Történelmi időutazás

17. Csűrszínházi Napok

Lassan nagykorúvá válik az a rendezvénysorozat, amelyet Mikháza szülöttje, Szélyes Ferenc színművész talált ki, és azóta is kitartóan szervez segítőkész barátok támogatásával. Az idei napok „főszereplői” a vígjáték, a néptánc és a népi ihletésű színdarab voltak, ugyanakkor alkalom adódott a múltidézésre is. 

A június 28-i, pénteki napot a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának közös produkciójaként Jordi Galcerán Burundanga, avagy a maszk, a baszk meg a cucc című kortárs vígjátéka nyitotta (rendező: Csábi Anna). Az előadás, amelyben jó volt látni Marosvásárhelyen hajdanán és nemrég végzett egykori színésznövendékeket is, a játékfilmekben is gyakran felelevenített terroristák világába vezetett, ahol a bonyodalmak nyomán kiderült, hogy semmi sem komoly, hogy az ember pénz és életcél hiányában képes bevásárlótasakból készült maszkot ölteni. S míg a történet a való világot a vígjáték eszközével pellengérre állítva  pörög, a végén – a vetített szöveget követve – szembesíti a szerző és a rendező a nézőt azzal, hogy valamikor a bemutatott helyzet nem is volt annyira vicces, embereket raboltak és öltek meg az ügyért, Baszkföld szabadságáért. A darab a közismert ETA terrorszervezet feloszlatása előtt született, és ez annál inkább hangsúlyozza, hogy szerzője a darabban milyen bátor eszközökkel közelítette meg a terror átszőtte való világot. 

Este Zágon István–Nóti Károly–Eisemann Mihály klasszikusa, a filmvásznon is többször feldolgozott Hippolyt, a lakáj című zenés vígjáték volt látható. A műfaj iránti igényt igazolta, hogy zsúfolásig megtelt a terem, még a szomszédos óvodából áthozott gyerekszékeket is elfoglalták. Az élő zenével kísért több mint háromórás előadáson kicsi és nagy egyaránt jól szórakozott, csupán a darab hosszúsága és a szokatlan hideg tette próbára a nézőket. Szerencsére a nézőtéren mindvégig forró volt a hangulat. 

Szombaton délután folytatódott a rendezvény, és amint már jó néhány éve szokás, a színházi kínálat ezúttal is kiegészült egyebek is. Az idén Barabási Attila-Csaba, a Maros Művészegyüttes igazgatójának fotóit állították ki az iskolában. Életképek címmel betekintést nyerhettünk az erdélyi falvak életébe, szokásaiba, hagyományaiba. A kiállítást Bálint Zsigmond fotográfus, a marosvásárhelyi Marx József Fotóklub tagja nyitotta meg. Többek között elmondta, hogy a kiállító „riportszerű képei dokumentálnak, a fotós kiragadja a pillanatot, annak töredékét, mely végül kiemeli a történés lényegét. Ugyanakkor törekszik a tökéletes képszerkesztésre, a kép alkotóelemei, a fény-árnyék, a mozgás iránya, a színek egyensúlya, az éles-életlen játéka mind-mind hozzájárul a sikerhez. Szenvedélyét bizonyítja az a határtalan nyugtalanság, a belső indíttatás, ahogy nagy távolságokra elkalandozik egy szép táj, egy érdekes esemény, egy kevésbé ismert szokás, egy ritka mesterség megörökítésére. Népi jellegű fotói mellett a Maros Művészegyüttes előadásait is profin rögzíti, tökéletesen visszaadva egy-egy jelenet hangulatát, mondanivalóját. Barabási Attila-Csaba által egy újabb krónikással bővült a rangot jelentő marosvásárhelyi fotográfusok közössége.”

A kiállítás-megnyitót Érdekes emberek, mikházi történetek címmel beszélgetés követte, amelyen Lokodi Imre tévészerkesztő, író idősb Szélyes Ferencet a XVII. század elejéig követhető lófő székely család múltjáról, történetéről faggatta, de elhangzottak izgalmas történetek a második világháborúról (Feri bácsi 14 éves volt akkor), a kommunista hatalomátvételről, a kollektivizálásról, a kuláküldözésről és arról is, hogy miként lehet emelt fővel, tisztességgel túlélni az évszázadok viharát. Természetesen szó esett a család nevezetes embereiről is. Kacsó Sándor íróról, aki a marosvécsi helikoni találkozók után mindig betért Mikházára, „a tyúkudvar bánatára és a boroskancsók örömére”. Majd a beszélgetés szála elkerülhetetlenül Széllyes Sándorhoz kanyarodott, akinek az 1989-es változásokról írt egykori levelét unokaöccse olvasta fel. S a végén az is kiderült, hogy a 90. évéhez közeledő egykori pedagógus nagyon jó tollforgató. A második világháborús élményét papírra vetve izgalmas novella készül, ami a XXI. század mikházi, erdélyi krónikája lesz, ennek tartalmából kaphattunk némi ízelítőt. 

S aki mindennek a tárgyi bizonyítékait is szerette volna látni, annak az egykori kántortanítói lakásban berendezés alatt álló Kacsó Sándor- és Széllyes Sándor-emlékszoba állt a rendelkezésére. Ez kiegészült a családdal rokonságban álló Salat Dénes népi faragó által készített szép szobával, amelynek bútorait özvegye, Salat Juliánna adományozta a falunak. 

S ehhez illett az esti program: 21 órától ugyanis század eleji hangulatot tükröző alkotást, Tamási Áron Tündöklő Jeromos című darabját láthatta a közönség Török Viola rendezésében, ezúttal a Spectrum Színház és a Maros Művészegyüttes közös produkciójaként. A korábban bemutatott előadástól eltérően új szereposztással Jeromost Nagy István, Sáska Mihályt Györffy András, Gáspárt György Gábor alakította, a kántor szerepében újra láthattuk Kárp Györgyöt. A néptánccal tűzdelt, balladaszerű keretjátékkal rendelkező előadást hatalmas tapssal jutalmazta a közönség. 

A vasárnapot a Bekecs Néptáncszínház töltötte ki. Délelőtt a gyerekeknek a Mátyás király igazságai című táncjátékot adták elő Ivácson László rendezésében. A kisebbek jókat derültek a legendás király történetén, amelyet ezúttal a néptánc nyelvén közvetítettek az előadók. Este az érdeklődők újra láthatták a Bekecsnek az Ember az embertelenségben című – az első világháborút idéző – előadását. Igaz, a szokatlan program miatt vasárnap este már kevesebben ültek a nézőtéren, de akik eljöttek, színvonalas produkciót láthattak. 

A csűrszínházi idény folytatódik. Július 13-án a színpad a fiatalabbaké. A Rocksuli 16 órától koncertmaratont tart, és érdemes elmenni a 18 órától kezdődő Beatles-koncertre is. Színművészekből álló együttes adja elő az egykori világhírű együttes dalait, slágereit. Július 19-én és 20-án újra marosvásárhelyi vonatkozású előadás lesz. A megyeszékhelyről elszármazott Bartis Attila Romlás című darabja lesz műsoron a szintén vásárhelyi Mátyás Attila-Zsolt rendezésében, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház színművészeinek előadásában. Mindkét napon 20 órakor kezdődik az előadás. Augusztus 3-án újra ellepik a rómaiak Mikházát, augusztus 9-11. között a Hagyományok Háza szabadegyeteme költözik a Csűrszínházba – mindkét eseményre visszatérünk lapunkban.