Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2021-10-06 15:35:31
Májusban tette közzé az egészségügyi minisztérium, hogy országszerte 40 ezer dózis, a méhnyakrákot okozó HPV (humánpapilloma-vírus) elleni oltóanyagot osztottak ki a megyei közegészségügyi igazgatóságoknak. Az oltóanyagokat továbbosztják a háziorvosoknak, mivel ők végzik az immunizálást. Maros megye akkor 1130 dózist kapott. A szaktárca oltáskampánya keretében azok a 11 és 14 év közötti lányok kaphatják meg az ingyenes vakcinát, akiknek a szülei ezt a tavaly kérelmezték. A szülők, akiknek serdülő lányuk van, és szeretnének élni az ingyenes oltás lehetőségével, kérésükkel a családorvoshoz kell forduljanak, ő majd továbbítja a kérést a megyei közegészségügyi igazgatósághoz.
Bár a szülők egy része még mindig bizalmatlan a humánpapilloma-vírus elleni védőoltást illetően, dr. Ferencz Lórándtól, a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság igazgatóhelyettesétől megtudtuk, hogy a megyében az utóbbi néhány évben enyhén növekszik azon szülők száma, akik igényelték lányaik számára a vakcinát. Míg 2017-2018-ban 196 lányt oltottak be, 2019-ben 309-et, 2020-ban pedig 364 szülő jelezte igényét rá.
Szeptember elején jelentette be Ioana Mihăilă, akkori egészségügyi miniszter, hogy a 11-14 évesek mellett a 14 és 18 év közötti lányokra is kiterjesztették a HPV elleni ingyenes oltást biztosító programot.
A gyerekek beoltását a szülőknek kell kérelmezniük a háziorvosnál. A kérelmeket a nyilvántartásba vétel időpontja szerinti sorrendben összesítik, és kérik a szükséges vakcinaadagokat a területi közegészségügyi igazgatóságtól.
Dr. Virginás Annamária nőgyógyász szakorvos lapunk érdeklődésére elmondta, a kislányok egészségére, későbbi fejlődésére nézve nem jelent kockázatot a humánpapilloma-vírus elleni védőoltás. – Tudni kell, hogy az esetek 80 százalékában a méhnyakrák diagnózisa mögött a humánpapilloma-vírusnak azok a típusai állnak, amelyek kifejezetten karcinogének, és az oltás ezek ellen véd, immunitást ad, tehát ha a későbbiekben találkozik is a fertőzéssel, már nem hozza létre a méhnyak szintjén az elváltozásokat – mutatott rá a szakember, aki szerint pozitívum, hogy kitolódott az életkor, ameddig a lányok megkaphatják a védőoltást, vannak országok, ahol 21 éves korig is oltanak.
Dr. Virginás Annamária szerint nagyon fontos odafigyelni a megelőzésre, a lányok esetében a védőoltásra, a nők esetében pedig a rendszeres szűrővizsgálatra. A marosszentgyörgyi Zygota Meddőségi Klinika szakorvosa elmondta, amikor rezidens orvosként a marosvásárhelyi szülészeti klinikán dolgozott, számos, előrehaladott stádiumban lévő méhnyakrákos esettel szembesült. Nálunk a vezető halálokok között van ez a betegség, gyakran harmincas éveikben járó nők előrehaladott méhnyakrákkal jelentkeztek a klinikán. Hozzátette, írországi munkája során óriási különbségeket tapasztalt a megelőzés terén, ott működik egy jól kidolgozott szűrési rendszer, a nők két-három évente kapnak figyelmeztető célú értesítést a családorvosuktól, hogy el kell menni méhnyakrákszűrésre. A nőknek fontos, hogy kövessék az egészségi állapotukat.
A nőgyógyász szakorvos rámutatott, a méhnyakráknak a kezdeti stádiumban nincsenek tünetei, ha célzottan, szűrővizsgálattal nem keresik az elváltozásokat, nincsenek erre utaló jelek.
Amikor már megjelenik esetleg egy kóros hüvelyfolyás, vagy netán a pecsételő vérzés, a rák már előrehaladott stádiumban van. A második stádium az, amikor még sebészileg is elég jól kezelhető, és kontroll alatt tartható, de a tapasztalat az, hogy gyakran a harmadik, negyedik stádiumban jelentkeznek a páciensek, amikor már nem tudják megmenteni az életüket.
Érdeklődésünkre, hogy milyen gyakorisággal ajánlott a szűrővizsgálat elvégzése, dr. Virginás Annamária elmondta, tudni kell, ha a humánpapilloma-vírus 25 éves kor alatt általában jelen is van, a szervezet legyőzi, ezért külföldön is 25 éves kortól kezdik el a méhnyakrákszűrést, afölött már periodikusan javallott, eleinte kétévente, de ha elváltozásokra utaló jeleket észlelnek, akár évente, félévente.
Negyven év felett, ha nem volt a kórtörténetben patológiás elváltozás, elegendő háromévente szűrésre menni.