Slam és koncert a világhálón

Magyar költészet napja

A magyar költészet napját 1964 óta tartják, József Attila születésnapján, azaz április 11-én. Azért esett a választás erre a dátumra, mert a költő életműve megkerülhetetlen teljesítmény mind a költő utódok, mind a művészettel foglalkozók számára.

Idén kicsit másképpen alakult ez az ünnep is. Azonban nem lehet azt mondani, hogy nem volt program, hiszen részt lehetett venni egy slam poetry esten és egy koncerten is. Hogy hol? Az interneten. A dolog külön szépsége az, hogy főleg fiatalok vettek részt a slamen, és fiatalok is szervezték. Ami pedig a koncertet illeti, a KVAB zenekar „lépett fel” a YouTube-on, versfeldolgozásaikkal tisztelegve a magyar költők előtt.

Összeállításunkban Labancz Dávidot, a slam poetry est szervezőjét és Balázs-Bécsi Esztert, illetve Lőrincz Árpádot, a KVAB zenekar tagjait kérdeztük.

Labancz Dávid:

– Hogyan zajlott le az online slam? 

– Technikailag nem túl komplikált, viszont kell hozzá egypár program, amelyek segítségével össze tudjuk hangolni az embe-reket, és mindezt élőben közvetíteni tudjuk a Facebookon. Ezt úgy kell elképzelni, hogy van egy Google Meet nevű program, ennek a prémium felhasználói élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy 45 percnél hosszabb beszélgetéseket is tudjanak tartani. A lényeg az, hogy a Google Meet és az OBS Studio programok összehangolásával megoldható az, hogy online tudjuk közvetíteni az előadást. A szervezés úgy zajlott, hogy felkerestük a slammereket, itt volt egy alaplétszám. Utána meghirdettük az eseményt, és még jelentkeztek jó páran. A végső összehangolás pedig úgy történt, hogy mindenki bejelentkezhetett a videókonferenciába, a műsorvezető felkonferálta az eseményt, közben a többi résztvevő mikrofonja ki volt kapcsolva. Amikor az adott előadó következett, akkor bekapcsolta a mikrofonját, és az OBS Studio segítségével bevágtuk az ő képét, hogy a Facebook-nézők őt lássák és hallják. 

– Összesen hány résztvevő volt?

– Összesen 20 fellépő volt, de nagyon sok helyszínről. Többen voltak Budapestről, de voltak Marosvásárhelyről, Csíkszeredából, Nagyadorjánból, Nyárádkarácsonból, Kebeléből. Amikor az egyik slam után megkérdeztük a nézőket, hogy honnan nézik, kellemesen meglepődtünk, hogy Koppenhágából, Belgiumból és Magyarország különböző pontjairól is követték az előadást. Azt lehet mondani, hogy átlagosan 130 néző követte az eseményt élőben, ami egy nagyon szép szám. De aki lemaradt róla, az visszanézheti a Slam Poetry Marosvásárhely Facebook-oldalán.

– Mennyire kötődött a slam a magyar költészet napjához? Egyáltalán szempont volt ez?

– Igazából az, hogy egy ilyen rendezvény létrejön, az már kötődik a magyar költészet napjához, hiszen a slam elég közel áll a költészethez. Mint tematika nem volt megadva, hogy csakis a költészetről lehessen írni, mert úgy gondoltuk, hogy jobb szabadon hagyni ezt a műfajt, hiszen alapból nem egy kötött művészeti ágról van szó. Voltak olyan szövegek, amelyek a magyar költészet napjához kapcsolódtak, ilyen volt például Sárközi Richárd magyarországi országos slam poetry bajnoknak a szövege. Ezenkívül még voltak olyan szövegek, amelyek szorosan kapcsolódtak a költészet napjához.

– Eleveníts fel egy gondolatot, ami téged megragadott, magával ragadott ezen a slamen.

– Számomra több ilyen gondolat is volt. Az egyik például, hogy melyik őserdőből erednek az operatív törzsek, elhangzott egy ilyen kérdés is az egyik előadásban. Ábrahám Tekla előadása is megfogott, összehozta a húsvétot, a slam poetryt és József Attilát. A slamben folyamatosan Attila megszólítás volt, ami számomra nagyon érdekesnek hatott.

– Technikai gondok nem adódtak?

– Annyi volt mindössze, hogy én vezéreltem itthonról az OBS Stúdiót, és folyamatosan ki/be kellett kapcsolnom a mikrofont, és az utolsó két percben nem volt hang. Szerencsére ott már csak köszönet és taps hangzott el. Ahhoz képest, hogy az első nekifutás volt, én teljesen elégedett vagyok a technikai megoldásokkal. Tartalmi szempontból is nagyon jó volt, meglepően sokan nézték az online közvetítést, tehát mindenképpen sikerként könyveljük el az egész produkciót. 

Balázs-Bécsi Eszter és Lőrincz Árpád, a KVAB zenekar:

– Hogyan született meg az online koncert ötlete?

– Á.: Amikor elkezdődött a karantén, mi már készültünk arra, hogy legyen egy YouTube-koncertünk. Egy jó minőségű élő koncerthez nem voltak meg a technikai feltételek és a tudásunk sem. Azt pedig nem szerettük volna, hogy egy telefonnal vételezett élő Facebook-közvetítés legyen a koncert. De mindenképpen akartunk valamit, és végül a magyar költészet napjával kötöttük össze. A koncerten pedig csak a megzenésített verseket játszottuk. Elkészítettük a felvételt, megvágtuk, és április 11-én, szombat este feltöltöttük a YouTube-ra.

– Melyik verseket adtátok elő, és miért pont azokat?

– E.: Hét verssel készültünk: Babits Mihály – A lírikus epilógja, Pilinszky János – Halak a hálóban, József Attila – Vergődő diák, Pilinszky János – Éjjeli fürdés, Petőfi Sándor – Egész világ a harcmezőn, Szabó T. Anna – Róka és Pilinszky János – Egy szenvedély margójára. Ezekről a versekről el lehet mondani, hogy ahány annyiféle. A Halak a hálóban és a Vergődő diák már kész volt a KVAB születése előtt, ezeket a verseket Árpi hozta az egyszemélyes zenekara, a One Man Band idejéből. A Lírikus epilógját én hoztam, az úgy született, hogy felvételiztem Budapestre, és arra készítettem. Petőfi Sándor versét március 15-ére készítettük, hogy ezzel emlékezzünk meg a szabadságharcra. Az Éjjeli fürdés és a Róka pedig hallgatói javaslatok útján jött létre. Megkértük a zenekar Facebook-követőit, hogy írják meg, melyik versek megzenésített változatát hallgatnák meg szívesen tőlünk. Nagyon sok versötletet küldtek, volt egy zenei ötletünk, amire kerestük, hogy melyik vers lenne megfelelő, így esett a választásunk az Éjjeli fürdésre. A Róka vers pedig annyira tetszett, hogy arra kitaláltunk egy dallamot. Az utolsó Pilinszky-vers teljesen véletlenszerűen jött, azt Árpi még Kolozsváron csinálta meg, de eddig valahogy nem foglalkoztunk vele.

– Hogyan született meg az az ötlet, hogy ti verseket zenésítsetek meg?

– Á.: A verseket egyrészt én nagyon szeretem, másrészt pedig minőségi tartalommal tudja feltölteni a koncertet. Van egy nagyon igényes szöveg, amihez mi csak a zenei részt adjuk hozzá annak függvényében, hogy hogyan érezzük a verset, és hogyan akarjuk megszólaltatni. 

– E.: Én pedig feladatként kaptam a színművészetire való felkészülés során. A feladat az volt, hogy zenésítsem meg az egyik, általam választott verset. Ekkor született egy tankcsapdás hangulatot idéző feldolgozás. Ezután pedig külön feladatban kaptam, hogy ezt csináljuk meg Árpival közösen, jól.

– Mennyire nevezhető menőnek ez a műfaj a fiatalok körében? A megzenésített versek által meg lehet szerettetni a költészetet?

– Á.: Ez egy jó kérdés. Azt tudom mondani, tapasztalatból, hogy amikor kitaláltuk a versbeküldést, akkor nagyon sok fiatal jött ötletekkel. Ez azt jelenti, hogy a verset az emberek szeretik, és igény is van arra, hogy zenébe foglalva hallgassák. Azt, hogy a műfajt általában véve mennyire fogyasztják, nem tudom, viszont az is biztos, hogy nagyon sok olyan vers volt, amit le kellett ellenőrizzünk, hogy egyáltalán létezik-e belőle versfeldolgozás. Volt legalább tíz olyan vers, amelyekhez nem tudtunk hozzányúlni, mert konkrétan több-ezres nézettségű YouTube-felvételt találtunk róluk. Egy másik dolog, hogy az iskolában csak a klasszikus verseket tanítják, és emiatt a 12 év iskola után sokan nem is akarnak hallani a versekről. Nem azt mondom, hogy csak a kortárs a jó, de fontos, hogy az emberek megismerjék a klasszikusok mellett ezeket a verseket is, mert nem csak az a jó vers, amit az iskolában leadnak. 

– E.: Olyanokat próbálunk választani, amelyek még nincsenek megzenésítve. Nem vagyunk mi még azon a szinten, hogy influencerek tudjunk lenni, de a szívünkön viseljük a költészet sorsát. 

A koncert online is megtekinthető: https://youtu.be/ex9rIyh1f2s