A személyes jogok védelme (I.)
Az új polgári törvénykönyv életbelépésével egy addig jogszabály szintjén mellőzött jogterületet, a személyes, nem vagyoni természetű jogok körét is szabályozzák.
Az új polgári törvénykönyv életbelépésével egy addig jogszabály szintjén mellőzött jogterületet, a személyes, nem vagyoni természetű jogok körét is szabályozzák. A szabályozás, amellett, hogy részletesen leírja a személyes jogokat, ennél egy sokkal fontosabb lépést is tesz, konkrét, törvényes és törvénykezési (bírósági) eszközöket is létrehoz azok védelmére, hiszen egy részletesen szabályozott jog, amelyet nem lehet bírósági úton érvényesíteni vagy megvédeni, a gyakorlatban nem sokat ér.
A személyes jogok fogalmát és védelmét az új polgári törvénykönyv az 58-81. paragrafusokban szabályozza. Elsősorban a törvény leszögezi azt az általános jogelvet, melynek értelmében minden természetes személynek (magánszemélynek helytelenül) joga van az emberi lét elengedhetetlen és belső értékeinek védelméhez, mint az élethez való jog, az egészséghez való jog, a testi és szellemi épséghez való jog, a méltósághoz való jog, a magánélethez való jog, a lelkiismereti szabadsághoz való jog, a tudományos, művészi, irodalmi valamint technikai alkotáshoz való jog. Ezeket a jogokat egyfelől az Emberi Jogok Európai Egyezménye, másfelől Románia Alkotmánya is szavatolja.
A törvény a továbbiakban leírja a személyes jogok alapvető jellemzőit, ennek értelmében személyes jogok: az emberi lét elengedhetetlen velejárói és jellemzői, bármely személy rendelkezik velük egyszerű fizikai léte folytán, a jogok különösen a személy fizikai és morális tulajdonságait, valamint egyéniségét és identitását védik, nem vagyoni természetű jogok (pénzben nem értékelhetők fel), illetve nem elidegeníthetők. Az élethez és testi/szellemi épséghez való jog védelmében a törvény kijelenti, hogy az egyén érdeke elsőbbrendű, mint a társadalom vagy a tudomány egyéni érdeke/érdekei, ezek nevében tudományos kísérleteket nem lehet végezni, csak a törvény által megszabott keretek között és esetekben. A törvény általánosságban szabályozza a tudományos, genetikai kísérletek végzését, a mesterséges megtermékenyítést, a szervátültetés eseteit, valamint kijelenti, hogy az emberi test anyagi felértékelése szigorúan tilos. A személyek saját magukkal kapcsolatos rendelkezési joga garantálva van, a többi személy jogainak és szabadságainak, valamint a közrendnek és közerkölcsnek a tiszteletben tartásával. Átvéve az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. paragrafusában leírtakat, a törvény újból kijelenti a szólásszabadság védelmét, amely jogot csak a törvényekben és a nemzetközi szerződésekben leírt esetekben lehet korlátozni.
A magánélethez való jog védelme kiterjed a családi életre, a családi házra vagy családi tartózkodási helyre, a személyes iratokra és információkra. Ezek a védelmek természetesen feloldhatóak a védett személy/személyek beleegyezésével vagy a törvény által előírt esetekben (pl. bíróság által jóváhagyott megfigyelése). Ugyanez vonatkozik az emberi méltósághoz való jogra is.
Ugyanakkor minden személynek joga van saját fizikai identitásához, melynek értelmében megtilthatja vagy megakadályozhatja fizikai képének (arc, test), valamint hangjának bármilyen formájú felhasználását.
A magánélet sérthetetlenségének védelme érdekében a törvény konkrétan leírja annak megsértésének tételeit. Ezek a következők: a törvényes lakhelyen történő törvénytelen tartózkodás, onnan tárgyak elvitele az ott törvényesen tartózkodó személy beleegyezése nélkül, magánbeszélgetés bármilyen módon történő jogtalan rögzítése vagy tudatos felhasználása, jogtalan hang- vagy képrögzítés egy magánterületen lévő személyről annak beleegyezése nélkül, magánlakhely belső képének jogtalan közlése a jogos birtokló beleegyezése nélkül, egy személy magánéletének jogtalan megfigyelése, hírek, viták, oknyomozások, riportok közlése írott vagy audiovizuális formában egy személy magán-, személyes vagy családi életéről annak beleegyezése nélkül, gyógykezelés alatt álló személyről, vagy halál esetén a boncolásra vonatkozó információk közlése az illető személy vagy a hozzátartozók beleegyezése nélkül, a név, a kép (arc, test), hang vagy más személyhez való hasonlóság rosszhiszemű felhasználása, a személyes levelezés, kéziratok vagy más iratok felhasználása és közlése, beleértve a lakhelyre, telefonszámra vonatkozó információkat is, a birtokló személy beleegyezése nélkül.
A fenti cselekmények nem törvénybe ütközők, ha azokat a törvény vagy a Románia által aláírt nemzetközi szerződések megengedik, valamint ha azokat a személyes jogok és szabadságok törvényes és jóhiszemű gyakorlása során követik el. Ezt az álláspontot erősíti amúgy a strasbourgi bíróság gyakorlata is.
Abban az esetben viszont, ha az illető személy a rá vonatkozó információkat saját maga teszi közzé olyan személy számára, akiről tudja, hogy közinformálással foglalkozik, akkor a törvény vélelmezi annak beleegyezését. Mivel relatív vélelemről van szó, ezért ennek ellenkezőjét is be lehet bizonyítani, visszavonva a beleegyezést.
A törvény rendelkezik az elhalálozott személy emlékének, testének valamint végakaratának tiszteletéről is. Ez utóbbival kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy ha az elhalálozott nem nyilatkozott ilyen tekintetben, akkor a törvény által előírt sorrendben a hozzátartozók vagy végrendeleti kedvezményezettek (túlélő házastárs, szülők, leszármazottak, negyedik fokig oldalági rokonok, végrendeleti kedvezményezettek, elhalálozási lakhely szerinti polgármesteri hivatal) rá vonatkozó akaratát kell tiszteletben tartani. Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy ilyen tekintetű végakarata esetén szükséges a törvényes képviselők írásos beleegyezése is. Ugyancsak ide tartozik, hogy elhalálozott személy testrészeit orvosi vagy tudományos célból felhasználni csak a törvényes feltételek betartása mellett lehet, az elhalálozott élete során adott, ez irányú írásos beleegyezése esetén, vagy ennek hiányában a törvény által előírt hozzátartozók (túlélő házastárs, szülők, leszármazottak, negyedik fokig oldalági rokonok) előzetes és írásban kinyilvánított beleegyezésével.
A következő részben a személyes jogok bírósági védelméről fogunk beszélni, valamint az ilyen esetekben lehetséges törvényes eljárásról és kártérítési lehetőségekről.
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
