2024. july 6., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Augusztus közepén egy Lyonban megrendezett nemzetközi konferencia résztvevői nyerhettek bepillantást a marosvásárhelyi Teleki Téka életébe.


Augusztus közepén egy Lyonban megrendezett nemzetközi konferencia résztvevői nyerhettek bepillantást a marosvásárhelyi Teleki Téka életébe. A nagy múltú könyvtárt vezetője, Lázok Klára képviselte az ülésszakon. Az intézményvezetővel ennek kapcsán beszélgettünk.

– Az IFLA (International Federation of Library Associations) a világ könyvtáros-szövetségeit tömörítő nemkormányzati szervezet, egyfajta „könyvtáros ENSZ”. Évi konferenciája, ahol a múlt héten a Teleki Tékáról beszéltem, a könyvtárosok legmagasabb szintű nemzetközi szakmai konferenciája, ez az a fórum, ahol évről évre a könyvtárosszakma minden területével kapcsolatos döntéseket meghozzák, a legújabb trendeket bemutatják, gyakorlatilag az a hely, ahol bekapcsolódhat az ember a könyvtárak nemzetközi vérkeringésébe, egy kicsit a döntéshozatalok közelébe kerülhet, vagy legalábbis azok befolyásolásának közelébe.

– Rendszerint hol és kiknek a részvételével zajlik a konferencia?

– Minden évben más-más helyszínen rendezik meg. Az idén Lyonban került rá sor augusztus 16–22. között, a francia könyvtárosegyesület szervezésében, kb. 4000 könyvtáros részvételével a világ minden tájáról Afrikától Ausztráliáig, Dél-Amerikától Kelet-Európáig. Ez egy mamutkonferencia, ami a résztvevők számát illeti, 227 szekcióülése a könyvtárosszakma legkülönbözőbb ágazatait öleli fel, a régi könyves szekciótól a nemzeti könyvtárak találkozójáig, a gyerekkönyvtárakétól az országgyűlési könyvtárakéig, a közkönyvtárakétól az iskolai könyvtárakéig, és még sorolhatnám. Az IFLA-konferenciáknak minden évben van egy fő témájuk, eköré csoportosulnak lazán az elfogadott előadások, bemutatások. A 2014-es év előadásai a Könyvtárak, állampolgárok, közösségek: összefogás a tudásért („Libraries, Citizens, Societies: Confluence for Knowledge”) mottó köré szerveződtek.

– Mit jelent részt venni ezen az ülésszakon?

– Előadóként vagy poszterbemutatóként jelen lenni ezen a konferencián óriási lehetőség. Lehetőség arra, hogy az ember felhívja a figyelmet egy-egy régió specifikus könyvtáros- (de végül is akár társadalmi) problémáira, de arra is, hogy a könyvtárában, saját kis közösségében jól bevált projekteket bemutassa a szakmának, illetve, ami talán még fontosabb, szakmai visszajelzéseket, megerősítéseket kapjon. A konferencia egyik fontos része az ún. poster session, vagyis a különböző könyvtárosprojektekről készült poszterek bemutatása. Több ezer jelentkezőből választották ki azt a kétszázat, többek között engem is, akiknek a projektje felkerült az idén a konferencia halljában felállított bemutatópannókra. Hétfőn és kedden 12-15 óra között volt ezeknek a meghirdetett bemutatása, ez azt jelentette, hogy minden bemutató beállt a posztere elé, és a végigvonuló több száz érdeklődőnek kellett mesélnie az illető projektről, de ugyanakkor a poszterek a konferencia majd egész időtartama alatt fent maradtak.

– Miről szólt a projekted?

– Az elmúlt néhány év Teleki tékás közösségi akcióiról mesélt, azokról az eseményekről, amelyeken a vásárhelyiek jó része jelen volt, a tékás gyerekprogramokról, a Beszélő könyvek előadás-sorozatról, a Történelmi könyvek vásáráról és a Nyitott könyvespolc akcióról, a sikeres közösségi gyűjtőakciókról (Fizess egy sört a bagolynak!, Fogadj örökbe egy széket!), egyszóval arról a folyamatról, amely során az elmúlt években a Teleki Téka észrevétlenül belopózott a vásárhelyiek életébe. Nyilván a téka legfontosabb funkciója továbbra is a tudományos kutatókönyvtár jelleg, illetve a gyűjtemények bemutatása az érdeklődő közönségnek, de nagyon fontosnak tartom azt is, hogy közösségi kulthellyé váljon, hisz megvan erre a potenciál és az igény is – ennek a tervnek az elmúlt évekre vonatkozó megvalósításait mutattam be Lyonban.

– Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál, nyíltak-e számodra új távlatok szakmai téren?

– A konferencia másik fontos megvalósítása az volt, hogy a Rare Book Section szekcióülésein részt véve sikerült a régikönyves-szakma legfontosabb képviselőivel felvenni a kapcsolatot. A poszter ötlete azért bizonyult jónak, mert bár a közösségi akciókról szólt – felhívta a figyelmet arra, hogy milyen gyűjtemények, miféle kincsek rejtőznek itt, „az európai végeken”, és hát a bemutatása ürügyén informálisan is el lehetett beszélgetni a poszter előtt a különböző régi könyves könyvtárak, gyűjtemények vezetőivel, szakembereivel a különböző potenciális közös kutatási projektekről. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a Teleki Téka bekapcsolódjon ezekbe a nemzetközi projektekbe, hisz azáltal válik igazán élővé a gyűjtemény, ha minél több részét sikerül úgy feldolgozni, hogy a kutatási eredmények révén a nagy európai kultúrtörténeti folyamatokhoz kapcsolhassuk a mi kis résztörténeteinket.  

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató