A személyes jogok védelme II.
Az előző részben a személyi jogok általános, anyagi jogi szintű szabályozásáról írtunk, azok meghatározásáról és osztályozásáról. Ebben a részben vázoljuk a törvényes rendelkezéseket, melyek garantálják ezeket a jogokat, vagyis azokat a konkrét bírói intézkedéseket és eljárásokat, amelyekkel ezen jogokat meg lehet védeni.
Az előző részben a személyi jogok általános, anyagi jogi szintű szabályozásáról írtunk, azok meghatározásáról és osztályozásáról. Ebben a részben vázoljuk a törvényes rendelkezéseket, melyek garantálják ezeket a jogokat, vagyis azokat a konkrét bírói intézkedéseket és eljárásokat, amelyekkel ezen jogokat meg lehet védeni. Ezen jogok bírósági védelméhez akkor lehet folyamodni, hogyha azokat törvénytelenül megsértették vagy fenyegetettek, vagyis megsértésüktől megalapozottan lehet tartani.
Ezekben az esetekben a bíróság a személyi jogok védelmében a következő intézkedéseket foganatosíthatja: a törvénytelen cselekedet megtiltását, hogyha ennek elkövetése/bekövetkezte elkerülhetetlen – vagy-is ha ezt még nem követték el, a törvénytelen cselekedet megtiltását a jelenre valamint a jövőre nézve, ha ezt már elkövették és ez még folyamatban van, valamint a törvénytelen cselekedet elkövetésének megállapítását abban az esetben, ha a törvénytelen cselekmény már befejezett, viszont hatásai a személyes jogok megsértésében még léteznek. Tehát alapesetben a bírói határozat tilt a jövőbeni cselekedetekre nézve, a jelen- és a jövőbeni cselekedetre nézve valamint megállapíthat múltbeli törvénytelen cselekményeket. A szólásszabadság esetén viszont a bírói határozat nem tilthatja meg előre a törvénytelen – szólásszabadság-korlátozó – cselekedet elkövetését, csak egy, már megtörtént vagy megtörtént és folyamatban lévő cselekedettel kapcsolatban hozhat annak megállapítását kimondó vagy megszüntetését elrendelő döntést.
Az új polgári törvénykönyv kifejezetten rendelkezik azokról az intézkedésekről, amelyeket a bíróság hozhat a megsértett személyi jogok helyreállításának érdekében: a törvénytelen cselekedetet elkövető személyt kötelezheti arra, hogy saját költségén tegye közzé a bírói határozatot valamint bármilyen más rendelkezést foganatosíthat, mely a törvénytelen cselekedet megszüntetésére irányul, illetve az okozott kárt megtéríti. Erkölcsi kár okozásakor anyagi kártérítés is lehetséges, abban az esetben, ha az a tettesnek felróható, ebben az esetben, illetve akkor is, ha anyagi kárról van szó, a károsult ez irányú kártérítési igényével az általános – 3 éves – elévülési időben kell éljen. A névhez/elnevezéshez való jog megsértése esetén az illető személy kérheti a bíróságtól a nevéhez való jog elismerését (ha azt kérdésessé tette valaki), illetve a név/elnevezés jogtalan felhasználásának megszüntetését. Ugyanez vonatkozik a becenevekre. Habár első hallásra nem tűnik gyakorlati felhasználhatóságúnak ez a rendelkezés, gondoljunk arra, hogy a mai reklámközpontú társadalomban egy neves személyiség vagy cég nevének felhasználása mekkora anyagi előnyt jelenthet: pl. egy kétes értékű/hatású gyógyászati termék bemutatása egy neves helyi vagy országos ismeretségű orvos/kutató nevével összekötve, annak beleegyezése nélkül (ez a helyzet amúgy a gyakorlatban sokszor előfordul nálunk is a sok gyógyászati csodavánkos, fotel, lámpa, diagnosztizáló eszköz stb. esetén). Sajnos van, amikor ezek a személyek a helyzet ismeretében adják a nevüket ezekhez a kétes értékű eszközökhöz…
Amellett, hogy a jogsértéseket rendes polgári peres úton lehet orvosolni végleges bírói határozattal, a törvény lehetőséget biztosít sürgős, azonnali, nem végleges rendelkezések foganatosítására is, hiszen lehet, hogy egy későbbi bírói határozat már semmilyen haszonnal nem bír az éppen folyamatban lévő, „akut” jogsértés esetén. Ezt a sürgősségi intézkedést az a személy kérheti a bíróságtól, aki hitelesen bizonyítja, hogy személyi jogai aktuális vagy jövőbeni, de elkerülhetetlen jogsértést szenvednek, amely számára nehezen helyrehozható kárt eredményez. Ebben a sürgősségi esetben a bíróság intézkedhet a jogsértés ideiglenes megszüntetéséről egészen a rendes, érdemi per elbírálásáig, valamint a bizonyítékok biztosításáról. Az írott vagy audiovizuális sajtó által elkövetett jogsértések esetén a bíróság nem rendelkezhet ideiglenesen azok megszüntetéséről, csak akkor, ha az okozott kár súlyos, ha a cselekedet nyilvánvaló módon nincs megindokolva, illetve, ha az esetlegesen hozott bírói intézkedés nem aránytalan az okozott kárral. Az ideiglenes bírói intézkedést a bíróság az úgynevezett elnöki rendelvény (ordonanţă preşedenţială) rendelkezései szerint sürgősségi eljárással tárgyalja. Ebben az esetben a sürgősséget, az elkerülhetetlen és/vagy nehezen vagy egyáltalán nem helyrehozható kárt is igazolni kell. Abban az esetben, ha nem volt benyújtva rendes érdemi polgári kereset a jogsértéssel kapcsolatosan, a bíróság az ideiglenes határozatban megadja ennek benyújtási határidejét is. A hozott intézkedések hatálya a rendes polgári per benyújtási határidejéig tart, de nem később, mint 30 nap az ideiglenes intézkedés elrendelésétől, vagyis a bíró 30 napnál hosszabb határidőt nem adhat meg az érdemi per benyújtása érdekében. A felperest a bíróság biztosíték (kaució) letételére is kötelezheti, ha a hozott intézkedések a másik fél – az alperes – érdekeit károsíthatják. A hozott intézkedés, mint mondtuk, nem végleges, ennek hatásai megszűnnek, ha nem volt benyújtva határidőn belül rendes érdemi per, illetve véglegessé válhat ha az érdemi perben helyt adnak a felperes keresetének.
Abban az esetben, ha az érdemi pert visszautasították, a hozott ideiglenes intézkedésekkel okozott kárért a felperest az alperes-károsult személy kérésére kártérítésre kötelezhetik. Abban az esetben viszont, ha a felperes vétkessége enyhe vagy nem létezik, a bíróság a kártérítési keresetet visszautasíthatja vagy csökkentheti. A letett kauciót a bíróság határozattal juttatja vissza a felperesnek abban az esetben, ha a másik fél nem kér kártérítést. Ha ez utóbbi kárigényt jelent be, akkor ez irányú igényét a másik fél maximum 30 napon belül vagy a bíró által előírt határidőn belül be kell nyújtsa, ellenkező esetben a kaució felszabadítható. Az alperes kártérítési igényét is rendes, érdemi perben kell elbírálni, automatikusan a kaucióból levonni/visszatartani nem lehet. A személyi jogokat védelmező bírósági eljárást elhalálozás eseten az örökösök is folytathatják, illetve elindíthatják annak ellenére, hogy ezek a jogok személyesek (maga a jog természetesen nem öröklődik csak a védelméhez való jog). Az örökösök, körében a törvény a túlélő házastársat, az egyenes ági leszármazottakat (gyerekek, unokák stb.), illetve oldalági rokonokat egészen negyedik fokig érti. Az örökösök ugyanakkor kérhetik az elhalálozott emlékének helyreállítását is a bíróságtól.
Érdekességként jegyezzük meg, hogy a jogi személyeknek is vannak személyi jogaik, amelyek a védelem szempontjából azonosak a természetes személy személyi jogaival.
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
