Sok iskolaigazgatói és aligazgatói állás betöltetlen maradt

Korántsem hozta a várt eredményeket a tanintézmények igazgatói és aligazgatói állásainak betöltésére szervezett versenyvizsga, amely két hónapon keresztül tartott. 

Az óvások elbírálását követően a december 9-én kifüggesztett végeredmények szerint a 261 jelöltből 65-nek nem sikerült a vizsgája, 12-en kisebb általánossal alulmaradtak a versenyben, 23-an nem jelentek meg minden próbán. 

Összességében a 169 igazgatói állásból 63 nem telt be, és 43 aligazgatói állás is üresen maradt. A további helyzetet megnehezíti a versenyvizsga megszervezését és lebonyolítását szabályozó 2016. augusztus 31-i 5080-as miniszteri rendelet, amely többek között előírja, hogy nem lehet kinevezni vezető állásba azt a pedagógust, aki korábban igazgatói vagy aligazgatói tisztséget töltött be, de nem jelentkezett a versenyvizsgára. Nem kaphatnak ideiglenes kinevezést azok a pedagógusok sem, akik nem érték el a szükséges pontszámot a vizsgán. Ezek után feltevődik a kérdés, hogy kiket fognak kinevezni azon tanintézmények élére, ahova egyáltalán nem vizsgázott vagy nem vizsgázott sikeresen egyetlen jelölt sem. Az intézményben tanító többi tanár pedig nem teljesíti a feltételeket (egyetemi végzettség, meghatározatlan időre szóló kinevezés, „nagyon jó” minősítés az utóbbi négy évben, a nevelésügyi menedzserek országos testületében való részvétel stb.).

Amint a miniszteri rendeletből kiderül, ha nincsen ilyen pedagógus, akkor másokat is ki lehet nevezni, akár nyugdíjas volt kollégát is vissza lehet hívni. Bár a kivételeket sohasem szabad kizárni, nehéz elhinni, hogy akit utólag verbuválnak, az jobb vezető lesz annál, aki tudatosan vállalta ezt a feladatot, készült a vizsgára, részt vett azon, valamint az, aki korábban jól vezette a tanintézményt, de valamilyen okból nem kívánt vagy nem tudott vizsgára állni. 

A jelölteknek három próbát kellett kiállniuk. Az első egy rácsteszt megoldása volt, amellyel (állítólag) az értelmi, intellektuális készségeket és a vezetői ismereteket mérték. Pontozták a jelölt önéletrajzát, amely pedagógusi tevékenységét tükrözte eléggé nagy elvárásokkal, a harmadik jegyet pedig a tanintézmény fejlesztési tervének a bemutatása jelentette. A legtöbben 120-135 pont között teljesítettek, hatan értek el 140 pont fölötti átlagot. Az óvásokat más megyében bírálták el, ötöt fogadtak el, és ezáltal olyan jelöltnek is sikerült utólag a vizsgája, akiről a helyi bizottság, amelyben az iskola két képviselője is részt vett, megállapította, hogy nem a megpályázott tanintézményre volt kidolgozva a menedzseri terve, amit nem tudhattak az ország egy távoli megyéjében. Az is furcsasága a vizsgának, hogy aki az igazgatói állásra jelentkezett, és versenytársánál kisebb, de átmenő pontszámot ért el, mivel nem vizsgázott külön az aligazgatói állásra is, nem foglalhatja el akkor sem, ha az üresen maradt. És még sorolhatnánk a furcsaságokat.

A bevezetőben ismertetett adatokat nagyon kis mértékben, de módosíthatják az olyan esetek, amikor ugyanaz a személy két tisztségre (igazgató, aligazgató) is külön pályázott, és az egyik vizsgát azért nem folytatta, mert a másikon biztosítottnak látta a sikert. 

A bizonytalanságokra értesüléseink szerint egyelőre a megyei tanfelügyelőség illetékesei sem kaptak választ. Az intézmény öt napon belül kell a versenyvizsga eredményeit érvényessé nyilvánítsa, majd újabb öt napon belül kinevezze az igazgatókat és aligazgatókat. Az igazgatók ezt követően kell az adott település polgármesterével, illetve a megyei tanács elnökével adminisztratív-pénzügyi menedzseri szerződést, a főtanfelügyelővel pedig négy évre szóló oktatási-nevelési menedzseri szerződést kössenek. Kérdés, hogy ez idő alatt a régi vezetőség gyakorolhatja-e feladatát, amire reményeink szerint hamarosan megszületik a válasz. 

A sikeresen vizsgázók között van dr. Tamási Zsolt, a Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója is. Mivel nincs véglegesen elítélve bűnügyi perben, ami a módszertani útmutató szerint akadályt jelenthetne a kinevezését illetően, a tanfelügyelőségnek érvényesnek kell nyilvánítania a vizsgáját, és meg kell kapnia a kinevezését, hogy megköthesse a szerződéseket.