Tăriceanu: a parlament nem fogad el politikai utasítást más intézményektől, hogy hogyan voksoljon
Călin Popescu Tăriceanu szenátuselnök kifejtette, nagyon világosan és határozottan továbbította azt az üzenetet, mely szerint a parlament független intézmény, és hogy az állami hatalmak meg kell oszoljanak, és erről az elvekről nem mond le.
A parlament függetlensége olyan elv, amelyről nem fog lemondani, a szenátorok úgy szavaznak, ahogy jónak látják, nem fogadnak el senkitől parancsot, jelentette ki Tăriceanu arra vonatkozóan, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanács és Johannis elnök az Alkotmánybírósághoz fordult a Dan Şova ügyében tartott szenátusi szavazás miatt.
Călin Popescu Tăriceanu szenátuselnök kifejtette, nagyon világosan és határozottan továbbította azt az üzenetet, mely szerint a parlament független intézmény, és hogy az állami hatalmak meg kell oszoljanak, és erről az elvekről nem mond le.
„Nagyon világosan ki akarom fejteni: a parlament nem fog politikai utasításokat elfogadni egyetlen más intézménytől sem arra vonatkozóan, hogy hogyan szavazzon. (…) A parlament tagjainak jogukban áll úgy szavazni, ahogyan jónak látják a meghallgatások alapján (…) Mindegyik parlamenti képviselő saját maga dönti el, hogyan kell szavaznia, és nem fogad el senkitől utasítást” – mutatott rá a szenátus elnöke.
A felsőház elnöke azt is elmagyarázta, miért vették figyelembe a Dan Şova ügyében lezajlott szavazáskor a szenátus szabályzatát, hangsúlyozva, ameddig a szabályzat illető cikkelyét nem nyilvánítják alkotmányellenesnek, az hatályos és alkalmazzák.
„Ha az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy meg kell oldani ezt az eltérést, akkor attól kezdődően alkalmazni kell az előírást a szabályzat módosításával” – jelentette ki Tăriceanu, hangsúlyozva, a Darius Vâlcov előzetes letartoztatását kérő második ügyészi kérés esetében is ugyanezt a szabályzatot fogják alkalmazni.
Az alkotmánybírók április 8-án fogják megvitatni Klaus Johannis államelnöknek azon kérését, hogy találjon megoldást a Közigazgatási Minisztérium és a parlament között fennálló alkotmányos jellegű jogi konfliktus feloldására.
Az államelnök felkérte az Alkotmánybíróságot, állapítsa meg az alkotmányos jellegű jogi konfliktus fennállását a Közigazgatási Minisztérium – a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék Ügyészsége és a Legfelsőbb Bírói Tanács, illetve a román parlament – a képviselőház és a szenátus – között. Ez annak okán lépett fel, hogy „a parlament elmulasztotta összhangba hozni a törvényes intézkedéseket az alkotmánnyal az őrizetbe vételre, letartóztatásra vonatkozó ügyészi kérések jóváhagyásához szükséges többséget illetően, ami nyomán zárlat keletkezett a bírósági hatalom tevékenységében”.
Klaus Johannis elnök levelében rámutat, hogy „a parlament hozzáállása a Dan Şova szenátor ügyéhez és más hasonló esetekhez intézményes zárlathoz vezetett, mivel lehetetlenné teszi a bírósági eljárások lefolytatását és az ítéletek meghozását”.
A parlamenti képviselők az év eleje óta három kérést utasítottak el, melyek parlamenti képviselők, volt miniszterek mentelmi jogának a felfüggesztésére irányultak.
A szenátus szerdán elutasította a DNA kérését Dan Şova PSD-s szenátor őrizetbe vételére és előzetes letartóztatására vonatkozóan, február 12-én pedig elutasította a főügyészség kérését a Varujan Vosganian PNL-s képviselő elleni bűnvádi eljárás elindítására vonatkozóan.
A képviselőház március 11-én elutasította a bűnvádi eljárás elindítására vonatkozó kérést Borbély László RMDSZ-es képviselő esetében.
