Szabad út a láncfűrésznek

Közvita a fák kivágásáról

„Ötszáz leadott kérésből kétszázat teljesítettek, még háromszáz fát kell kivágjanak Marosvásárhely közterületein, de a lista nyitva, bárki jelezheti óhaját” – hangzott el azon a november 6-i közvitán, amely vitának semmiképp sem nevezhető. Ezúttal sem voltak jelen azok, akik a közösségi médiában következetesen tiltakoznak a fák megcsonkítása és kivágása ellen, illetve kétségbeesetten kérik a média segítségét olyankor, amikor a láncfűrészek fogai alatt sírnak a halálra ítélt fák. 

A Mihai Eminescu Kulturális Központban tartottak közvitát a fák kivágásáról, a vita azonban ezúttal sem azok megvédéséről szólt, nem kaptak hajba a fák megvédése és kivágása mellett kardoskodók, egyáltalán nem vitáztak. Ellenben az önkormányzati listára bárki feliratkozhatott, a számára kényelmetlennek tartott lombkorona soron kívüli megcsonkítását vagy bármelyik élő fa eltávolítását kérve. Egy közvitától azt várnánk, hogy valami mellett érveket és ellenérveket sorakoztatnak fel, és az egyre hatalmasabb járműparkkal szennyezett környezetünkben fontosnak tartják megvédeni az oxigént termelő fák némelyikét. Tévedés, mert, akárcsak az előző években, ezúttal sem vitáztak a zöldövezetekért küzdő civilek a húsz-harmincéves fák kivágását szorgalmazókkal. 

Harmincéves „öreg fák” helyett dísznövények

A marosvásárhelyi lakószövetségi elnök felszólalásában azt a tervet vázolta a jelenlévőknek, hogy reményeik szerint előbb-utóbb eltűnnek a lakótelepekről a tölgyfák és a 30-40 éves fák, mert a lakásokat 

beárnyékolják, és a hulló falevelek ősszel szemetelnek. Sorra kaptak szót azoknak a tulajdonosi társulásoknak a képviselői, akik a lakók által zavarónak tartott fák kivágását szorgalmazták. A végkövetkeztetés a helyi koncepció megerősítése, amely szerint a magas fák elveszik a fényt az emeleti lakásoktól és a falak penészedését okozzák, veszélyesek, ki kell vágni őket, a lista nyitott, bárki jelentkezhet, aki újabb fa kivágását vagy megcsonkítását szorgalmazná. A tudósítók sorra szivárogtak ki a teremből, talán azt érezték, hogy ez már nem az ő terepük, mivel csak a sajátos érveket sorolták: árnyék, falevelek, korhadás, kivágás. És a legszomorúbb, hogy egyetlen szakembert ültettek az önkormányzati plénumba, de az erőviszonyok miatt esélye sem lehetett volna a fák megmentése mellett kardoskodni, a jelek szerint nem is ez volt a tét. 

A Kövesdombot „támadjuk” elsőként

Vetített képeken mutatták az eddigi „eredményeket”: a megcsonkított, vízhajtásos fákat, amelyek sorra korhadnak ki, és senki sem pirult el a szakszerűtlen munka miatt, nem beszélve arról, hogy a felelősségre vonásról sem ejtettek szót. Járdajavítások, csatornahálózat miatti gyökérelvágás vagy csak a lombkorona tőből lemetszése okozta korhadásoknak, az anyagi károknak vagy emberéleteket követelő tragédiáknak sincs gazdája, mindent az anyatermészetre lehet fogni. Mi lehet az oka ennek az új divatnak? Miért nem kell az árnyék azoknak a többnyire nyugdíjas társulási elnököknek sem, akik gyermekkorukat valószínűleg nagy fák árnyékában tölthették. A közvitán jelenlévők egyöntetű véleménye az volt, hogy Marosvásárhelynek új arculatot akarnak, ki kell vágni az árnyékot adó magas fákat, helyükbe pedig alacsony növésű bokrokat kell ültetni, amelyeket könnyű kezelni, és ősszel nem szemetel a lombozat. Kész agyrém, mondaná az, aki tisztában van a lombkoronák légtisztító hatásával.

Mihai Sava, a polgármesteri hivatal zöldövezetekért felelős osztályának igazgatója szerint két csapat nyesi és vágja a fákat a megyeszékhelyen. Egyik a hivatal által kiszervezett csapat, a másik az önkormányzat fennhatósága alatt működő melegházak és zöldövezetek alkalmazottaiból áll. A munkaerőhiány miatt lelassult a fakivágások üteme, de ígéretet tett arra, hogy valamennyi kérést megvizsgálják és eleget tesznek mindenkinek. „Újítsák fel a kéréseket, mert nem ellenőrizhetjük az elődeimnek leadott kéréseket, azok már archívumba kerültek, és nem keresgélhetjük, hogy mit vágtak ki azóta és mit nem” – mondta. Az önkormányzat zöldövezetekért felelős igazgatója szerint a két csapat közül a magáncég munkáját nem tudják „kontrollálni”. Tessék? Talán nem hallottam jól?! Ebben a kijelentésben valami sántít. A Kövesdomb fáival kezdik majd a kivágásokat, ahol a lakóbizottságok elnökei szerint sok a „veszélyes” fa. „A Kövesdombon indítjuk a támadást”, hangoztatta több ízben is a zöldövezetekért egy éve felelő – a saját bevallása szerint katonai pályáról érkezett – igazgató, megnyugtatva az igénylőket, hogy a kérésüket rövidesen teljesítik. Ugyanakkor arról biztosította a jelenlévőket, hogy ezután már nem kell illetéket fizetniük a közterületen található fák kivágásáért az önkormányzatnak. „Milyen gyakorlat az, amikor közterületen lévő fák kivágását fizettetik meg a lakótársulásokkal? Tulajdonképpen az önkormányzat feladata és kötelessége tisztán tartani a közterületet” – mondta.

Ötszáz éves fa is élhet

Szakács László, a Rhododendron Környezetvédelmi Egyesület elnöke ezúttal nem az önkormányzat fakivágást ellenőrző testületének szakembereként vett részt a közvitán, abban a bizottságban ugyanis már nem igénylik a közreműködését. A Kárpátok sétány lakóbizottsági elnökeként volt jelen, és arra figyelmeztette a jelenlévőket, hogy a veszélyessé vált korhadt törzsű fák a korábbi szakszerűtlen koronaigazítások és gyökércsonkítások eredményei, ugyanis a zöldövezetekben végzett beruházási munkálatok előtt nem egyeztették a terveket a szakbizottsággal, többnyire kész tények elé állították, vagy csak utólag értesült a testület a zöldövezetekben végrehajtott pusztításról. A csatornázási és járdaépítési munkálatok, útszélesítések, a járdáknak térkővel való helyettesítése során a fák gyökerei is sérültek, mindez korhadáshoz vezetett, ezért sok esetben tettek kárt az egészséges növényekben, a gyökércsonkításokat azonban csak évekkel később lehet észlelni. A Nicolae Iorga utca teljes hosszában kivágták az előzőleg megcsonkított fákat, még a 25-30 éves hársfákat is, pedig azok még fiatalnak számítanak, abban az életkorban kezd kialakulni a koronájuk. A közvitán elhangzó végkövetkeztetés: a harmincéves fáknak alacsony növésű dísznövényekkel való helyettesítése, ami azonban nem pótolhatja az egyre forróbb nyarak idején természetes árnyékot biztosító lombkoronát, hisz lassan a város terein és a buszmegállókban sem lehet árnyékot nyújtó fák alá húzódni a tűző nap sugarai elől. 

Fotó: Szer Piroska

Az idős fa még nem öreg fa, ennek egyik példája a szovátai, 400 évet meghaladó tölgy, amelynek törzse a mérések szerint 60%-ban üreges, ennek ellenére a biztonsági faktor 747, ami azt jelenti, hogy egy 120 km/h sebességű szélviharnak is ellenáll. A példákat sorolhatnánk a román költő, Mihai Eminescu 540 éves kedvenc hársfájával, amelynek lombkoronája a jászvásári Copou kertben ellentmond mindazoknak, akik a huszonéves fákat a gattereken vagy tüzelőnek látják szívesebben.