Tenyészbikaszemle Marosszentgyörgyön

Valóságos showműsor volt a Semtest BVN szarvasmarha-tenyésztő állomás Tófalvi úti székhelyénél szombat délelőtt szervezett tenyészbikaszemle. 

Fotó: Antalfi Imola

Valóságos showműsor volt a Semtest BVN szarvasmarha-tenyésztő állomás Tófalvi úti székhelyénél szombat délelőtt szervezett tenyészbikaszemle. Idén is szűknek bizonyultak a lelátók, sok állattenyésztő, szakember jött el az ország több megyéjéből a szemlére, hiszen itt van lehetőség arra, hogy a farmerek, a mesterséges megtermékenyítést végző technikusok a nemesítőérték illetve a küllem alapján kiválasszák a következő évre a tenyészállatokat.

A délelőtt 10 órakor kezdődött „parádén” Valer Radu Sician, a Semtest BVN igazgatója üdvözölte a jelenlevőket, ismertette a rendezvényt, röviden beszélt a Semtest tevékenységéről, az elért eredményekről. Sófalvi Szabolcs polgármester hangsúlyozta, sokat jelent, hogy egy ilyen gazdasági egység a válság éveiben is sikeres maradt, annál is inkább, mivel Romániában az állattenyésztés egyre jelentősebb ágazattá válik. A felszólalók köszönetet mondtak a németországi BVN elnökének, Willi Bürgenek, dr. Aumann Johannesnek és dr. Claus Leidingnak, az állattenyésztéssel foglalkozó partnercégeknek a támogatásért, a bizalomért. A szombati szemlén 27 szimentáli, azaz pirostarka bikát, 5 Holstein-fríz bikát láthatott a közönség, de felvonultak a Limousine, Charolais, Angus fajták is. A szervezők díjazták az év farmereit is, mind magánszemélyeket, mind cégeket.

Amint dr. Péterfi Lajos mérnök lapunknak elmondta, az ilyen események alkalmával az érdeklődők elsősorban a tehéntartók, tenyésztők, akik szaporodásbiológiai folyamatként a mesterséges megtermékenyítést választják. „Románia-szinten körülbelül 45-50 százalék körül van a mesterséges megtermékenyítés hányada az állományban, az erdélyi megyékben ez az arány magasabb. A mesterséges megtermékenyítés módszerének egyik legnagyobb előnye, hogy az állomány nemesítése hamarabb történik, bizonyos, természetes fedeztetéssel terjedő betegségeket ki lehet kü-szöbölni. Költségileg egyik előnye, hogy jóval kevesebb apaállatra van szükség. Természetes fedeztetés esetén ugyanis egy apaállatra legtöbb 70-80 tehén jut, ellenben mesterséges megtermékenyítéssel akár 5-10.000 is. Külföldi viszonylatban a tejhasznú és vegyes hasznú teheneknél majdnem 100 százalékban a mesterséges megtermékenyítést alkalmazzák, természetes fedeztetéssel a húsmarhát szaporítják, a kapott utód a vágóhídra kerül. A Semtest európai szinten is elismert, a tulajdonos a neustadti BVN, telepünkön jelenleg mintegy 120 bika van, az állomány kétharmada utódellenőrzés alatt álló fiatal állat”.

A mérnök szerint a húsmarhának egyre nagyobb a keletje, jelenleg Erdélyben a felvásárlók a kék belga bikaborjúkat keresik. Az ideális az volna, ha az állatokat 400-500 kilósra felhizlalva az országban értékesítenék, nem pedig az, hogy a bikaborjút 100 kilósan exportálják – tette hozzá a szakember.

A tenyészbikaszemlén felszólaló Nagy Péter Tamás mezőgazdasági államtitkár az állattenyésztési ágazat támogatási rendszerének újdonságairól beszélt, hangsúlyozva, az állami forrásokból történő támogatás 2020-ig változatlan marad, bár egyre csökkennek az összegek, az európai alapú támogatási rendszer viszont progresszív lesz. Az uniós alapú szubvenció feltételei 2015-től változnak, az állatállomány esetében minőségi ellenőrzést kell végeztetni, törzskönyvezési rendszerbe helyezni az állatokat, minimális termelést kell elérni, és a 10 állatnál többet tartó gazdák is igényelhetik. A második támogatási rendszerbe várhatóan 350.000 támogatási kérés kerül be a benyújtott 1,1 millióból. Az államtitkár hozzátette, a szaktárca 1-2 héten belül megjelenő „minimis” programot dolgozott ki a 10 fejőstehénnél kevesebbet tartó gazdaságok állami alapokból történő támogatására, törzskönyvezett üsző és tenyészkosok, berbécsek vásárlására.