Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
E hó hatodikán szállt le a NASA Kíváncsiság nevű Mars-autója a vörös bolygó Gale kráterébe. A tavaly november 26-án fellőtt űrszonda tevékenységét bárki nyomon követheti a www.space.com-on. A mozgó laboratórium 23 földi hónapon át biológiai, kémiai, geológiai és meteorológiai vizsgálatokat fog végezni. Célja feltárni a mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tevő feltételek meglétét bolygószomszédunkon.
A Mars októberig egyre közeledik a Földhöz, akkor csak 69 millió kilométer távolságra lesz tőlünk. Ritka az, hogy ennyire közel kerüljünk, de a látszó mérete messze elmarad a teliholdétól. Amennyiben a Mars olyan közel kerülne hozzánk, hogy látszó mérete Hold-nagyságú lenne, akkor a Földre kifejtett tömegvonzása megváltoztatná bolygónk keringési pályáját is.
Máris a legfényesebb égitestként tündököl a keleti égbolton napfelkelte előtt, s amennyiben távcsővel figyeljük, úgy megcsodálhatjuk a fényes pólussapkáját és a lenyűgöző vöröses színét. Különösen szép látványt nyújt majd a hónap végén, éppen a VI. Bolyais Világtalálkozó idején.
Ennek okán elevenítem fel a Kollégium egyik tanárának rövid élettörténetét.
„1883. évi febr. hó 10-én szép verőfényes téli napon a délutáni órákban, lesétáltunk nőmmel városunk sétaterére, az «Elba» szigetre.” – olvasom az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos- és Természettudományi Szakosztályának 1885. évi X. kötetében, a Bryológiai újság Erdélyből cím alatt, melyben Demeter Károly pontos leírását adja egy új moha-lelőhelynek:
„…E tarka szőnyegben nőmnek egy kis fénylő smaragd-zöld csoport tűnt fel.”
Ennél ihletettebb lelőhelyleírást soha nem olvastam, s átsüt belőle a feleségét rajongva szerető tudós szerény büszkesége is.
A Református Kollégium vegytan és természetrajz rendes tanára e közleményében új fajt ír le a tudomány számára, az Entodon transsylvanicust. Ma ezt a fajt E. cladorrhizansnak ismeri a botanika.
Nem ez volt első tudományos közleménye. A magát a tudományos természetkutatás több ágában is kipróbáló tanárt Kánitz Ágost botanikus irányította a mohászat felé. A vézna, de szívósan dolgozó, kevés beszédű, halk szavú, igazságos tanár sokat kirándult diákjaival (is). A lelkiismeretes tudós tudományos munkája révén rövid idő alatt világhírre tett szert. Körülbelül százra tehető közleményeinek száma, s az egész világ briológusaival kapcsolatot tartott. Kritikai munkáit mindenütt nagy elismeréssel fogadták, adtak szakmai véleményére. Külföldön megbecsülték, itthon alig ismerték.
1890-ben, 38 éves korában tüdővész végzett vele.
Fél évszázad elteltével, 1943-ban Igmándy József így értékelte munkáját:
„…ha arra kell válaszolnunk, hogy ki volt Erdély múlt századi bryológusai közül a legképzettebb, legélesebb szemű, legnagyobb kritikai érzékkel rendelkező, habozás nélkül mondhatjuk, hogy Demeter Károly.”
Tudományos munkássága alapján a Kollégium legnagyobb formátumú biológusa mindmáig. Briológiai öröksége, három városban – Vásárhelyt, Kolozsvárt és Budapesten – szétszóródva mai napig feldolgozásra vár.
Mintha csak róla írta volna Szőcs Kálmán a Kutak vizén a Nap című versében:
„Forró mezőkön jártam, ha a nyármeleg
vérszín pipacsokat buggyantgatott,
kutak vizébe néztem, s mint szemed taván
a fényt, megláttam bennük a Napot…
„És látom kutaink vizén a fényt, s betelt
nyarakon át így járok, kutatok…”
39 éve, egy augusztus közepi napon költözött át ő is a Nap túlsó oldalára.
Kelt, 2012 augusztusában, Farkas napján.