Több hazai mézet a piacra!

December elején a Marosvásárhelyi Mezőgazdasági Szaklíceum dísztermében tartottak gyűlést a Maros Megyei Méhészegyesület tagjai. A szakmai előadások meghallgatásán túl alkalom volt arra is, hogy tapasztalatot cseréljenek és gazdasági szempontok szerint mérlegeljék az idei évet. A rendezvényen mintegy 120 tag vett részt. 

Vasile Bota mérnök, a megyei méhészegyesület elnöke kifejtette, hogy az idén a főszezonbeli kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb mézet gyűjtöttek be a gazdák, mint az előző év hasonló időszakában. Virágzáskor 125 méhész utazott le Calafat, Gorj és Vâlcea megye szubkárpáti övezeteibe akácmézet gyűjteni, azonban a gyakori esőzés és a hideg miatt gyenge volt az idény. 80 méhész hárs- és napraforgómézre szakosodott, az előbbiből mintegy 10 kg-ot, az utóbbiból 5 kg-ot gyűjtöttek, vegyes mézből szintén mintegy 5 kg-ot méhcsaládonként. 

Mivel az idén az időjárás nem kedvezett a méztermelésnek, a méhészegyesület kérte a mezőgazdasági minisztériumot, hogy a szükséges póttápanyag beszerzésére havonta méhcsaládonként 50 lejjel támogassák a gazdákat. Az összeget még nem utalták át. 

Fontos, hogy az idéntől állategészségügyi engedély szükséges minden kaptárhoz. 2016-tól csak a több mint 75 családdal rendelkező méhészeket adózzák meg, családonként 10 lejjel. Az idén a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségtől (APIA) betegség-megelőzésre 82.444 lej, méhcsaládok vásárlására 528.742 lej támogatást igényeltek a méhészek, ezenkívül 70 méhész 1966 méhkast cserélhetett ki 245.318 lej értékben, szintén az APIA finanszírozásával. A méhészegyesület tagjai az idén összesen 856.505 lej támogatást igényeltek, októberben, a dossziék ellenőrzését követően 636.482 lejt hagytak jóvá, amit át is utaltak a gazdáknak. Az egyesület minden évben méhésztanfolyamot szervez, az idén áprilisban 93, míg novemberben 63 személy iratkozott fel – tudtuk meg az elnök beszámolójából. 

A szakemberek közül a gyűlésen felszólalt dr. Liviu Drăgan állatorvos, állategészségügyi felügyelő, aki felhívta a figyelmet a betegségek és kártevők elleni védekezésre, amiben hathatós segítséget nyújt az igazgatóság. Maria Fola mérnök, a Maros Megyei Állattenyésztési Igazgatóság vezetője fontosnak tartja, hogy a hazai méhészek őrizzék meg a kárpáti Apis Mellifera faj tisztaságát, amelyet engedélyezett kaptárban, megfelelő felügyelettel, odafigyeléssel kell szaporítani, hogy ezáltal is minőségi mézet állítsanak elő. Az országban 223 ilyen kaptárt engedélyeztek, ebből 23-at megyénkben. Dumitru Moldovan agrármérnök, a mezőgazdasági igazgatóság felügyelője szerint a magvas gomborka virágporával javítani lehetne a méz minőségén, ezért javasolta, hogy minél nagyobb felületet vessenek be ezzel a növénnyel. Dr. Mihai Tomsa növényvédő szakember – a méhészek felvetéseire válaszolva – fontosnak véli, hogy a növénytermesztők tájékoztassák a méhészeket a növényvédelmi eljárásokról, mivel előfordult, hogy virágzáskor olyan növényvédő szereket alkalmaztak, amelyeknek íze érezhető volt a mézen is. Dr. Bogdan Poncea, a bukaresti méhészeti kutatóintézet munkatársa kifejtette, a méhészet nemcsak hobbi, az utóbbi időben újszerű kihívásokkal kell szembenézni, amit figyelembe kell venni a méztermelésnél. Ehhez elsősorban a betegségeknek ellenálló hibridekre van szükség. Aki pedig a piacra termel, annak figyelnie kell a külföldi trendeket is. Míg korábban Kína és Argentína jelentette a legnagyobb kihívást a hazai termelésre, addig ma, az orosz embargó miatt, Ukrajnából érkezik a legtöbb méz az unió országaiba. Ez direkt versenyhelyzetet teremt, ugyanis Ukrajnában is azt a fajta mézet termelik, amiből jóval többet állítanak elő és jobb minőségben, mint nálunk. És ami fontos, hogy vámmentesen érkezik az EU-ba. Ezért a romániai méhészeknek a hazai piacra kellene összpontosítaniuk, nemcsak a mézet illetően, hanem a különböző méhészeti termékekkel is. Gyakorlatilag mindent el kell adni, ami eladható – mondta a szakértő, és megnyugtatta a méhészeket, hogy ha a világpiaci helyzet nem változik, jövőben is nagyon olcsó lesz a méz. Így csak minőséggel és a megfelelő mennyiség előállításával tudnak piacon maradni a méhészek. 

Săvîşca Dan, az APIA Maros megyei kirendeltségének vezetője elmondta, hogy megyénkben öt méhészegyesület működik összesen 1155 taggal, akik 91.594 méhcsaláddal rendelkeznek. 2016-ban 314-en mintegy 4,2 millió lejt igényeltek, eddig 381.881 lejt fizettek ki. A rendszert javítani kellene, mondta az ügynökség vezetője, és azt is elárulta, hogy Románia tárgyalásokat folytat az EU mezőgazdasági biztosával, hogy a pályázati rendszert egyszerűsítsék. Az is felmerült, hogy a méhészeknek is nyújtsanak méhenként (kaptáranként) „tenyésztési” támogatást, akár a szarvasmarhák, sertések, juhok, szárnyasok esetén. 

A tanácskozás végén méhészek szólaltak fel. Felmerült többek között, hogy fizessenek kárterítést a különböző mézgyűjtésre alkalmas gyümölcsösökért ott, ahol medve, vagy akár a gondatlanul legeltetett juh, kecske „garázdálkodik”. Egyesek rossz „megoldásnak” tartják, hogy a méhészeti törvény lakótelepen kívülre kényszeríti a méhészeket. (Sz. m.: a törvény megengedi a háztáji méhészetet is, kaptáranként öt négyzetméteren, de nem több, mint 10-15 kaptárt.) Szorgalmazták a méhészeti gyógyszertárak visszaállítását stb. 

A rendezvény a közelgő ünnepekre való tekintettel – az egyik méhész ajándékaként – karácsonyi köszöntővel zárult.