Választási érdekeiktől függően foglaltak állást a nagy pártok a független kormányfő hétfőn, Románia 100 cím alatt közzétett programjával kapcsolatosan.
Választási érdekeiktől függően foglaltak állást a nagy pártok a független kormányfő hétfőn, Románia 100 cím alatt közzétett programjával kapcsolatosan. Balról pofont, jobbról bizalomteljes simogatást kapott az egykori brüsszeli agrárbiztos, hiszen a szociáldemokraták egy választási csalásért jogerősen elítélt politikussal cserélnék le, az ellentábor meg azt reméli, hogy az ő segítségével rántják ki a tehetetlenségük kátyújában elakadt liberális szekeret.
Ezek a viszonyulások megerősítik az említett program egyik legfontosabb megállapítását: a pártoknak az elmúlt egy év alatt a kormányzástól való félrevonulás alkalmat és időt adott volna arra, hogy átgondolják a választókhoz való viszonyulásukat, és visszaszerezzék a szavazók megrendült bizalmát, de ez elmaradt. A programban szereplő kormányzási elvek és projektek felsorolásából
szinte minden politikai szereplő azt szűrte le valamilyen formában, hogy a kormányfő a választások után is maradna a posztján. Pártatlan szemmel nézve ez korántsem biztos, mert ez a dokumentum az eddigiek alapján egy, a politikai függetlenségéhez ragaszkodó ember víziója a korrekt kormányzási elvekről és a meglátásában stratégiai fontosságú tennivalókról. Tulajdonképpen azt mondja el, amin és ahogyan az elvileg a választók érdekeinek képviseletére négyévente bizalomért visszajáró pártoknak a rendszerváltás óta fáradságot nem kímélve dolgozniuk kellett volna. Amely esetben nem itt tartanánk, ahol.
Ha továbbra is így ragaszkodik függetlenségéhez ez a brüsszeli irodákban elismerést szerzett technokrata, akkor aligha fogják pártmundérba öltöztetni, mert nem pályázik politikai babérokra. De nem is az a fontos igazából, hogy marad-e az egykori uniós agrárbiztos a bukaresti kormánypalotában. Sokkal többet számítana, ha a pártok belátnák, hogy a kormányzási elvek és stratégiai célok tekintetében konszenzusra lenne szükség. Nem azért, mert két év múlva lesz az ország jelenlegi formájában való fennállásának a centenáriuma, hanem azért, mert ha továbbra is így mennek a dolgok, akkor maradunk az államközösség szegénytanyája, ahonnan a tanult fiatalok menekülnek amerre látnak, az itthon maradók pedig sosem törnek ki a nyugati multik modern rabszolgaigájából.
Lehet, hogy a konszenzuskeresésre már a decemberi választások is rákényszerítik a politikumot, mert ha hinni lehet a felméréseknek, akkor senki nem szerez egyedüli kormányalakítást biztosító többséget az új törvényhozásban. Kérdés, hogy ezekből az elvekből mennyit fogadnak meg a politikusok. Hogy ne teljen még egy évszázadba, amíg utolérjük az európai életszínvonalat.
