2019. május 21., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Tekintettel arra, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium

54/76/2019-es rendeletével április 11. és június 9. között horgásztilalmat rendelt el, április 15-én a prefektúrán az érdekelt intézményekkel, horgászegyesületekkel és környezetvédő szervezetekkel értekezletet tartottak a sporthorgászattal kapcsolatosan. 

Az említett rendelet (amelyet az érdekelteknek tanácsos tanulmányozni) a Maroson, a Kis- és Nagy-Küküllőn, illetve a Nyárádon több szigorúan védett helyet jelöl meg. A Maroson például több övezet van, ahol az említett időszakban ajánlott olyan körülményeket teremteni, amelyek elősegítik a halszaporodást (ívást). Március 29-én megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium 252-es rendelete, amely némiképpen módosítja a halászatra és sporthorgászatra vonatkozó korábbi jogszabályokat. Ezek szerint mind a Duna-deltában, mind az ország folyó- és állóvizeiben kizárólag az Országos Halászati és Halgazdasági Ügynökség (Agenţia Naţională pentru Pescuit şi Acvacultură) által láttamozott, valamely elismert és a jogszabályoknak megfelelően létrejött horgászegyesület által névre szólóan kibocsátott engedéllyel szabad horgászni. A horgászegyesületek az ügynökséggel 10 évre szóló szerződést kell kössenek, amivel felvállalják a bérbe adott folyóvízszakasz vagy halastó gondozását is. Az engedélyeket természetesen nemcsak a horgászegyesületek által gondozott övezetekben lehet használni, hanem máshol is, az egyesületek között létező kölcsönös egyezmény alapján, anélkül, hogy meghaladnák a szaktanulmányok alapján halfajonként megszabott évi kifogott mennyiséget. Mint ismeretes, a korábbi rendeletek szerint a horgászok – az egyesületek közvetítésével – kötelesek jelenteni az országos ügynökségnek a kifogott mennyiséget. Ezt az egyesületek által kibocsátott és kézbesített nyomtatványokkal tehetik meg. Az előző évi jelentéseket minden év február 28-ig kell elküldeni az ügynökséghez. Ezzel az intézkedéssel szeretnék követni a halállomány alakulását. Az említett rendelet 15. cikkelye azt is kimondja, hogy a horgászegyesületek – az ügynökséggel kötött szerződések alapján – kötelesek feljavítani a halállományt „betelepítéssel, ikrázással” vagy a meglévő óvásával. Ellenkező esetben az ügynökség felbonthatja a szerződést a horgásztársasággal, és így automatikusan a tagok horgászati joga is megszűnik. 

Horgászok a Maros partján
Fotó: Nagy Tibor (archív)


Nagy Zsigmond alprefektus tájékotatott, hogy a találkozón a környezetvédelemi ügynökség és a  vízügyi igazgatóság képviselői elmondták, hogy az előző évekhez viszonyítva a folyóvizek egyre tisztábbak. Ennek ellenére a horgászegyesületek jelentése alapján az tapasztalható, hogy csökken a halállomány. Ha a természetes körülmények adottak arra, hogy fennmaradjanak a folyóvizekben levő halfajták, akkor a csökkenés egyik oka a vadorzás. 

Ennek megfékezésére – a korábbi jogszabályok alapján – lehetővé tették, hogy a horgászegyesületek szerződést kössenek a csendőrséggel, mivel az előbbieknek nincs joguk büntetéseket kiróni. Megyénkben három horgászegyesület működik. A legnagyobb a Maros Megyei Sporthorgászok és Vadászok Egyesülete (AJVPS), amelynek több mint 8000 tagja van, ezenkívül létezik a Szováta 2008 és a segesvári Küküllő (Târnava) Horgászegyesület is. Három éve az egyesületek és a csendőrség közötti egyezmény (protokollum) alapján közös ellenőrzést végeznek. A találkozón a horgászegyesületek és a csendőrök közös akciótervet mutattak be, amelynek alapján a horgásztilalom idején fokozottan ellenőrzik a folyókat és az állóvizeket. A Sabin Motora csendőralakulat nyilvántartása szerint tavaly (nem csak a horgásztilalom időszakában – sz.m.) mintegy 90 ellenőrzést végeztek, amelyen 229 csendőr vett részt, 96 intézkedést hoztak, ezek közül 44 alkalommal figyelmeztették a horgászokat, illetve 55 bírságot róttak ki összesen 16.800 lej értékben. 

A megyei egyesületnek 18 vad-őre van, akik nemcsak horgászatra, hanem a vadállományra is felvigyáznak. Létszámuk messze nem elegendő arra, hogy megfelelő hatékonysággal lépjenek fel a vadorzók ellen. A másik két egyesület is alig biztosítja a területük ellenőrzéséhez szükséges őröket. A találkozón az érintettek felkérték a megyei rendőrség képviselőit, hogy szólítsák fel a helyi rendőrség kötelékében szolgálatot teljesítő rendőröket, hogy gyakrabban végezzenek járőrszolgálatot a folyóvizek, halastavak környékén, és jelezzék, ha rendellenességet tapasztalnak. Különösen fontos a fokozott figyelem a Maros völgyében, ahol évente többen is jelzik, hogy egyesek, megélhetési okok miatt, villanyárammal (a vasúti hálózathoz csatolt vezetékekkel), hálóval és akasztásos módszerekkel törvénytelenül irtják a halállományt. 

Ebben az időszakban különösen oda kell figyelni a Ratosnya környékén ívó galócára (Hucho hucho), amely igen ritka halfaj, és természetes körülmények között a Maroson kívül csak a Lotru folyóban él. Ízletes húsa, ikrája miatt igen sokan kifogják. Korábban a szóban forgó helyre egy térfigyelő kamerát állítottak, amely eltűnt. Az idén a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület önkéntesei felajánlották, hogy április 25-étől a helyszínen sátoroznak, és éjjel-nappal őrzik az ívóhelyet a vadorzóktól. 

A tanácskozáson következtetésként elhangzott az is, hogy a felügyelet és az ellenőrzés mellett igen fontos a halállomány szaporítása, amelyre az egyesületeknek kell megtalálniuk a megoldást. S bár a környezetvédelmi és vízügyi szakemberek szerint javult a folyóvizek minősége, a parton – a megye majdnem minden településén – lehangoló kép, valóságos szeméttelepek fogadják az arra járókat, és e szemétkupacokat nem a sporthorgászok hagyják maguk után. Így a környezetvédők, horgászegyesületek, a csendőrség és a rendőrség mellett az önkormányzatoknak is lépniük kellene azért, hogy megfelelő környezetet teremtsenek a sporthorgászoknak, azoknak, akiket ez az ősrégi hobbi és a természet szeretete csábít a folyó- és/vagy tópartokra.