Szép álmokat, kultúra!
2013-09-23 14:46:33
- Máthé Éva
„Alkotók, művészek és ígéretes fiatal tehetségek. Életre keltett kulturális tradíció és velünk lélegző kortárs műalkotások. Magyar művészet és kultúra Kárpát-medencei és európai kitekintésben…”
„Alkotók, művészek és ígéretes fiatal tehetségek. Életre keltett kulturális tradíció és velünk lélegző kortárs műalkotások. Magyar művészet és kultúra Kárpát-medencei és európai kitekintésben. Könnyed beszélgetések fontos témákról, bátran felvállalt viták, izgalmas riportok – ezt kínálja a Kultikon minden hétköznap 20 órától a Dunán.” Ezt ígérte nekünk a Duna Televízió vezetősége idén tavasszal, amikor útjára indította a sorozatot. A műsor azóta is „fut”, ám nézzünk csak utána, mikor... Romániai idő szerint tegnap, szeptember 23-án, hétfőn 23 óra 55 perctől sugározták. Ma, kedden (azaz inkább már szerdán hajnalban) 0 óra 30 perctől láthatjuk, szerdán (azaz már inkább csütörtökön) 0 óra 10 perctől és így tovább... (Az ismétlések a Duna Worldon láthatók, nem tudom, nálunk nézi-e azt egyáltalán valaki.) Szóval a magyar közszolgálati tévéprogramok tervezői, koordinátorai az éjszaka kellős közepére száműzték az egyetlen, napi rendszerességgel jelentkező, a kulturális trendeket követő műsort, és egy olyan csatornán sugározzák, amelyet az anyaországban köztudottan a lakosságnak csak néhány százaléka kedvel, követ. Jelzem: ideje lenne az RMDSZ-nek, netán az EMNT-nek komoly kampányt folytatnia annak érdekében, hogy Magyarország és Románia azonos idősávban leledzen. Így – egymáshoz viszonyítva – állandóan fáziseltolódásban vagyunk. Annak idején a néhai Adrian Păunescu is szorgalmazta ezt, természetesen egyáltalán nem azért, hogy a magyar nemzet ettől egységesebbnek érezze magát.
A vérbeli kulturális adások valahogy nem szimpatikusak a mai magyar hatalomnak. (Annál inkább szorgalmazzák a sportközvetítéseket.) Eddig például a Kossuth Rádió vasárnap déli Gondolatjel című műsorában markáns személyiségek szólaltak meg, mostanában viszont bortermesztésről és egyéb agrártémákról szól néha a csevely. A nálam okosabbak szerint ennek egyetlen kézzelfogható oka lehet, éspedig az, hogy a magyar művelődési élet szinte minden ágazatában a kimagasló tehetségek, a markáns egyéniségek ízig-vérig liberális érzelműek. Elég kínos lehet a helyzete a közszolgálati médiamunkásoknak. Úgy kell műsort szerkeszteniük, hogy eleve nem számolhatnak olyan klasszisokkal, mint – teszem azt – Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos vagy a Nobel-díjra jelölt Nádas Péter. Annál többet szerepel viszont (nem feltétlenül és nem csak a Kultikonban) a népnemzeti holdudvar egyik oszlopos tagja, Jókai Anna, aki ellen semmi kifogásunk nem lehet, viszont az arányosság elvéről nem lenne szabad megfeledkezni. Persze, jó lenne tudni azt, hogy az előbbieket nem hívják meg a szerkesztők, vagy ők kerülik el következetesen a jobboldali hatalommal túl szoros kapcsolatot ápoló szerkesztőket, tévés, rádiós munkaközösségeket...
A politikai nézetkülönbségeken innen és túl igencsak ébernek, rosszalvónak kell lennie annak az erdélyi magyar értelmiséginek, aki rendszeresen követni szeretné azt a Kultikont, amely tavasszal azt ígérte: „Körüljárjuk a közvéleményt élénken foglalkoztató jelenségeket, tabukat feszegetünk, szókimondó őszinte, a jelenségek hátterét megvizsgáló műsorvezetőkkel és vendégekkel. Bebizonyítjuk, hogy a kultúra nem luxuscikk, hanem mindenki számára hozzáférhető.” Ezt akkor üzente a nézőknek Bartha Krisztina felelős szerkesztő, amikor (romániai idő szerint) még este kilenc órától sugározták a Kultikont.
