2019. június 24., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Újraválasztották Kelemen Hunort az RMDSZ kolozsvári kongresszusán

Kétnapos kongresszust tartott a hét végén a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Kolozsváron, a BT Arénában. Házigazdaként Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere és Kelemen Hunor szövetségi elnök köszöntötte a résztvevőket.

A munkálatok a román, a magyar, az Európai Unió és a székely himnusszal indultak. Az eseményen 984 küldött, 200 meghívott és 150 újságíró vett részt. 

A hivatalos megnyitó előtti rövid sajtótájékoztatón Kelemen Hunor kijelentette: a kongresszus fő feladata egy olyan jövőkép megfogalmazása, amely a következő időszakban meghatározza, és keretet ad a politikai döntéseknek. Ugyanakkor bejelentette, hogy az RMDSZ saját elnökjelöltet állít az őszi államfőválasztáson.

A kongresszus másik fő témája a május 26-i európai parlamenti választás volt. Bemutatkoztak az RMDSZ EP-jelöltjei, és panelbeszélgetésekre is sor került.

Fotó: Karácsonyi Zsigmond


Călin Popescu Tăriceanu, a kisebbik kormányzópárt, az ALDE elnöke, aki értékelte az RMDSZ megbízhatóságát, politikáját, magyarul köszöntötte a jelenlévőket. Véleménye szerint nem kellene feltétlenül újra cserélni mindent, ami régi, hagyományos, mert az, amit egyesek újként hirdetnek, nem jelenti azt, hogy jobb is. Az RMDSZ politikája – jelentette ki – a párbeszédre, a megbízhatóságra épül, nemcsak a múltból táplálkozik, hanem a jövőt építi. 

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint szerint az RMDSZ valódi magyar politikai sikertörténet, akárcsak a Fidesz és a KDNP szövetsége. Azt kívánta, hogy sokáig tudjanak együtt dolgozni az RMDSZ-szel. A májusi EP-választásokra utalva kijelentette: olyan Európát szeretnének, amely az európaiaké maradna. Brüsszelnek az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetével is foglalkoznia kellene, nem csupán a migránsokkal. Ezért is fontos, hogy a választáson a magyar pártok jól szerepeljenek, és minél több képviselőt küldjenek Brüsszelbe.

Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök

Klaus Johannis államfő üzenetét Laurenţiu Ştefan tanácsos tolmácsolta. Az elnök kongresszushoz címzett levelében az RMDSZ szerepét méltatta Románia demokratizálódásában, a jogállam kiépítésében, az ország európai integrációjában. Figyelmeztetett, hogy vannak, akik megkérdőjelezik az európai értékeket, amit nem szabad megengedni. Mint mondta, szeretné, ha a közelgő európai parlamenti választások alkalmával valamennyi részt vevő politikai alakulat támogatná az európai projektet, mert meggyőződése, hogy csakis az európai út vezet el a jóléthez. 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint teljes a bizalmi együttműködés az RMDSZ és a magyar kormány között. Mint mondta, ha az RMDSZ meggyengülne, véget érne a hatékony magyar érdekképviselet, ezért semmi nem fogadható el, ami az RMDSZ-t gyengítené.

Markó Béla volt szövetségi elnök

Az RMDSZ és a Fidesz-KDNP kormány együttműködésének alapja a magyar nemzet megmaradása – hangsúlyozta. „Magyarország, amint az alkotmányban is leszögeztük, felelősséget visel a külhoni nemzetrészekért; ennek megfelelően tízszereztük meg a határokon túl élő magyarságnak szánt támogatásokat is, százmilliárdos nagyságrendűvé tettük. Ez a magyar állam kötelessége, ez így helyes.” 

Kelemen Hunor rámutatott: a nagyszámú jelenlevő világos jelzés arra, hogy az itt lévők fontosnak tartják az RMDSZ munkáját, mint ahogy ők is a velük való együttműködést. Szükség van a szövetségre, hiszen még mindig van amiért küzdeni, bár mind a szabadság, mind a jólét és biztonság terén jelentős előrelépéseket sikerült elérni az elmúlt három évtizedben. Ezért a mostani kongresszus célja, hogy olyan jövőképet fogalmazzon meg, amely ezeket az értékeket garantálja. 

Emil Boc, Kolozsvár polgármestere elégedettségét fejezte ki, hogy Kolozsvárt, Erdély fővárosát választották a kongresszus helyszínéül. Egy székely viccet parafrazálva jelentette ki, értékeli az eddigi együttműködést az RMDSZ-szel, amit folytatni szeretne, Kolozsvár és Románia fejlődése érdekében. 

A tisztújító kongresszuson az RMDSZ elnöki tisztségére egyedül Kelemen Hunor pályázott, akinek a testület újabb négy évre bizalmat szavazott.

Ismét itt állok előttetek,

hogy immár a következő négy év programjáról, a következő évek kihívásairól beszéljek – kezdte programbeszédét Kelemen Hunor, aki szerint politikai programját a szövetség keretprogramja adja. 

– Az elvek, az értékek, a célok tekintetében nincs változás, nincs vita közöttünk. Jövőképünk egyszerű szavakkal leírható: szülőföldünkön erős magyar közösségként megmaradni. Ehhez még hozzá kell tennünk azt is, hogy versenyképes, gazdaságilag megerősödő, felzárkózó és fejben is erős emberek alkotta magyar közösségként akarunk megmaradni szülőföldünkön. 

Én hiszek abban, hogy ez lehetséges. Hiszek abban, hogy Erdélyben van jövő, és van erdélyi magyar jövő. Ezt nekünk állandóan újra meg kell fogalmaznunk, és nekünk kell a politika és a társadalomszervezés eszközeivel segítenünk. 

Sikeres közösség akarunk lenni, a siker közössége. De a sikert sehol nem adják ingyen, dolgozni kell érte. Dolgozni sokat, kitartóan, nem téveszteni szem elől a célt, és megőrizni a munka elvégzéséhez szükséges eszközt. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség is csak egy eszköz közösségünk kezében. Szövetség a magyarokért, szövetség a jövőért. 

Zöld cédulák

Partnereket kell találnunk, a munka ránk eső részét el kell végeznünk

Mi most csak a következő évtizedre tudunk tervezni, de azt szeretném, mint ahogyan mindenki azt szeretné, hogy a gyermekei, az unokái nemzedéke Erdélyben egy erős magyar közösség tagjaiként élhessenek. 

Egy olyan erdélyi magyarságénak, amely lélekben és szívben erős, de nem lesz és nem is lehet egyforma, ám nemzeti identitásában rendíthetetlen marad, és a majdani nagy ügyekben egységes és szolidáris. Ahogy egységes és szolidáris volt a nagy ügyekben az elmúlt három évtizedben az erdélyi magyarok nagyon nagy része. 

Egy olyan erdélyi magyar közösségnek lesznek a tagjai, reményeim szerint, amelyben az egyének fejben erősek, versenyképesek, újrateremtik a régit, és újat alkotnak. Sikeresek nemcsak a megmaradásban, de a fejlődésben is. Ugyanakkor büszkék lesznek Erdélyre és büszkék lesznek Erdélyben, ahol élnek és alkotnak, és büszkék arra, bárhová is kerüljenek, hogy erdélyiek. 

Ennek a célnak az eléréséhez nekünk, a mi nemzedékünknek kell elvégezni a munkát. Ezért vagyunk itt, és ez vezérel bennünket. És ez az idei kongresszusunknak a tétje. A következő időszakban abból kell kiindulnunk, amit el akarunk érni a parlamentben, az önkormányzatokban, a gazdaságban és a különböző szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel való együttműködésben. 

A jövőjükről szavazó fiatalok

A pragmatikus transzilvanizmus jegyében

A szövetségnek van pontos elképzelése a különböző autonómiaformákról – mondta a szövetségi elnök a továbbiakban. 

– Lehet ezekről vitázni, lehet rajtuk javítani is akár, de a kiindulópontunk és a célunk világos mind a székelyföldi regionális területi autonómiát illetően, mind a kulturális autonómia tekintetében. Ezek teljes mértékben kompatibilisek az európai autonómiákkal, nem veszélyeztetik a román állam területi integritását, és nem rövidítenek meg egyetlen más közösséget sem. Ezeket fogjuk képviselni a következő időben is, érvelünk ezek mellett, és keressük a partnereket. Ez a román–magyar párbeszédnek is állandó témája kell hogy legyen, és ezt a párbeszédet, ezt a vitát nem csak politikusoknak kell lefolytatniuk, és nem csak Bukarestben. 

Szövetségünk a pragmatikus transzilvanizmus jegyében partnere lesz minden őszinte transzilvanistának, pártállástól és nemzetiségtől függetlenül. Az eljövendő évtizedben Erdély egyre inkább kiszabadul a centralista törekvések hálójából, megtalálja saját hangját, és mind gazdasági, mind kulturális téren erőteljes fejlődésnek indul. Ez az erdélyi magyarok érdeke, és hiszem, hogy ebben az erdélyi románok is érdekeltek. 

Vitaindító Erdély jövőjéről

Kelemen Hunor a legfontosabb kihívásnak a májusi európai parlamenti választásokat nevezte. 

– Ezzel párhuzamosan a kongresszus elé terjesztett vitaindítót Erdély jövőjéről széles körű erdélyi konzultációra bocsátjuk, több helyszínen bemutatjuk, vitákat szervezünk. Ez lesz az a dokumentum, amely megszabja azt a keretet, amelyen belül a politikai döntéseket meghozzuk. 

Az európai parlamenti választások tétje ma óriási. A 2007-es csatlakozás után vitán felül áll, hogy minden kisebb és nagyobb közösség, minden korosztály és minden társadalmi csoport érezhette az előnyét, hogy ahhoz az óriási, kontinensnyi politikai-gazdasági struktúrához tartozunk, amelyet Európai Uniónak hívunk. (...) Ezért mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az Európai Unió erős legyen, hogy azon belül Erdély fejlődjön, és akkor, amikor az Európai Unió reformjaira sor kerül, mert erre sor fog kerülni, (...) legyünk ott, ahol a döntéseket hozzák. Részesei, ne csak elszenvedői legyünk a döntéseknek, mert nélkülünk is meg fogják hozni azokat a döntéseket, amelyek meg fogják határozni az életünket.

Kijelentette: az RMDSZ listája nyitott mindazok előtt, akik úgy gondolják, hogy a közös ügy közös erőfeszítést érdemel.

Hangsúlyozta: az erdélyi konzultáción túl nekünk el kell készítenünk a stratégiai fontosságú intézmények és projektek kataszterét a következő évekre, mert ez lesz az alapja a középtávú közpolitikai és más finanszírozási tervezésnek. A Gazdasági Tanács javaslatai alapján egy olyan adócsomagot nyújtanak be a parlamentbe, „amely a kis- és középvállalkozóknak és családoknak kiszámíthatóságot és biztonságot fog jelenteni, és minden költségvetési és gazdasági forrást a növekedés és a fejlődés szolgálatába állít, a munkahelyek megteremtésére fordít”.

 A kongresszus módosította a szövetség programját, és határozatban nyilvánította ki, hogy a magyar közösség szimbólumának tekinti a piros-fehér-zöld színeket, a székely zászlót, a magyar és a székely himnuszt. 




Kapcsolódó cikkek: