Jó hangulatú, érdekes és nívós programokban teli hétvégével búcsúzott június. Azok számára mindenképp, akik részt vettek az idén centenáriumát ünneplő, tizedik Csűrszínházi Napokon. A nagy múltra visszatekintő, immár Maros megye jelentős színházi és kulturális eseményévé vált mikházi eseménysorozat idén is gazdag programmal várta a látogatókat.
Fotó: Vajda György
Jó hangulatú, érdekes és nívós programokban teli hétvégével búcsúzott június. Azok számára mindenképp, akik részt vettek az idén centenáriumát ünneplő, tizedik Csűrszínházi Napokon. A nagy múltra visszatekintő, immár Maros megye jelentős színházi és kulturális eseményévé vált mikházi eseménysorozat idén is gazdag programmal várta a látogatókat. Akikből nem is volt hiány.
A rendezvények péntek délután a helyi tájház megnyitójával kezdődtek, itt Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató gyűjteményét csodálhatták meg a jelenlevők, majd az iskola épületében folytatódott a programok sora. A falakon a legendás (Zsögödi) Nagy Imre képei fogadták a résztvevőket, a műveket a Nagy Imre-képtár kurátora, Szabó Zoltán Judóka festőművész méltatta. A tárlatot a szomszédos teremben Fekete Pál kisplasztikáinak kiállítása gazdagította, a vidéki élet hétköznapi jeleneteit megkapó humorral agyagba formáló művész munkái is nagy sikert arattak. A Csűrszínházban népdaléneklés, annak udvarán lacikonyha várta a közönséget, amelynek egy része mégis az iskola épületében maradt. Itt ismerhette meg a marosvásárhelyi Mentor könyvkiadó ajánlatát, új köteteit és itt mutatta be Karácsonyi Zsigmond, lapunk főszerkesztője munkatársunk, Bodolai Gyöngyi Táltos erő című kötetét. Rövid méltatásában elmondta: vannak még közöttünk táltosok, olyan emberek, akik a közjóért, a közművelődésért cselekszenek, a Bodolai Gyöngyi könyve róluk is szól. A Népújság közszolgálati napilapként igyekszik nemcsak a hétköznapi, hanem azokon túlmutató gondokkal és örömökkel is egyaránt foglalkozni, a közművelődést folyamatosan ápolni, segíteni, mindezek mellett pedig teret biztosítani az írói, művészi megnyilvánulásoknak.
A Csűrszínházi Napok első színházi előadására fél nyolc órakor a kultúrházban került sor: itt mutatta be Sebestyén Aba nagy sikerű, A tér című előadását. Kocsis István monodrámája Bolyai János életéről, a fel nem ismert zseni kudarcairól, szerelmeiről és mindenekelőtt: a szabadságot és a megváltást kereső hitéről szól. A gyönyörű szöveg igencsak hitelessé vált Sebestyén Aba tolmácsolásában, amelyet még a bekövetkezett és megoldhatatlannak bizonyult áramszünet sem törhetett meg. Rutinos színészként, minden segítség – az addig működő fények és zene – nélkül, a terem adta lehetőségeket kihasználva játszotta végig az igen nehéz – Török Viola rendezte – előadást, megérdemelt vastapsot kapván, nagy sikert aratva. Mint kiderült: Bolyai János életművében az Appendix csak eszköz: Kocsis István soraiban a tér legyőzését az ember üdvösséghez való útjának tekintette, a megigazulás matematikai levezetését kereste. És a (reflektori) fényt, amely itt elhalt, mégis megjelent, amint a színpadi Bolyai János egymás után, kétségbeesetten szaggatta le az ablakokról a sötét függönyöket. Egy fel nem ismert, meg nem értett zseni tiltakozását láthattuk a világ ellen, az Emberért.
Mint meghirdetett volt, idéntől a mikházi születésű Széllyes Sándor legendás népdalénekes, táncos, rímfaragó és előadóművész nevét veszi fel a Csűrszínház. A teljes telt házas névadó ünnepség este fél kilenc óra tájban vette kezdetét, a Szerencsés jó estét című műsor ceremóniamestereként Nagy István színművész lépett a kiállított népviseletek szegélyezte színpadra. A Széllyes Sándorról 1971-ben készített filmfelvétel vetítésével kezdődött a jó hangulatban, adomákban, poénokban, történetekben nem szűkölködő, de a Mester emléke előtt méltó tisztelettel fejet hajtó emlékműsor, amelyen többen felszólaltak. Közöttük Barabási Attila Csaba, a Maros Művészegyüttes vezérigazgatója, aki elmondta: Széllyes Sándor nemcsak híres ember volt, hanem igazi művész, akinek humorából sokan, sokat merítettek. A Székely Népi Együttes alapítója, majd igazgatója, énekes, szerző, mókamester – neve és az általa alapított együttes híre kötelez. A névadó ünnepség szervezőjeként a Maros Művészegyüttes táncosainak közjátékai tovább emelték a rendezvény nívóját, amelyen Felsődobsza küldöttsége és polgármestere is megjelent: a szervezők reményüket fejezték ki, hogy az eddigi jó kapcsolatok megkoronázásaként hamarosan aláírják a testvértelepülési szerződést Mikházával. Az est további részeként Széllyes Sándor egykori munkatársai, barátai emlékeztek a Mesterre, az ünnepélyt pedig meglepetésekben gazdag művészbál zárta DJ Döme részvételével. Nagyszerű péntek délutánon vehettek részt mindazok, akiket érdekelt a várostól távoli, a magas művészetet rusztikus, mégis igen hangulatos környezetbe helyező Csűrszínházi Napok első „felvonásának” rendezvénysorozata. Jó volt ott lenni.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
