Tegnapig általában betartották a kelet-ukrajnai tűzszünetet

A kelet-ukrajnai oroszbarát lázadók tüzérsége tízszer lőtt az ukrán hadsereg valamelyik állására a tűzszünet éjféli életbe lépése óta, de a megállapodást egyelőre alapvetően tiszteletben tartják – közölte vasárnap reggel Szvjatoszlav Ceholko, az államfő sajtószolgálatának vezetője hadműveleti jelentésekre hivatkozva.

 

Gennagyij Moszkal, az ukrán elnök által kinevezett Luhanszk megyei kormányzó közölte, hogy éjfél után nem sokkal Grad típusú rakéták csapódtak be Popaszna város központjába, és két civil halálát okozták, de azóta gyakorlatilag tűzszünet van.

Dmitro Timcsuk katonai szakértő, a kelet-ukrajnai harcok övezetében adatokat gyűjtő Információs Ellenállás nevű szervezet vezetője szintén megerősítette, hogy a tűzszüneti megállapodás életbe lépése óta jelentősen csökkent a feszültség a térségben. Elszórtan, legfeljebb tíz alkalommal lőttek a szakadárok, főként a két megyeszékhely között félúton lévő Debalceve településnél és Luhanszk városa környékén – írta Facebook-oldalán, hozzátéve, hogy „aktív támadótevékenységet sem a szakadárok, sem az orosz csapatok jelenleg nem folytatnak”.

Kitért ugyanakkor arra, hogy a tűzszünet életbe lépése előtt, szombaton rekordmennyiségű támadás érte az ukrán állásokat – összesen 170-ről érkezett jelentés, valamint a szakadárok aktív erő- és fegyverzetátcsoportosításokat hajtottak végre az övezetben. Kiemelte, hogy Debalceve közelébe csoportosítottak át például húsz harckocsit, 10 egyéb páncélozott harcjárművet és kétszáz főnyi legénységet.

A kijevi hadműveleti parancsnokság közleményében ugyanakkor azt írta, hogy hírszerzési információik szerint a szakadárok provokációkat készítenek elő. Támadásokat készülnek végrehajtani, hogy utána az ukrán csapatokat vádolják meg a tűzszünet megsértésével.

A szakadárok hírszolgálata egyébként idézte egyik parancsnokukat, aki azt állította, hogy Debalcevénél vasárnap önvédelemből lőttek, mert „az ukrán kormányerők megsértették a tűzszünetet”.

Porosenko ismét hadiállapot bevezetését helyezte kilátásba, ha nem lesz béke

Petro Porosenko ukrán elnök szombaton ismét kilátása helyezte, hogy hadiállapotot vezetnek be Ukrajna egész területén, ha a héten tető alá hozott tűzszüneti megállapodást nem teljesítik a Moszkva-barát szakadárok. 

„Ha az ellenség megsérti a tűzszünetet és nem lesz béke, kénytelenek leszünk meghozni azt a nagyon nehéz, de szükséges döntést, hogy hadiállapotot vezetünk be nemcsak Donyeck és Luhanszk megyékben, hanem az egész országban” – jelentette ki az elnök Kijevben, azon a rendezvényen, amelyen határőr alakulatoknak ünnepélyesen új speciális katonai eszközöket adtak át. Hozzátette, hogy késlekedés nélkül beterjeszti az erről szóló törvényjavaslatot a parlament elé.

Az úgynevezett „normandiai négyek”, azaz a német kancellár, a francia, az orosz és az ukrán elnök szerdáról csütörtökre áthúzódó maratoni tárgyalása végére tető alá hozott megállapodásban az szerepel, hogy a szemben álló felek vasárnapra virradóan beszüntetik a harci cselekményeket.

Moszkvát komolyan aggasztják Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter kijelentései a minszki megállapodással kapcsolatban. Az orosz külügyminisztérium a honlapján elhelyezett közleményben azzal vádolta Klimkint, illetve egyes nyugati országok, így az Egyesült Államok képviselőit, hogy „lényegében az ukrán parlament radikális nacionalistáinak a véleményét támogatva” elferdítik, és ezzel kétségbe vonják a csütörtöki minszki végrehajtási intézkedéscsomag megállapításait. 

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter pénteken azt közölte, hogy a kelet-ukrajnai eseményekben résztvevőkre vonatkozó közkegyelmet kizárólag az ukrán parlament által tárgyalt törvény értelmében biztosítják, a fegyveresek vezetőinek adott kegyelemről azonban nincsen szó. A Rosszija 24 orosz állami hírtelevízió tudósítása szerint a tárcavezető azt is cáfolta, hogy Ukrajna bármilyen jogi és politikai kötelezettséget vállalt volna Minszkben a Donyec-medence decentralizációjára az alkotmányos reform keretein belül.

Brit páncélozott csapatszállító járműveket szállítottak Ukrajnának – derült ki a The Guardian című napilap egy szombati cikkéből. A brit védelmi minisztérium megerősítette az újság információit, és közölte, hogy a Saxon típusú, fegyvertelen csapatszállítók szállításáról egy magánvállalat 2013-ban, még az ukrán válság kirobbanása előtt írt alá megállapodást Kijevvel. Ukrán források szerint eddig húsz páncélos érkezett meg a kelet-európai országba és további ötvenöt várható.

A tárca szóvivője elmondta, hogy a brit kormány az ukrajnai konfliktus kitörése óta támogatja a halált nem okozó katonai eszközök szállítását az ukrán fegyveres erőknek. „Ebben a tekintetben továbbra sem történt változás, nem küldtünk halált okozó fegyvereket” – szögezte le a tisztségviselő, aki szerint a Saxon típusú járművek (fotó) „természetükből fakadóan védelmi jellegűek”.

Minszkben „elnapolták” a békét

Minszkben „elnapolták” a békét – értékelte a Kommerszant című orosz napilap külpolitikai szakírója a „normandiai négyek” és a minszki összekötőcsoport fehérorosz fővárosban tartott maratoni tárgyalásait.

A tekintélyes politikai-gazdasági újság munkatársa – Moszkva, Kijev és a szakadárok engedményeit, valamint a továbbra is nyitott kérdéseket elemezve – úgy látja, hogy az ukrán vezetés gyakorlatilag elismerte, belátható időn belül nem tudja ellenőrzése alá vonni a jelenlegi „donyecki és luhanszki népköztársaságok” területeit, amelyeket az intézkedési csomagban Donyeck és Luhanszk megye egyes körzeteinek neveznek. A konfliktus gyakorlatilag befagy a Dnyeszteren túli (szakadár) területhez hasonlóan – állapította meg Makszim Juszin.

Az orosz külpolitikai újságíró úgy látja, hogy Petro Porosenko ukrán elnök komoly problémákba ütközhet a kelet-ukrajnai régióknak adandó különleges státus és a decentralizáció miatt, amelyet a minszki megállapodások szerint az év végéig kell végrehajtani az ukrajnai alkotmányos reform keretében. A gyökeres átalakítást a kijevi parlamentben erős pozíciókkal rendelkező radikális hazafiak akadályozhatják meg. „Az államfő aknamezőre lép. Politikai ellenfeleinek ürügye lesz arra, hogy őt a nemzeti érdekek elárulásával vádolják” és ez előbb parlamenti „lázadáshoz”, majd az önkéntes zászlóaljak bevonásával tömeges tiltakozó megmozdulásokhoz vezethet – figyelmeztet Juszin.

Az elemző szerint a fegyveres összecsapásokban részt vevő szakadár délkelet-ukrajnai területekről származó személyek – beleértve az el nem ismert (az önkényesen kikiáltott donyecki és luhanszki) népköztársaságok vezetőit – amnesztiában részesítése gyakorlatilag azon embereknek a legalizálását jelenti, akiket eddig Kijevben kizárólag terroristáknak és háborús bűnösöknek neveztek.

Gondot jelent a csőd szélén álló Ukrajna számára a nyugdíjak és egyéb szociális járandóságok kifizetése a „lázadó területeken” élőknek. Mindez a költségvetésben nem előirányzott kiadás.

Moszkva és a szakadár régiók Minszkben tett engedményei közül a Kommerszant a délkelet-ukrajnai „felkelők” előrenyomulásának leállítását emelte ki. A szakadárok ugyanis január elejétől 600 négyzetkilométeres terület felett szereztek ellenőrzést. Emellett az ukrán fegyveres erők elkerülhetik a „debalcevei kat-lanban” elkerülhetetlennek tűnő vereséget.

Fontos része a csütörtöki minszki megállapodásoknak, hogy elismerték az önkényesen kikiáltott „donyecki és luhanszki népköztársaságok” Ukrajnához tartozását, még ha csupán formálisan is – mutatott rá az orosz külpolitikai szakíró. Hozzátette, hogy Moszkva hivatalos álláspontja mindig is ez volt, viszont a szakadár területek vezetői ragaszkodtak a teljes függetlenséghez, és nem voltak hajlandóak a kompromisszumra ebben a kérdésben. 

A Kommerszant cikkírója megjegyezte, hogy a külföldi fegyveres alakulatok és haditechnika kivonásának elrendelésével az érintettek közvetve elismerik, hogy ilyen alakulatok léteztek a „donyecki és luhanszki népköztársaságok” területén. Szerinte ugyanakkor rendkívül nehéz lesz meghatározni, melyik haditechnikai eszközre vonatkozik a kivonás és melyikre nem. Szerinte a kivonás feltételrendszere sem világos. 

Az orosz újságíró úgy vélte, hogy tekintettel az orosz belpolitikai helyzetre, Vlagyimir Putyin sokkal kevesebbet kockáztat, mint Petro Porosenko ukrán elnök. Az orosz államfő népszerűségének csak az árthatna komoly mértékben, ha a kijevi háborúspárti erők a tűzszünetet kihasználva megerősítenék az ukrán fegyveres erőket, és megtámadnák a szakadárok által Délkelet-Ukrajnában önkényesen létrehozott Új Oroszország nevű területet.