Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
„Pál fordola fénességben.”
– hág január sarkára 25-én, s fordul fényességes február felé a Nagyenyedi kódex 1480-ban. Közel hatvan évre rá jelent meg a Calendarivm magiar nielwen – az első magyar nyelvű nyomtatott kalendáriumunk 1538-ban, Krakkóban, Székely István tollából. A neves krónikaíró, iskolamester, reformátor így köszönti a majdani olvasó deákot:
„Mikoron minden nemzetet látnék, hogy az ü nyelvén Caléndáriumot szerezne, kiből esztendőnek innepit megtudhatni, igen jónak vélem én is, hogy a magyar nyelvre a Caléndáriumot fordítanám, kiből megtudhatnák a gyermekek nemcsak az innepeket, hanem hány hét lenne minden esztendőben a hús hagyat, mely nap lenne meg az újság, hány órán támadna fel minden napon az nap, mikor kezdhetnék el a tavasz, nyár, ősz, tél, kibe ennek felette becsináltattam a magyar Cisiót.”
1505-ben született az udvarhelyszéki Bencéden. Bár ferences rendiként tanult a krakkói egyetemen, hazatérve már a reformáció érdekében tevékenykedett. (Első két nyomtatott könyvének – Keresztyénségnek fundamentomáról való tanuság, és az Istenes Énekek – egy-egy utolsó példányát még látta Bod Péter a nagyenyedi kollégium könyvtárában. 1849-ben ezek is a tűz martalékává lettek.) 1550-ben Göncön találjuk, ahol életének utolsó két évében került melléje Károli Gáspár.
Se szeri, se száma a medve-előcsalogató Pál-napi reguláknak.
Pálfordulás, ha tiszta,
Bőven terem mező, puszta,
Ha szeles, jő hadakozás,
Ha ködös, embernek sírt ás.
Ha pedig havas vagy nedves,
Lesz a kenyér igen kedves.
Ha fényes Szent Pál,
Minden termés szépen áll.
A népi hitvilág fontos termés-, időjárás- és haláljósló napja. A damaszkuszi úton Saulusból Paulussá lett apostol neve tette termésvarázslóvá: a Szilágyságban a dughagymás tarisznyát fordítva kell visszaakasztani, hogy ne magzódjon fel.
„Ha Pál fordul köddel, ember meghal döggel.”
A szólás a hajdani dögvészekre (pestis) való jóslás emlékét őrzi. Szalonta környékén pálpogácsát – tollaspogácsát – sütnek ezen a napon haláljósló céllal.
De mit hoz Pál a Persányi-, a Bodoki-, a Baróti-hegyek, a Csíki s a Bodzai havasok erdeire 2014 januárjában? Szeles hadakozást, ködös sírásást, avagy terméshozó havast?
Rétyen az osztrák Holzindustrie Schweinhofer fafeldolgozó üzem megépítésére kapott engedélyt. A térség legnagyobb fűrészüzeme évente 800.000 m3 rönköt akar feldolgozni. A cég fakitermeléssel nem foglalkozna, a nyersanyagot az erdőtulajdonos fakitermelőktől vásárolná. Csakhogy a rétyi fűrésztelep faigénye az országosan kitermelt famennyiség 5%-a. A csábítás a helyi erdőirtásra óriási: a jövő kiárusítása kezdődhet el. Itt is.
Egy erdő felnövekedéséhez, ha talaja viszonylag sértetlenül átvészelte a tarvágást, s azonnal erdősítik, 50-60 év. Vágásra a keményfájú erdő 40-50 éves korában már alkalmas, de hogy elérje a klimatikus végstádiumot – a legbonyolultabb, a legtöbb fajt felölelő, természetvédelmi szempontból legmegfelelőbb állapotot – 60-80 év kellene.
1983-ban éppen január 25-én állították Föld körüli pályára az első csillagászati műholdat, az IRAS-t, ami elsőként fényképezte le a Tejútrendszer központját, s feltérképezte az égbolt 98%-át. Mintegy 500.000 új fényforrást fedezett fel, közülük sokat máig nem azonosítottak. 75 ezer forrás aktív galaxisnak bizonyult, amelyekben ma is tart a csillagképződés – százmillió éves evolúciós folyamatok ezek.
Azóta utódjainak kamerái végigpásztázták Földünk legeldugottabb erdeit is. Kedves Olvasóm, magad is meggyőződhetsz róla, csak kattints rá az internetes Google térképekre, példának okáért.
Ha a műholdak majd 10 vagy 30 év múlva, 50, 60, 80 év múlva a Keleti-Kárpátokra irányítják újólag kameráikat, vajon milyen erdőket látnak ott? Lesz-e ott még erdő?
Reményében annak, hogy unokáink is látni fogják erdeinket, maradok kiváló tisztelettel:
Kiss Székely Zoltán
Kelt 2014-ben, Pál fényességbe fordulásakor