SMS-ek százmillióit figyelte az NSA
Mobiltelefonról küldött szöveges üzenetek százmilliót figyelte az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA), amely az elfogott SMS-ekből adatbázisokat épített ki a küldők és a címzettek kapcsolatrendszeréről – írta legújabb feltáró riportjában a The Guardian.
Mobiltelefonról küldött szöveges üzenetek százmilliót figyelte az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA), amely az elfogott SMS-ekből adatbázisokat épített ki a küldők és a címzettek kapcsolatrendszeréről – írta legújabb feltáró riportjában a The Guardian.
A vezető baloldali brit napilap online kiadásán csütörtök éjjel megjelent beszámoló szerint ez az értesülés is attól az egykori CIA-alkalmazottól származik, aki az utóbbi hónapokban információkat szivárogtatott ki a The Guardiannek és más médiaorgánumoknak az NSA és a brit kormány hasonló profilú kommunikációs figyelőszolgálata, a GCHQ titkos adatgyűjtési tevékenységéről.
A 29 éves Edward Snowden hatalmas mennyiségű dokumentumot adott át az NSA és a GCHQ egymáshoz kapcsolódó, kiterjedt megfigyelési programjairól.
A The Guardian – amely ezúttal a Channel 4 brit kereskedelemi televízióval együttműködve állított össze beszámolót a Snowdentől származó információkból, az általa megszellőztetett újabb bizalmas iratok alapján azt írta, hogy az NSA egyes időszakokban naponta átlagosan csaknem 200 millió szöveges mobiltelefon-üzenetet gyűjtött be a világ minden részéről, és ezekből adatbankokat készített a felhasználók kapcsolati hálózatairól, hollétéről, mozgásáról, utazási terveiről, sőt hitelkártyaadataiból és pénzügyi tranzakcióiról is.
A lap szerint a dokumentumokból kiderül, hogy az NSA adatbázisát a GCHQ is felhasználta nagy-britanniai lakosok kommunikációjának „cél és indok nélküli” kutatására.
A GCHQ kiszivárogtatott dokumentumai szerint a Dishfire kódnevű NSA-program gyakorlatilag minden adatot begyűjtött, amihez a szervezet hozzáfért, és ez nem csupán megfigyelési célszemélyek kommunikációjára vonatkozik, hanem olyanokra is, akikkel szemben nem merült fel törvénysértő tevékenység gyanúja.
Az NSA a The Guardian által megszerzett dokumentációk tanúsága szerint 2011-ben összeállított egy prezentációt „SMS-üzenetek: kiaknázandó aranybánya” alcímmel, amelyből kiderül, hogy az amerikai ügynökség annak az évnek áprilisában naponta átlagosan 194 millió szöveges üzenetet gyűjtött be.
A titkos iratok szerint az NSA még a nem fogadott mobiltelefonos hívásokra figyelmeztető automatikus szöveges üzeneteket is figyelte és adatgyűjtésre használta fel a hívók és hívottak kapcsolatrendszerének feltérképezésére.
Az NSA szóvivője ugyanakkor a The Guardianhez eljuttatott közleményében „valótlannak” nevezte azokat a „következtetéseket”, amelyek szerint az ügynökség „önkényesen és korlátok nélkül” végzett volna adatgyűjtést. A szóvivő szerint az NSA kapacitásait kizárólag külföldi hírszerzési célszemélyek megfigyelésére összpontosította indokolt esetekben, és e tevékenységét a legszigorúbb törvényi biztosítékok mellett végezte.
A világ egyik legnagyobb mobiltelefon-szolgáltatója, a 25 országban jelen lévő Vodafone magánadat-védelemért felelős igazgatója a Channel 4 televízió hírszerkesztőségének nyilatkozva azonban kijelentette, hogy a cég „meg-döbbenéssel és meglepetéssel” értesült az SMS-forgalom kiterjedt figyeléséről. A vállalat az ilyen jellegű titkosszolgálati tevékenységről „most hall először”, és az ügyet számon kéri a brit kormányon – fogalmazott az illetékes igazgató.
Válságba jutott a német–amerikai barátság a lehallgatási botrány nyomán
Több mint egy évtizede a legmélyebb válságba jutott Németország és az Egyesült Államok barátsága az NSA leleplezett titkos adatgyűjtő tevékenysége miatt – mondta csütörtökön Berlinben a legnagyobb német kormánypárt, a CDU vezető külpolitikusa.
Az NSA-botrány hasonló bizalomvesztést okozott a német-amerikai kapcsolatban, mint amikor 2003-ban az akkori baloldali német kormány elutasította a részvételt az amerikai vezetésű iraki invázióban – mondta újságíróknak Philipp Missfelder, a CDU/CSU parlamenti képviselőcsoportjának külpolitikai szóvivője, a transzatlanti kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánymegbízotti tisztség várományosa.
Egy kapcsolat „boldog időszakokból és mélypontokból áll”, az NSA megfigyelési ügyei pedig új mélypontra juttatták a két ország barátságát – tette hozzá. „A bizalmat újra fel kell építeni, de ez csak akkor sikerülhet, ha Amerika adott szava ér is valamit” – mondta a politikus.
A WikiLeaks-iratokból és az NSA-tól kiszivárogtatott dokumentumokból kitűnik, hogy Washington nem tartja „lojális barátnak” Németországot – tette hozzá.
A német kormány az egymás elleni titkosszolgálati tevékenység tiltásáról szóló megállapodás kidolgozását javasolta Washingtonnak tavaly a német politikusokat, köztük Angela Merkel kancellárt is érintő amerikai megfigyelési programok lelepleződése után. Az egyeztetés az NSA és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) fenntartásai miatt nehezen halad.
Missfelder szerint szankcióra lesz szükség, ha a tárgyalások teljesen leállnak. Ebben az esetben fel kell függeszteni a Swift-egyezményt, az EU és az Egyesült Államok közötti banki adatcseréről szóló megállapodást. A transzatlanti szabadkereskedelmi tárgyalásokat viszont nem szabad megszakítani. Ezzel „csak saját magunknak ártanánk” – mondta a CDU külpolitikusa.
Hangsúlyozta: az egymás elleni kémkedést tiltó – No Spy néven is emlegetett – egyezménynek feltétlenül tartalmaznia kell, hogy tilos megfigyelni, lehallgatni német politikusokat és újságírókat. Be kell vezetni azt is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok kicserélik az elektronikus kommunikációról rögzített metaadatokat (vagyis „az adatok adatait”, amelyek azt mutatják, hogy ki mikor kivel közölt valamit elektronikus úton) – mondta Philipp Missfelder.
„Egy megállapodás érjen legalább annyit, mint a papír, amelyre leírják” – tette hozzá.
