zóna pénzügyminiszterei miért nem állapodtak meg közös nyilatkozatban, elmondta, hogy alapvető nézeteltérés van a jelenlegi reformprogram sorsáról. A hitelezők azt akarták aláíratni a görög kormánnyal, hogy vállaljon kötelezettséget annak sikeres lezárására, holott az új athéni vezetés éppen arra kapott felhatalmazást, hogy megkérdőjelezze magát a programot.
„Szerintünk ezt a programot nem lehet sikeresen lezárni. Ez a probléma része és nem a megoldásé” – húzta alá Varufakisz.
A görög pénzügyminiszter beszámolt arról, hogy pár napja Pierre Moscovici egy olyan megállapodás-tervezetet tett le elé, amelyet ott és akkor aláírt volna, és most is bármikor aláírna. A dokumentum elismerte a problémákat, és nem a reformprogram négy hónappal való meghosszabbítását tartalmazta, hanem a hitelmegálla-podásokét, valamint brüsszeli technikai segítséget ajánlott. Ezt a javaslatot pár perccel a tanácskozás kezdete előtt ma az eurócsoport elnöke visszavonta – közölte Janisz Varufakisz, aki szerint ehelyett egy olyan papírt tettek elé, amely „múlt hét szerdára állította volna vissza az órát".
A görög kormány vállalta volna, hogy abban a négy hónapban nem tesz olyan egyoldalú lépést, amellyel kisiklatná a jelenlegi megállapodást, cserébe csak azt kérte, hogy ez idő alatt ne kelljen növekedési áldozattal járó intézkedéseket hoznia. A görög pénzügyminiszter sérelmezte, hogy nem kapott pontos választ arra, hogy mit jelent a „némi rugalmasság”.
Varufakisz közölte, hogy Görögország kész folytatni a tárgyalásokat, méltányos megoldásra törekszik, és tiszteletben tartja a folyamatban lévő programot.
