2024. july 7., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Történelmi interferenciák

Örmény kultúra és civilizáció. Történelmi interferenciák – e címmel került sor arra a nemzetközi konferenciára, amelyet a Petru Maior Egyetem, a Gheorghe Şincai Akadémia és a Marosvásárhelyi Örmény–Magyar Kulturális Egyesület szervezett e hét keddjének délutánján. 

Örmény kultúra és civilizáció. Történelmi interferenciák – e címmel került sor arra a nemzetközi konferenciára, amelyet a Petru Maior Egyetem, a Gheorghe Şincai Akadémia és a Marosvásárhelyi Örmény–Magyar Kulturális Egyesület szervezett e hét keddjének délutánján. A számos neves meghívottat, külhoni és helyi történészt felvonultató tudományos ülésszaknak a Deus Providebit Ház Szent Mihály-terme adott otthont, a húsvét harmadnapi, ünnepi időpont ellenére teljes telt házas közönség látogatott el a rendezvénysorozatra.
A felszólalók sorát dr. Cornel Sigmirean egyetemi tanár nyitotta, aki a szervezőket, résztvevőket üdvözölte, és az erdélyi gondolat, a transzszilván eszme fontosságát hangsúlyozta – mint mondta, ennek a hazai örménység is részét képezi, amely kultúrának nagyon sokat köszönhet Marosvásárhely városa.
Dr. Puskás Attila, a Marosvásárhelyi Örmény–Magyar Kulturális Egyesület elnöke hozzátette, örvendetes, hogy a rendezvény fővédnökségét elvállalta és azon részt vesz Örményország romániai nagykövete, Hamlet Gasparian 
– annak ellenére, hogy Marosvásárhelyen már csak örmény diaszpóra él. 
Az idén száz éve kezdődött örmény holokauszt áldozatainak emléke előtt egyperces néma csenddel tisztelegtek a résztvevők, majd Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere vette át a szót. – Nagyon erős közösséget, igen különleges embereket ismerhettem meg az erdélyi örmények esetében. Megtiszteltetés számomra, hogy itt lehetek. Az erdélyi változatosság, sokszínűség olyan gazdagságot jelent, amely összeköt minket a közös múltban és közös jövőben is. 
A konferencián részt vett dr. Varujan Vosganian szenátor is, aki nyitóbeszédében megemlítette: a Közép-Kelet egyik legfejlettebb, legősibb népe, a kereszténységet a világon elsőként, i. sz. 301-ben államvallássá emelt nemzete évezredek óta él háborúk szabdalta földjén. 
– Az örménység háborúkat vívott az asszírokkal, a görögökkel, a perzsákkal, Nagy Sándor makedónjaival, a rómaiakkal, a bizánciakkal, az arabokkal, a tatárokkal, a törökökkel, majd a bolsevikokkal. És mégis, mindmáig megmaradt. Ez részben a nagyon erős diaszpóráknak is köszönhető. Az örménység Erdély és Románia igencsak jelentős kisebbségét képezi. Sokan érkeztek közülük a kereszténység apostolaiként a magyar honfoglalókkal. Moldvában államalapítókként tartjuk számon őket. Erdélyben megalapították többek között Armenopolist, amelyet mi Szamosújvárként ismerünk, és felépítették a világ egyik legnagyobb, örmény diaszpóra által emelt templomát. Románia hálás az évszázadok óta itt élő, jelentős és fontos kisebbségnek számító örménységnek, ennek egyik jele, hogy az egykori keleti blokk országaiból az elsők között nyitotta meg nagykövetségét 1994-ben.  
Örményország nagykövete, Hamlet Gasparian elsősorban az 1915-ben elkezdődött genocídiumról beszélt. – Száz év telt el, és az örmény népirtás azóta is az egyik legérzékenyebb téma a nemzetközi közösségben. A rengeteg áldozattal és hatalmas kulturális veszteséggel járó genocídium alapjaiban rázta meg és befolyásolta a huszadik századi történelmet – mindmáig nem sikerült túltennünk magunkat ezen a traumán. Törökország azóta sem ismeri el történelmének legsötétebb fejezetét, sőt, húsz éve lezárta a török–örmény határátkelőt. A népirtással és annak török felfogásával kapcsolatos feltételek számunkra elfogadhatatlanok. Tárgyalási kísérleteink mindmáig kudarcba fulladtak, noha Örményország ügyét a nagyhatalmak Washingtontól Brüsszelig felkarolták, és számos ország elismerte az örmény holokauszt megtörténtét. Ez utóbbira hiába szólították fel Törökországot, hiába szorgalmazza ezt az Európai Néppárt is. Mi hisszük, hogy ha a bűnösöket időben felelősségre vonják, akkor nem kerül sor a későbbi, huszadik századi népirtásokra sem. Az örmény holokausztot követően Románia több tízezer örmény előtt nyitotta meg a határait, a túlélők ide menekülhettek. Az érkezők és utódaik munkája pedig tevékenyen hozzájárult az ország felvirágoztatásához – mondta Hamlet Gasparian nagykövet, majd elkezdődött az előadások sorozata, amelynek keretében dr. Kálmán Attila, dr. Garda Dezső, dr. Ara Papian, 
dr. Puskás Attila, dr. Maria Dan-Tătar, dr. Cornel Sigmirean, dr. Anca Filipovici, dr. Iulian Boldea és dr. Miruna Trandafir-Iancu értekezéseit többek között az alábbi tematikákban hallhatta a közönség: Kis-Ázsia örmény népessége a XIX. század végén és a XX. század elején, Erdélyi örmény főnemesi családok, Örmények szerepe az erdélyi polgárosodás folyamatában, Erdélyi örmények az európai egyetemeken, Romániai örmény származású írók, Geopolitikai realitások az exszovjet térségben; Az örmény ügy.
 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató