2022. augusztus 13., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

(Folytatás március 24-i lapszámunkból)

Chudy József a magyar zenetörténetben rendkívül fontos muzsikusnak számít, ugyanis ő szerezte az első magyar nyelvű operát. A Pikkó Hertzeg és Jutka Perzsi ősbemutatójára 1793. május 6-án került sor Budán. Az osztrák lapok szégyenletes bukást jósoltak a magyar műnek. Ennek ellenére megtartották a bemutatót, és ezúttal az osztrák előrejelzés bukott meg. A nézőtér teljesen megtelt, majd az első magyarul felcsendülő dalt elképesztő tapsvihar fogadta. Végül a záróakkord elhalkulása ujjongó orkánná erősödött: kalapok, kendők röpködtek a levegőben, és véget nem érő éljenzés adta tudtára az osztrák füleknek, hogy igény van a magyar nyelvű előadásokra.

Az osztrák titkosrendőrség különösen örvendett ennek a magyar előadásnak, ugyanis a közönséget figyelve eleve kiszűrhették a számukra gyanús alakokat. Hogy még szövevényesebb legyen a helyzet, magának az operának a szövegkönyvét is egy rendőrségi besúgó, Szalkay Antal írta – óvatosságból csak nevének kezdőbetűit engedte felírni a szövegkönyv címlapjára. Szalkay, kiöregedett katona lévén, bekerült a császári udvarba, és Sándor Lipót magántitkáraként tevékenykedett. Kitűnő műfordítói és írói tehetséggel megáldva, könnyedén beférkőzött a színházak világába, és ott szimatolt a lázadásra hajlamos művészek között. Egyes vélemények szerint ő építette be Sehy Ferenc komédiást a magyar ellenzéki körökbe, akinek a segítségével sikerült rendőrkézre keríteniük a Martinovics Ignác-féle összeesküvés szervezőit. Sándor Lipót javaslatára Martinovicsot és társait halálra ítélték, és 1795. május 20-án lefejezték. Talán a sors igyekezett igazságot szolgáltatni a magyarok ügyében, mert a vegyészkedéssel játszadozó Sándor Lipótot tűzijáték előkészítése közben baleset érte, súlyos égési sérüléseket szenvedett, és néhány napnyi kínszenvedés után, 1795. június 12-én, 22 évesen meghalt.

Chudy József Pikkó Hertzeg és Jutka Perzsi operája sikerét bizonyítja, hogy egy éven át műsoron volt a pesti és budai színházakban, és becslések szerint ötszáznál többen láthatták. Manapság számunkra különösen hangzik, hogy egy éven át mindössze ötszáz személy láthatott egy előadást, de az akkori színházak másképp működtek: a nézőtér inkább vendéglőhöz hasonlított, ahol evés-ivás közben nézték az előadást. Így sokkal kevesebben vehettek részt egy-egy műsoron. A „szomorú-víg opera két felvonásban” sok embernek kedvencévé vált. Verseghy Ferenc – aki szintén belekeveredett az összeesküvésbe, és hajszálon múlt, hogy élve megúszta – a következő szavakkal méltatta az előadást: „Chudy úrnak muzsikája oly jó, hogy akármelyik orchesterbe beillene, melódiás együgyűségével a szívre hat, harmóniájával a fület is gyönyörködteti”. Bár a mű prózában előadott párbeszédeket és dallamos áriákat tartalmazott, mégis operának számít. A cselekménye egy szerelmi tragédiáról szól. Pikkó herceg beleszeret a tatár kán Jutka Perzsi nevű lányába. Ahogy a drámákban lenni szokott, ezt a szerelmet is a tiltás teszi drámaian forróvá. Pikkó herceg megöli a kánt, de mégsem lehet az övé a lány. Jutka Perzsi öngyilkos lesz – akár Júlia a shakespeare-i drámában. A tragédiát látva Pikkó herceg cukrozott mandulával halálra eszi magát. Bár halmozott tragédiák teszik fájdalmassá a művet, a végére – mint egy jó népmesében – minden jóra fordul, mert megjelenik Xixaxoverox, a varázsló, feltámaszt mindenkit, hogy még énekelhessenek egy-egy könny- fakasztó áriát, és végül boldogok lehessenek.

Pikkó Hertzeg és Jutka Perzsi operája minden kezdetlegessége ellenére forradalmi alkotás a magyar zenetörténetben. Addig sokan úgy vélték, hogy a magyar nyelv alkalmatlan a kifinomult zene tolmácsolására, de Chudy bebizonyította, hogy bármelyik könnyed zenei formához tökéletesen alkalmazkodik a nyelvünk. Az opera az Első Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság legtöbbet játszott darabjának számított. Áriái közül többet maga Csokonai Vitéz Mihály is szívesen énekelt. Csokonai költőnket Debrecenben többször kollégiumi szabálysértéssel vádolták és büntették. A vádpontok között szerepelt, hogy istentiszteletek helyett barátaival borozva, pipázva elénekelte a Pikkó hercegből a búcsúáriát.

Amikor kiderült, hogy a librettóíró a Martinovics-féle összeesküvés besúgója, 1796-ban, alig hatévnyi működés után, az Első Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság feloszlott. Valószínűleg ekkor semmisült meg az opera partitúrája is.

Chudy József több zeneművet is szerzett, de különös módon az összes elveszett. Egyetlen alkotása, a távíró leírása maradt ránk. 1813. március 4-én, Pesten örökre rejtély maradt minden zenéje, mert a szerző végképp elnémult. Ha áriáit nem is zenghetjük, feltalálóként mindenképp tiszteletet érdemel, mert ötletével világelső volt.