Találkoztak és emlékeztek a mezőmadarasi Szekeresek

Szeptember 10–11-én tartotta a mezőmadarasi Szekeres család soros találkozóját az ősi fészekben, Mezőmadarason.

Az első találkozót 2007. október 27-én szervezték annak emlékére, hogy akkor 400 éve, 1607. október 29-én, Kolozsváron kiállított oklevelével Rákóczi Zsigmond, Erdély fejedelme mezőmadarasi Szekeres Gergelyt és utódait nemesi rangra emelte, címert adományozott számukra, és jószágaikat mentesítette az adóteher alól. A több országból érkezett több mint száz résztvevő akkor elhatározta, hogy ötévente megszervezik a családi találkozót. És Szekeres Szabolcs főszervezésével, Szabó Izolda hathatós segítségével 2012-ben több mint százharminc, 2017-ben közel nyolcvan és ezúttal félszáz résztvevővel megtartották.

Szombaton a Pro Ruris Egyesület vendégházában találkoztak a különböző ágakból származó rokonok határon innen és túlról. Össze- és kibogozták a szálakat a falakra kiterített, közel ezernégyszáz nevet tartalmazó, Szekeres Sándor által összeállított családfán. Szekeres Attila István heraldikus családtörténeti előadást tartott, bemutatva Szekeres Gergely nemeslevelét és a családi címert. Szekeres Gerő az általuk renovált kastélyokról értekezett.

Vasárnap a református templomban tartott istentiszteleten nt. Ötvös József hirdetett igét, megemlékezve a Szekeres család több évszázados helytállásáról is. Ezt követően a templomkertben néhai t. Szekeres István (1924–1999) református lelkipásztorra emlékeztek az első találkozó alkalmával, 2007-ben állított emlékkopjájánál. Fia, Szekeres Attila István az ötödik parancsolatot idézve – „Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, a melyet az Úr a te Istened ád tenéked” – hangsúlyozta, hogy tisztelnünk kell őseinket, mindenkit, akinek létünket köszönhetjük, múltunkat, hogy a jövőbe tekintve a mában élhessünk. A rokonát az ember nem választja, ez vérségi köteléket jelent, tette hozzá. Az 1951 és 1974 között Mezőmadarason szolgált Szekeres Istvánra a 93 éves Nagy Géza bácsi és nt. Ötvös József emlékezett, áldást mondott t. Szabó Andor helybeli lelkész, majd megkoszorúzták az emlékjelet.

Madarasi István