Székely majális Makfalván

Eső, aláírás, szórakozás

Tizenegyedszer tartották meg a Székely majálist szombaton Makfalván. Az idei rendezvény a számvetés mellett a polgári kezdeményezések esélyeit helyezte előtérbe.

Ismét százak vonultak fel Makfalva központjából a majálisok hagyományos színhe-lyére: lovas huszárok, kopjások, a zoltáni fúvószenekar, valamint a Történelmi Vitézi Rend és a Szent László Társaság és Rend képviselőinek vezetésével, nagyméretű székely zászlóval haladtak végig az emberek a falu zászlókkal díszített főutcáján. A majális a találkozás, beszélgetés, szórakozás kerete, de minden évben valamely aktuális politikai vagy közéleti kérdésről is véleményt nyilvánítanak. 

Az idei a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés volt, amelyet a napokban ismét útjára indított a Székely Nemzeti Tanács, és amelynek közös támogatásáról nyilatkozott múlt héten az RMDSZ, az MPP és az EMNP, éppen Makfalván. A kezdeményezést 2012-ben indította az SZNT, de a következő évben az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez nem az EU hatáskörébe tartozó kérdés. Az SZNT fellebbezésében első fokon 2016-ban az EB-nek adtak igazat, az újabb fellebbezés nyomán viszont a luxemburgi európai törvényszék idén igazat adott az SZNT-nek, a kezdeményezőnek egy év áll a rendelkezésére, hogy az EU-ban legkevesebb egymillió támogató aláírást gyűjtsön ahhoz, hogy tárgyaljanak arról: az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, vallási, kulturális és nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. 

„Székelyföldért megmozgatjuk Európát!”

Ez volt az idei majális mottója és a polgári kezdeményezés felhívása, hiszen Székelyföldet akár Katalóniával, akár Korzikával, Baszkfölddel vagy másokkal helyettesítve is igaz éshelytálló kijelentés.

Gábor Áron Árpád helyi református lelkész köszöntője után Vass Imre polgármester vette át a szót, kiemelve, hogy ez a nap az SZNT által elindított polgári kezdeményezés napja. 2008-ban itt szavazták meg, hogy az SZNT egy európai polgári kezdeményezést indítson el, 2012-ben itt fogadták el a kezdeményezés végső formáját. Egyben ez alkalom arra is, hogy a közösség néhai Márton Zoltán polgármesterre is emlékezzen. Vass Imre a két makfalvi felhívásra is emlékeztetett. Az első, a 2009. évi meghirdette, hogy Marosszék Székelyföld része, hogy Székelyföld nem két vagy három megyéből, hanem nyolc székely székből áll, míg a második 2014-ben arra szólította fel a székelyföldi önkormányzatokat, hogy határozatban tegyenek hitet Székelyföld jövője, autonómiája mellett. Az elmúlt években a székely autonómiatörekvések szempontjából Makfalvát Marosszék központjává tették – jelentette ki a községvezető.

A makfalvi SZNT elnöke, Dónáth Árpád a polgári kezdeményezés lényegére hívta fel a figyelmet: a nemzeti régiók a népek hazái, mint Európa országai, ezért ennek megfelelően kell kezelni őket, és nem tekinthetők gyarmatként, így kizsákmányolásuknak akár csak a rejtett formája is ellentétes az egyesült nemzetek alapértékeivel, így az Európai Unió értékeivel és céljaival is.

A színpadra lépő Izsák Balázs büszkén mondhatta ki nyilvánosan is, hogy „Brüsszelben győztünk”. A polgári kezdeményezés nekünk és értünk szól, akkor is, ha nem pusztán magyar, hanem európai ügy. Az SZNT elnöke arra kért mindenkit, írja alá a polgári kezdeményezést, „hogy a következő egy évben tegyük győztessé ezt az ügyet”.

„Nem vagyunk egyedül”

– ezt hangsúlyozta az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltje. Vincze Loránt felsorolta azokat az európai nemzetiségi közösségeket, amelyek autonómiát kaptak és gazdaságilag is megerősödhettek. A magyarok is hasonló megbecsülést és körülményeket kérnek, a politikusok pedig ehhez keresik az eszközöket. Ilyen eszköz a Minority SafePack és az SZNT polgári kezdeményezése, amelyek győztek az Európai Bizottsággal szemben, és remélhetőleg sikeres lesz az aláírásgyűjtés, és törvényerőre emelkedhetnek ezek az elvek. Ehhez az RMDSZ 220-230 ezer aláírást gyűjt, de szükség lesz arra, hogy az egész Kárpát-medence is az ügy mögé álljon. Ezt a szolidaritást május 26-án is kinyilváníthatjuk, mert az EP-választás magyar nemzeti ügy. Az őshonos kisebbségek témáját már nem lehet szőnyeg alá seperni – figyelmeztetett a politikus.

Zsigmond Barna Pál magyar miniszterelnöki megbízott szerint az EU „fura urai” úgy gondolták, hogy a 600 ezer fős őshonos székelyek kérdése nem annyira fontos, hogy foglalkozniuk kelljen azon jogos igényükkel, hogy megmaradhassanak szülőföldjükön a többségiekkel egyenrangú, tisztességes állapolgárokként. Sajnos, az EU egyes vezetőinek célja teljesen elrugaszkodott az európai valóságtól, ők nem az európai nemzeti közösségek valós problémáinak megoldásával vannak elfoglalva. Az önhibájukon kívül kisebbségi sorsra jutott magyarok kérdése nem érdekli őket, és egyetlen szavuk sem volt és nincs akkor, amikor a magyar közösségek jogait csorbítják. „Mi nem ilyen EU-t akartunk, és a jövőben nem ilyen EU-ban szeretnénk élni. Túléljük a mostani viharokat, és még legalább ezerszáz évre tervezünk” – hangsúlyozta a politikus, emlékeztetve, hogy küzdelmükben a székelyföldiek nincsenek egyedül, mögöttük van a gazdaságilag és diplomáciailag egyre erősödő anyaország. 

Olyan háborút vívunk, ahol nem ismerjük az ellenséget, nem látjuk tekintetét és szándékát – emelte ki Mezei János. A háború sok csatával jár, s ilyen csata ez a nap is, és ezt megnyertük, mert találkoztunk, és megmutattuk a világnak, hogy van egy közösség, amely vállalja önmagát. Nem bújhatunk az ujjunk mögé, és nem adhatjuk fel elveinket, a székely öntudatot és mivoltot – mutatott rá az MPP elnöke. Az EMNT ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina felolvasta Szili Katalin miniszteri megbízott levelét, és felszólalt Csomortányi István, az EMNP elnöke is.

Szórakozás késő estig

A politikai jelszavakon és felszólalásokon túl a Székely majális a szórakozás helye is. A hét végén a helyi Liliom csoport néptánccal, a Mezőhavas együttes népzenével, népdallal, nótával, a svédországi Publik Antal, a magyarországi Sziki Károly színművész és Tóth László népdalénekes közös irodalmi produkcióval lépett, fel, szavalt a svédországi Publik Antal és a fiatal makfalvi Dénes Csaba Antal első kötetes költő, a hangulathoz illő térzenét játszott a zoltáni fúvószenekar, amely távozása előtt még egyszer megmozgatta a tömeget. A délutáni záporok nem tudták feloszlatni a közönséget, amely a csíkszentgyörgyi Székely góbék előadásán is jól szórakozott, majd a zene, koncertek kaptak teret a színpadon, felléptek a Deák család, a Berticsi fivérek, sztárvendégként Tóth Reni és a Titán együttes, a napot mulatós zenével zárta a tömeg.

Makfalva számára sokat jelent ez a rendezvény, évről évre terjedelmesebb, egyre többen vesznek részt rajta, és a helyiek ragaszkodnak hozzá. Az elmúlt tíz év tapasztalata, hogy érdemes volt elkezdeni, és már rég túlnőtte a községet, az egész Székelyföldről érkeznek vendégek – nyilatkozta értékelőjében Vass Imre polgármester.

Ami a majálisokhoz kötődő politikai üzeneteket illeti: Makfalván tűzték ki először önkormányzati székházra a székely lobogót, amiért bűnvádi eljárás indult ellenük, de miután a segesvári törvényszék felmentette őket, a megyei prefektus indított pert, amit elveszítettek, s bár most az önkormányzat épületén nem loboghat a zászló, az jelen van a falu központjában. „Jelképeinket szabadon szeretnénk használni és addig fogunk küzdeni, amíg ezt nem fogják már tiltani” – mondta az elöljáró.