Stratégiai kapcsolattá vált gazdasági együttműködés
Egyes kínai kommentárok szerint stratégiai kapcsolattá fejlődött az elmúlt években mind szorosabbá vált kínai–orosz gazdasági együttműködés, melynek fontosságát a szenvedő orosz gazdaságnak Peking által felajánlott segítségnyújtás is jól szemlélteti.
Egyes kínai kommentárok szerint stratégiai kapcsolattá fejlődött az elmúlt években mind szorosabbá vált kínai–orosz gazdasági együttműködés, melynek fontosságát a szenvedő orosz gazdaságnak Peking által felajánlott segítségnyújtás is jól szemlélteti. Mások szerint azonban a látszatnál kevésbé jelentős a két ország gazdasági partnersége.
Moszkva súlyos nehézségei ellenére egyedül is képes lesz megoldani a válságot, s Kína azt reméli, minél előbb sikerül majd visszanyernie gazdasági erejét – írja a Global Times kínai napilap az orosz gazdasági problémákkal kapcsolatos hét eleji szerkesztőségi cikkében. Közvetlen szomszédként Oroszország Kína számára „pótolhatatlan stratégiai partner” a nemzetközi színtéren – folytatja a lap.
Peking a hét végén erősítette meg, hogy ha Oroszország részéről kérés érkezik, hajlandó segítséget nyújtani gazdasági gondokkal küzdő nyugati szomszédjának.
Az olajár jelentős csökkenése és Moszkvára az ukrajnai válságban játszott szerepe kapcsán kirótt nyugati szankciók miatt az orosz fizetőeszköz az elmúlt fél évben elvesztette értéke csaknem felét, és elemzők jövőre recessziót várnak Oroszországban. A GT írása kiemeli, Vlagyimir Putyin elnök regnálását az orosz valuta leértékelődése önmagában nem veszélyezteti – Oroszország sokszor tapasztalt korábban is megingásokat, melyekből eddig még mindig sikerült kilábalnia. A 140 milliós országot a nyugati szankciók sem törik meg, ezek hatása kisebb országokban – így Kubában vagy Iránban – sem bizonyult jelentőségteljesnek. Ami pedig jelenleg Oroszországban történik, az az Egyesült Államok számára is inkább váratlan, mint előre eltervezett – folytatja a GT.
Politikai megfigyelők kiemelik, Peking mind komolyabb alternatívát jelent Moszkva számára a Nyugattal szemben, erre az elmúlt év során több példa is adódott. Így a Putyinhoz közel álló üzletemberek elleni nyugati pénzügyi szankciókból például a kínai pénzintézetek profitáltak, azok ugyanis továbbra is fogadták és nem korlátozták a Nyugaton elutasított, pénzüket külföldön elhelyezni kívánó orosz betéteseket. Kína október közepén orosz bankoknak és cégeknek 4,5 milliárd dolláros hitelkeretet is biztosított, s a kínai Export-Import Bank két, nyugati tiltólistán lévő hitelintézetnek is 2-2 milliárd dolláros hitelt ígért. Moszkva a nyugati agrártermékek importjának tilalma után is Kelet felé fordult élelmiszerellátását biztosítandó.
A gazdasági együttműködés történetébe „mérföldkőként” került be májusban a Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök által Sanghajban aláírt 400 milliárd dollár értékű, 30 évre szóló gázszállítási szerződés. A fejlődő országként mind energiaéhesebb Kína számára ellátásának biztosítása és diverzifikálása kiemelt fontosságú, Oroszországnak pedig a kínai partnerség fokozása az ukrán válság miatti viszonylagos elszigetelődése miatt is sikernek számított és jelzésként is szolgált: Moszkva számára Európa mellett van másik járható út.
