Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A Parkinson-kór, a Huntington-kór, a migrén, a stroke (agyi érkatasztrófa) vagy a szklerózis multiplex kialakulásában is szerepet játszó, úgynevezett kinureninekkel kapcsolatos másfél évtizedes kutatásaikról számolnak be a Nature Review Drug Discovery című folyóiratban a Szegedi Tudományegyetem neurofarmakológiai csoportjának munkatársai.
A tanulmány szerzői: Vécsei László akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, a Neurológiai Klinika igazgatója, Fülöp Ferenc akadémikus (Gyógyszerkémiai Intézet), Toldi József professzor (Élettani, Szervezettani és Idegtudományi tanszék), valamint Szalárdy Levente (Neurológiai Klinika).
Vécsey László írásos összefoglalójában a tanulmányról szólva kiemeli, hogy előzményét az a közel másfél évtizedes munka jelentette, amelyet a szegedi klinikusok és kutatók a kinureninrendszer jobb megismerése érdekében végeztek.
Mint kifejti, a neurológiai kórképek, így a stroke, a migrén, a szklerózis multiplex, a Parkinson-kór közös alapja az idegszövet károsodása az idegrendszer „kitüntetett” lokalizációiban.
„Lényeges kérdés ennek a folyamatnak a jobb megismerése, illetve olyan vegyületek vizsgálata, amelyek idegszövetvédő hatásúak lehetnek” – mutat rá az akadémikus.
Ismertetése szerint a kinurenin-metabolizmus (anyagcsere) befolyásolása és a kinurénsav-analógok vizsgálata lehetséges alternatíva e cél elérése érdekében. Szegeden a gyógyszerkémikusok szintetizálta vegyületek hatását vizsgálták neurológiai betegségek kísérletes modelljeiben. Emellett neuro-degeneratív kórképekben szenvedő páciensek vérében mérték a kinurenin-anyagcsere termékeinek szintjét. Eredményeikről több tanulmányban, valamint 2005-ben New Yorkban a Kynurenines in the Brain: from Experiments to Clinics (Kinureninek az agyban: a kísérletektől a klinikumig) címmel napvilágot látott könyvben számoltak be. A publikációk közül az egyik legjelentősebb a Journal of Neural Transmission szaklapban az idén Kynurenines and the Nervous System: Therapeutic Perspectives (Kinureninek és az idegrendszer: terápiás lehetőségek) címmel megjelent cikk. A szegedi idegtudósok emellett szabadalmakat jelentettek be a migrén, a Huntington-kór és a gyulladásos bélbetegségek kezelésének területén.
Vécsei László akadémikus e tekintélyes eredmények mellett a kutatás elsődleges jelentőségének mégis azt tartja, hogy bizonyította, milyen komolyan befolyásolhatja a betegek gyógyításának és az orvostanhallgatók oktatásának színvonalát a klinikusok tudományos szemlélete. „Így válik egésszé a kutatás, az oktatás és a gyógyítás hármas klinikai feladata” – mutat rá Vécsei László.
A Huntington-kór örökletes idegrendszeri betegség, amely az agyban található bizonyos idegsejtek elhalásával jár. Ennek következtében a betegnél akaratlan mozgások, érzelmi kitörések és szellemi leépülés jelentkezik.