Ránk köszöntött volna Daphne ideje? A világ aligha hajlandó ezt tudomásul venni. Illetve a változások korát éljük, ez kétségtelen, de nem az olyanokét, amilyet a görög mitológia a becsülete védelmében babérfává változó nimfa példáján keresztül állít elénk. A költő érzékenyebb nálunk, köznapi embereknél, minden kis rezdülésre, hamarabb érzékeli a korhangulatok módosulásait, és ha mégsem látná ezek jeleit, megpróbálja előrevetíteni, előcsalogatni, vagy egyszerűen önmagában lejátszani, előidézni azokat. Ezért is jó olvasni sorait, versei által átélni az övéivel azonos létérzéseket. Talán gyógyírként is hatnak lelki bajainkra. Egyed Emese előző verskötete, a Paian esetében sem volt másképp. Az három évvel ezelőtt jelent meg a Lector Kiadó gondozásában, akárcsak ez a mostani finoman elegáns kivitelezésű kötet,* amelynek borítóját Láng Orsolya egyik ihletett képének felhasználásával tették légiesen időtlenné. A kiadvány eséllyel indulhatna egy Szép könyv versenyen. A benne közzétett líra is méltó e klasszikusan visszafogott, korszerűen könnyed, tetszetős köntösre. Valójában nem tudjuk, milyen változások részesei lehetünk, ebben a záruló nehéz, ember- és emberiségpróbáló esztendőben különösen nem, csak remélhetjük, hogy jövőre és az azután következő években jobbra fordul a sorsunk. Ennek a lélekerősítő versgyűjteménynek a bemutatóját sem lehetett a hagyományokhoz illő módon megtartani, ahogy a teljes 26. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt sem, csak virtuálisan kerülhettek az olvasók elé a kötetek, de az online beszélgetések mégis közel hozták hozzánk a szerzőket. Egyed Emese is több műhelytitokba beavatta az érdeklődőket a szerkesztővel, Gálfalvi Ágnessel folytatott érdekes beszélgetés során. Elmondta, hogy úgy érzi, minden folyamatos változásban van, beleértve önmagunkat, és emiatt talán észre sem vesszük, hogy mi és miképpen módosul. A mostani kötete is „jelezheti azt a vágyunkat, hogy egyszerűbbek, közvetlenebbek legyünk, az átváltozás pedig a kapcsolatok fenntartásának, a találkozás örömének a beteljesülését hozhatja meg az elszigetelődés után.” Egyed Emese költészete ebben a kötetben is jól érzékelhetőn tükrözi a költő rendkívüli kulturális tájékozottságát, a nagy elődök és az általuk képviselt igaz értékek megbecsülését, természetes beépülését a maga lírai univerzumába. A mítoszok épp úgy erősíthetik az üzenetét, mint a későbbi gondolkodók, alkotó elmék tovább adható hagyatéka. Nem lett volna meglepő, ha a „Larvatus prodeo” verscímet emelte volna ki a könyv fedőlapjára. Az álarcban járkálás, a rejtőzködés kartéziánus stratégiája nem csak jelképesen, filozofikus magasságokban kívánkozik a versbe, valóságosan, földhözragadtan is része volt idei mindennapjainknak. És ki tudja, még meddig lesz ez így. A tíz ciklusba társított 73 régebbi és új költemény egyébként sok mindent elárul a költőnő hétköznapjairól, szeretteiről, hangulatairól, reményeiről, álmairól, nagyanyai mivoltáról, irodalmi, képzőművészeti, zenei vonzalmairól. És biztosan sok olvasót megragadnak a kötetben jelen levő istenes versei. Előreláthatólag még megannyi örömteljes élménnyel ajándékozza meg majd a versbarátokat Egyed Emese és a marosvásárhelyi Lector Kiadó együttműködése.
„Larvatus prodeo”
Könyvtár, jegyzetek, számítógép nélkül, írószer nélkül, már csak gondolattal, számításokon túl, experimentum csak lélekben: fogalom- s mondatszinten.
Már csak úgy félkönyéken, etruszk módra. Már csak vízszintesen, létben lebegve, benső s távoli hangokra figyelve, jaj, várakozva, zenébe fogózva,
akarva. Akaratlan.
Nem hagyatkozva, lassan oldozódva, azonosulva: már csak gondolattal.
Fohászkérő
Ne szóljak bele Istenem add hogy hallgassak nem én dolgom
add hogy ne azon gondolkozzam folyton
ne akarjak világot változtatni ne gondoljam hogy
reám tartozik
Két sós patak tóvá ölelkezik
fecskék szőnek szúnyoghálót fölötte billegető üzen a nád alól
tiloserdő szabadrablás
ne gondolkozzam
Folyton
A könyvről kérdezel?
(Lakatlan-sziget-könyvem? Elvesztendő jó könyvem? A livre-de-chevet könyvem? Legkedvesebb tíz könyvem? Szívemhez nőtt egy könyvem?!
Jaj, nincs énnékem, nincsen, megtagadom a választ.)
Egy könyv, mely engem választ. Egy szerző. (Én élesztem.) Edíció. Mely ritka!
Nappalok könyves titka. Álmok dédelgetettje. Meg nem írt könyv…
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
