Távoli utcák zenéje Marosvásárhelyen

Nem kéregetés, hanem művészet

Hajtányos, biciklis apróságok, babakocsis szülő, tinédzsercsapat, középkorú és idősebb társaságok vették körbe a marosvásárhelyi Színház teret a negyedik alkalommal szervezett utcazene-fesztivál péntek délutáni nyitókoncertjén. A megújult fesztivál egyedi színfolttal, a Maros Művészegyüttes minden korosztályt megörvendeztető muzsikájával kezdődött.

Miközben Borsa-völgyi dallamok töltötték be a teret – a későbbiekben pedig bonchidai, küküllőmenti és magyarpalatkai táncokban lehetett gyönyörködni –, pár lépéssel odébb, a virágórával párhuzamos utcarészen arcfestést kérhetett a gyereknép, az Enescu utca felé haladva pedig már hallható volt a kolozsvári utcazenészekből alakult Sidewalk Troubadours. A Bethlen-szobor előtt koncertező együttes ottjártunkkor még hangolt, az Enescu utcában viszont Dj Boda már javában keverte a lazító, felszabadító zenét.

Miután az „Utcán zenélni nem kéregetés, hanem művészet” mottójú fesztivál valamennyi helyszínét bejártuk, a rendezvénysorozat kínálatáról és üzenetéről az új szervezőcsapat egyik tagját, Nagy Botondot kérdeztük, aki Papp Gyopárral és Bándi Zsolttal a csapat húzóerejének számított. 

– A fesztivál elsődleges célkitűzése a kezdetektől a helyi zenészek, illetve az utcazenészek támogatása volt, így van ez most is. Az idei programkínálatban nemzetközi fellépők és helyi tehetségek egyaránt helyet kaptak. Első alkalommal kapcsolódott be a rendezvénysorozatba a Maros Művészegyüttes, ugyanakkor Koszikáék, a Mel’amour, a FUNKorporation is itt van velünk. Boczog Botond, a Művészeti Egyetem népszerű zene szakos hallgatója is csatlakozott a fesztivál előadóihoz, már a Facebook-oldalunkon nagy sikere volt a fellépését beharangozó hírnek, sokan megosztották. Meggyőződésünk, hogy itt, Maros megyében, illetve Erdélyben rengeteg fiatal tehetség van, akik szívesen megmutatnák magukat, és képesek tömegeket megmozgatni. Ezért jövőben, a következő fesztiválon egy külön sátrat vagy színpadot tartanánk fenn a helyi ifjú zenészeknek, művészetis diákoknak – árulta el Nagy Botond, aki az idei rendezvény külföldi előadói közül az Ausztriából érkezett Moonligt Breakfast duót, a francia Tekematot, valamint a magyarországi Hangácsi Mártont emelte ki. 

Sportutca, gyereksarok, tűzzsonglőrök 

A negyedik utcazene-fesztivál szervezői a zene mellett a sportnak is teret adtak, a főtér virágóra melletti utcarésze a hétvége délutánjain valóságos sportutcává alakult, ahol kosárlabdázni, asztaliteniszezni, teqballozni is lehetett. Ugyanitt várta az aprónépet a gyereksarok fő attrakciója, a pumptrackpálya, ami ugyan csak szombattól üzemelt, de már pénteken sok lurkó két keréken érkezett a városközpontba. 

Amint azt Nagy Botond fesztiválszervezőtől megtudtuk, a rendezvényen a vizuális élményeknek is fontos szerep jutott, erről az éjszakai tűzzsonglőrök – de nem csak ők – gondoskodtak. Emellett folk- és borudvar, számos gyermek- és családi program, a késői órákban pedig buli színesítette a felhozatalt.

Nagy Botondtól arról is érdeklődtünk, hogy milyen mértékben kapcsolódtak be marosvásárhelyi utcazenészek a fesztiválprogramba. 

– Négy évvel ezelőtt, az első fesztiválon, mint ismeretes, megbüntették az utcazenészeket, így ők idén is távol maradtak a rendezvénytől, de bízunk benne, hogy ez a jövőben változni fog. Amerikai utcazenésszel azonban lehet itt találkozni – tudtuk meg a szervezőtől. 

A háromnapos fesztivál megálmodói elérték a céljukat, sikerült nyári álmából felrázni a várost. Szép és jó lenne, ha legalább hétvégente máskor is itthon érezhetné magát nálunk az utcazene.