Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Hallom, olvasom, hogy elégedetlen a romániai oktatásügy bumerángként folyton visszatérő nagyasszonya. Véleménye szerint a címzetes tanári állásokért versengő pedagógusok teljesítménye, akiknek a 48 százaléka ért el átmenő jegyet, nem sokkal jobb eredmény az érettségiző diákok 43 százalékos átlagánál. Még akkor sem, ha az idén országos szinten 220-an írtak hibátlan dolgozatot.
De nemcsak a tárcavezető elégedetlen, a vizsgára álló pedagógusok egy része is keserű szájízzel gondol vissza a megmérettetésre, amelyet igazságtalannak és törvénytelennek tartanak. Véleményük szerint kevés esélye volt annak, aki kevesebb tapasztalattal rendelkezve alaposan és sokat tanult. Többen tették fel a kérdést, hogy egy hónappal a vizsga előtt jogos volt-e olyan új tételsorra változtatni a tételeket, amelyhez könyvészetet sem adtak, s a magyar fordítás mindössze két nappal a vizsga előtt jelent meg a világhálón. Ha az idén bevezették a jegy 25 százalékát kitevő próbatanítást, amelynek során számba veszik a jelölt módszertani felkészültségét, miért kellett a tételben is a módszertanra összpontosítani? És a szóban forgó követelmények alapján hogyan fognak a frissen végzett doktorok, magiszterek érvényesülni, akiket a miniszter asszony az 5-7-es átlag közötti eredményt elért idősebb tanügyiek helyett szeretne ősztől az oktatásügyben látni? – kérdezik elégedetlen pedagógusok, akik előreláthatólag a hetesen felüli pontszámmal sem választhatnak címzetes állást.
Ugyanakkor fel kell figyelnünk arra is, hogy a tárcavezetőnek esze ágában sincs a közoktatási törvény sokat dicsért előírásának eleget tenni, miszerint a megüresedett állások betöltésére szervezett versenyvizsgák a 2012-13-as tanévtől az iskolák hatáskörébe tartoznak. Állítólag ez már az idén is így történt, s „nem a tanfelügyelőség, hanem a kijelölt központokban az iskolák szervezték” meg a vizsgát. A fél napokat, napokat utaztatott dolgozatok egységes javítása, s a szokott módon történő helyválasztás, amelyre a jövő héten kerül sor, korántsem erre utal. Az iskolaigazgatók pedig, akik részt vehettek a jelöltek által tartott vizsgatanításon, nem kérhetik, hogy az általuk legjobbnak tartott pedagógust nevezzék ki a meghirdetett állásra. Ezek után, ha valaki azt képzelné, hogy a törvény vonatkozó előírásai a jövő évtől érvényesülni fognak, több mint valószínű, hogy téved. A miniszter asszony ugyanis leszögezte: marad az egységes mérce, sőt az sem kizárt, hogy a hetes helyett nyolcasra emelik fel az alsó határt. Hogy a magas általánost elért pedagógus alkalmas-e a választott iskola sajátos elvárásainak eleget tenni? Kit érdekel ez az apróság a nagy országos szemfényvesztésben, ahol minden törvény már csak annyit ér, ahogy ki-ki a maga szája íze szerint alkalmazza azt?