Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
együtt tanácskozott Marosvásárhelyen, a Vártemplomban. Megemlékeztek a tanács száz évvel ezelőtti megalakulásáról, és megerősítették az erdélyi magyarság kulturális autonómia és a székelység területi autonómia iránti igényét. Az együttes ülésen a két nemzeti tanács száz évvel ezelőtti megalakulásáról is megemlékeztek.
Az eseményen a magyar kormány képviseletében jelen volt Szili Katalin autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, Tóth László csíkszeredai főkonzul, valamint Dávid László, a Sapientia rektora, valamint Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke és Lászlófy Pál tiszteletbeli elnök. Az együttes ülést az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, Szilágyi Zsolt és Mezei János, a Magyar Polgári Párt választmányi elnöke köszöntötte.
Trianonra az autonómia a legjobb válasz
– jelentette ki Tőkés László, az EMNT elnöke, miután a román–magyar kerekasztal összehívására vonatkozó javaslatai újból és újból süket fülekre találtak. Utalva a Gyulafehérvári nyilatkozatra, kérte, biztosítsanak Erdélyben teljes szabadságot az összes együtt élő nép számára. Ugyanakkor felidézte a Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács 1918. december 22-i kolozsvári közös nagygyűlését és annak határozatát, amely szerint „nem akarunk uralkodni más nemzeten. De nem tűrjük el, hogy fölöttünk más nemzet uralkodjon”. Kijelentette: a Gyulafehérvári nyilatkozat szellemiségét kérik számon, mert az SZNT és az EMNT száz év után is következetesen ragaszkodik az autonómiához.
Az SZNT Székelyföldért kész megmozgatni Európát
Izsák Balázs, az SZNT elnöke kijelentette: a belső önrendelkezésre törekvő székelység egy ötéves európai küzdelemnek érhet a végére a nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés brüsszeli bejegyzéséért folytatott perben. Hozzátette: az SZNT készen áll arra, hogy kedvező ítélet esetén élére álljon az egymillió európai aláírás összegyűjtésének. Mint mondta, a Székely Nemzeti Tanács kész megmozgatni Székelyföldért Európát, felidézve a székelyek nagy menetelését, amelyen 150 ezer ember vonult 55 kilométeren. Ugyanakkor kérte, minél többen vegyenek részt a templomokban közös imában, illetve arra, hogy vasárnap este „tegyük láthatóvá Székelyföld határát”.
Mit ér az a demokrácia, ahol egy közösség nem használhatja a szimbólumait?
Szili Katalin a magyar kormány támogatásáról biztosította az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket, és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üdvözletét tolmácsolta. Kijelentette: azok a jogi megoldások, amelyek Európában máshol természetesek, megilletik az erdélyi, székelyföldi magyarokat is. „Mit ér az a demokrácia, amelyben szabadság van, de egy közösség nem használhatja a saját zászlaját, saját szimbólumait?” – tette fel a kérdést, és arra kérte a román politikumot, tegye lehetővé legalább a párbeszédet az autonómiáról, tisztázzák a kérdéseket, hiszen csupán arról van szó, hogy egy kisebbség maga szeretne dönteni az őt érintő kérdésekben.
A testület több határozatot fogadott el, közöttük egyet a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezet és a személyi elvű autonómiáról szóló törvénytervezet újbóli parlamenti beterjesztéséről. Szintén határozatban tettek javaslatot a parlamentnek a történelmi régiók gazdasági önrendelkezésére, és egy másik határozatban azt kérték, hogy az elítélt és politikai fogolynak tekintett Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt bocsássák szabadon.
A Gábor Áron-díj idei kitüntetettje dr. Csapó József, az SZNT volt elnöke, a Székelyföld autonómia-statútumtervezetének a kidolgozója volt, megromlott egészségi állapota miatt azonban nem lehetett jelen az eseményen.
A két testület október 27-én újjáalakulásának 15. évfordulóját is ünnepelte, egyben mindenkit meghívtak Székelyföld autonómiájának napjára és a november 18-i sepsiszentgyörgyi székely nagygyűlésre.