Tájépítészeti tábor Szászrégenben és környékén

Június 4-én, pénteken délután a szászrégeni Eugen Nicoară Művelődési Ház kistermében mutatták be azokat a tájépítészeti terveket, amelyeket 15 országból érkezett 45 diák készített május 25-e és június 4-e között.

Fotó: Vajda György

Június 4-én, pénteken délután a szászrégeni Eugen Nicoară Művelődési Ház kistermében mutatták be azokat a tájépítészeti terveket, amelyeket 15 országból érkezett 45 diák készített május 25-e és június 4-e között. A nemzetközi tájépítészeti műhelygyakorlaton részt vevők elkészítették a szászrégeni központi és a Kerekerdőben levő park, a görgényszentimrei kastély dendrológiai parkjának a tájépítészeti tervét, valamint a Görgény-völgyi Kásva település kultúrtája megőrzésének elképzelését.

A diákok a München melletti Freisingben levő Weihenstephan-Triesdorf Alkalmazott Tudományok Egyeteme, valamint a budapesti Corvinus Egyetem tájépítész kara mesterképzős hallgatói, akik az oktatási intézmények nemzetközi mesterképző programja alapján vettek részt a szászrégeni táborban. Erdélyben második alkalommal szerveztek tájépítészeti műhelymunkatábort. Az első 2012-ben volt, amikor a marosvásárhelyi Víkendtelep és Marosszentgyörgy környékéről készítettek hasonló terveket a diákok.

Az idei tábor munkáját a németországi egyetemről dr. Markus Reinke, dr. Frieder Luz és dr. Fekete Albert, a Corvinus egyetem tanárai felügyelték, irányították. A székelyudvarhelyi származású dr. Fekete Albert ajánlotta németországi kollégáinak a gyakorlat helyszínéül Erdélyt, s mivel a korábbi, Marosvásárhely környéki táborban jelen volt a szászrégeni Klaus Birthler műépítész is, az ő javaslatára gyakorlatoztak az idén Szászrégenben és környékén a külföldi diákok.

Ottjártunkkor dr. Markus Reinke és dr. Frieder Luz a Kerekerdő melletti park mellett egy yurgyalagfészek-együttest vizsgált. Elmondták, keserűen tapasztalták, hogy a védett madár által az agyagfalba vájt fészkeket a környékbeliek betömték, hogy elűzzék a madarakat, mivel ezek károsak a méhekre. Kifejtették, ha mindez Németországban történik, kemény büntetést rónak az érintettekre és azonnal védelem alá helyeznék a fészkeket. Mindez tükrözi a környezethez, a természethez való hozzáállást. Nem akarnak tanácsokat adni – fejtették ki –, de szakemberként azt tapasztalják, hogy a városi és a területrendezési terveket tájépítészek bevonása nélkül készítik el, ami helytelen, hiszen sok esetben azok az értékek vesztődnek el, amelyek a fejlett nyugati államokban már rég nem léteznek. Az egyetemistákat adatbázisok készítésére, helyszíni felmérésekre oktatják, de Németországban már mindent rögzítettek, nincs lehetőségük olyan terepmunkára, mint amilyent itt „élőben” végezhetnek. Ezért is jöttek ide. Másodsorban pedig a táj érintetlensége, szépsége és tájépítészeti potenciálja, ennek hasznosítása is igen érdekes feladatot jelent a diákoknak – mondták a szakemberek, akik felhívták a figyelmet a biodiverzitás, a természeti sokféleség megőrzésére, amelyet az unió anyagilag is támogat. „Mi ötleteket fogalmaztunk meg, amelyeket az itteniek hasznosíthatnak, hogy megőrizzék a környezetet, ugyanakkor gazdasági haszon is származzon ebből” – mondták a németországi tanárok.

Dr. Fekete Albert lapunknak kifejtette, hogy valóban több célja van a kéthetes műhelygyakorlatnak. Az egyik az, hogy a diákok tanuljanak, ismerjenek meg új helyszíneket, hiszen nagyon különböző tájépítészeti feladatokat kellett elvégezniük. „Fontos tudatosítani a döntéshozókban, hogy a városrendezési, településfejlesztési terveket nem szabad tájépítészek bevonása nélkül készíteni. Nem az a célunk, hogy a diákok terveit megvalósítsák, hanem az, hogy ötleteink alapján szemléletváltás történjen, és példát mutassunk arról, hogyan érdemes egy hasonló feladatot megoldani” – mondta lapunknak dr. Fekete Albert.

A tájépítészeti műhelymunkatábor június 7-én, vasárnap zárult. Valószínű, hogy a két egyetem diákjai csak két év múlva térnek vissza Erdélybe, jövőre – a hagyományhoz híven – más országban lesz a gyakorlat.