Terrorizmus elleni fellépés, CIA-kínzások, az alapvető jogok felügyelete az EP-plenáris napirendjén
2015-02-09 17:02:11
- Mózes Edith
A terrorizmus elleni fellépés, a CIA-kínzások és az uniós tagállamok szerepe, vita a szíriai és az iraki humanitárius válságról, a demokrácia és az alapvető jogok felügyelete az EU-ban, az unió külső határait őrző és a migrációval és menedékkérőkkel foglalkozó ügynökségekről szóló vita, az új gyógyszerek megfizethetősége, illetve egymilliárd eurós ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés 2015-ben.
A terrorizmus elleni fellépés, a CIA-kínzások és az uniós tagállamok szerepe, vita a szíriai és az iraki humanitárius válságról, a demokrácia és az alapvető jogok felügyelete az EU-ban, az unió külső határait őrző és a migrációval és menedékkérőkkel foglalkozó ügynökségekről szóló vita, az új gyógyszerek megfizethetősége, illetve egymilliárd eurós ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés 2015-ben – ezek a témák szerepelnek az Európai Parlament e heti strasbourgi plenáris ülésének napirendjén, tudtuk meg az Európai Parlament magyarországi tájékoztatási irodájának hírleveléből.
A legfontosabb teendők a terrorizmus elleni fellépés során
A parlament szerda délelőtti vitájában a képviselők az Európai Tanács és az Európai Bizottság képviselőjének jelenlétében fejtik ki véleményüket arról, hogy milyen módon lépjen fel Európa a terrorizmus ellen, majd állásfoglalásról szavaznak. Az európai állam- és kormányfők február 12-i találkozója alkalmával Brüsszelben szintén az unió terrorizmus elleni lépései jelentik a legfontosabb megvitatandó kérdést. A szerdai vitában várhatóan felmerül az EU utas-nyilvántartási rendszerrel (PNR) kapcsolatos javaslata, a radikalizálódás elkerülése, az információcsere javítása és a schengeni övezet külső határainak megerősítése is. A terrorizmus elleni fellépéssel kapcsolatban az Európai Parlamentben január 28-án lezajlott vitát a szerdán megszavazandó állásfoglalás zárja le.
A képviselők felelősségre vonást kérnek a CIA-kínzások ügyében
Ugyancsak a szerdai plenáris ülésen szavaznak azon uniós tagállamok büntethetőségéről, amelyeknek az Egyesült Államok szenátusa által nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint vélhetően szerepük volt abban, hogy a CIA a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően foglyokat kínozhatott meg vagy tehetett ki embertelen vagy megalázó bánásmódnak.
Az EP-képviselők egy decemberi vita során kérték, hogy az unió teljeskörűen vizsgálja ki tagállamainak állítólagos részvételét a CIA-műveletekben, illetve biztosítsa a tagállami titkosszolgálatok demokratikus felügyeletét. A kínzások és egyéb törvénytelen eljárások felelőseit törvény elé kell állítani, fogalmaztak a képviselők.
Egyes tagállamoknak a foglyok szállításában és illegális fogva tartásában való állítólagos részvételét már vizsgálta az az ideiglenes bizottság, amelyet 2006-ban állított fel az Európai Parlament.
Vita a szíriai és iraki humanitárius válságról
A szíriai és iraki humanitárius válság és az Iszlám Állam nevű szervezetnek a válságot tovább súlyosbító pusztítása lesz a témája az unió kül- és biztonságpolitikai vezetője, Federica Mogherini részvételével zajló vitának szerdán.
Szíriában több mint 7,6 millió embernek kellett elhagynia otthonát, 3,8 millióan a szomszédos országokba menekültek. Irakban 2014-ben 2,1 millióan kényszerültek távozni otthonukból, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának becslései szerint pedig 330 ezren várják a telet arra alkalmatlan menedékekben. A Parlament csütörtökön szavazza meg erről szóló állásfoglalását.
Csupán Irak kurd régiójában csaknem 900 ezer menekült él.
A külügyi bizottságban február 2-án az ENSZ szíriai különmegbízottjával, Staffan de Misturával folytatott vita során a képviselők kifejtették: az Iszlám Állam erőszakos jelenléte alkalmat ad a szíriai konfliktus lezárására.
A demokrácia és az alapvető jogok felügyelete az unióban
A plenáris ülés megvitatja a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok uniós keretéről szóló felvetést, amely által ellenőriznék, hogy a tagállamok teljesítik-e kötelezettségeiket e területeken. A vitára a Bizottság alelnöke, Frans Timmermans és a lett elnökség képviselője részvételével kerül sor szerdán késő délután.
Az EU-tagjelölteknek teljesíteniük kell az úgynevezett koppenhágai kritériumokat, amelyek többek között a sajtószabadság, a kisebbségeknek biztosított egyenlő jogok és az igazságszolgáltatás függetlensége területén írnak elő szabályokat. Ugyanakkor a már az unió részévé vált országok esetében senki sem ellenőrzi a kritériumok betartását, a Bizottságnak pedig korlátozott eszközei vannak a szabályokat megszegők ellen. Az előző parlamenti ciklus során a képviselők több állásfoglalásban is kérték a demokratikus játékszabályok hatékonyabb betartatását.
Vita az unió külső határait őrző és a migrációval és menedékkérőkkel foglalkozó ügynökségekről
Szerda este az unió határait őrző Frontex és az Európai Menedékügyi Támogatási Hivatal feladatáról, forrásairól és képességeiről folytat vitát a parlament a Tanács és a Bizottság képviselőjének részvételével.
A vita során várhatóan az alábbi témákat érintik: a Földközi-tenger térségének problémái, a különböző okokból Európába induló bevándorlók hullámainak jobb kezelése, az unió külső határainak hatékonyabb ellenőrzése, a nyílt vízen veszélybe került migránsok megmentése és a különösen nagy nyomásnak kitett tagállamok támogatása.
Legyenek megfizethetők az új gyógyszerek
Az ár miatt nem jutnak hozzá betegek egyes új gyógyszerekhez. A parlament szerdán újra foglalkozik az új gyógyszerek árával, az ET és az EB képviselőjének jelenlétében. Bizonyos betegségek, köztük például a hepatitis C gyógyítására alkalmas új szerek magas ára késztette arra a képviselőket és egyes tagállamokat, hogy újranyissák a megfizethető árú, új terápiák elérhetőségét célzó uniós szabályzásról szóló vitát.
A plenáris ülés mai vitája egy tavaly szeptemberi eszmecsere folytatása, amely egy szóbeli választ igénylő kérdés nyomán indult. A képviselők a szeptemberi vitában átláthatóbb gyógyszerárazást kértek, különös tekintettel a társadalombiztosítási rendszerekre nehezedő nyomásra.
Ifjúsági foglakoztatási kezdeményezés: egymilliárd euró 2015-ben?
A legújabb bizottsági tervek szerint 2015-ben a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés forrásainak egyharmada, 1 milliárd euró lenne elérhető: erről vitázik a parlament ma délelőtt Marianne Thyssennel, az unió foglalkoztatásért felelős biztosával. A terv harmincszorosára emelné a tagállamoknak 2015-ben a 650 ezer fiatal munkához juttatására szánt összeget. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés biztosította forrás többletként jelentkezik azokban az országokban, ahol az egyes régiókban 25 százalékot meghaladó ifjúsági munkanélküliség miatt az Európai Szociális Alapból is pénzhez jutnak. A terv kivitelezéséhez a Parlamentnek és a Tanácsnak módosítania kell az Európai Szociális Alapra vonatkozó jogszabályokat.Az ifjúsági foglalkoztatási garancia célja, hogy az iskolából a munka világába való átmenet felgyorsításával és munkahelyek létrehozásával csökkentse a fiatalok körében jelentkező munkanélküliséget.
***
Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés 2014 és 2020 közötti összköltségvetése 3,2 milliárd euró, amelyet az Európai Szociális Alapból legalább 3,2 milliárd eurós támogatás egészít ki. A javaslat a 2015-ös évre 1-1,5 százalékról akár 30 százalékig emelné a kezdeményezés uniós előfinanszírozását.
A kezdeményezés haszonélvezői – Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Franciaország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság – a terv szerint a kapcsolódó operatív programok jóváhagyása után azonnal hozzáférnének a 3,2 milliárd euró harmadához.
