Sikeres a hetedik is

A Barabás Miklós Céh Maros megyei csoportjának kiállítása

A rang kötelez. Talán ez, vagy ez is magyarázza, miért sikerülhetett a Maros megyei céhtagoknak évről évre igazán színvonalas, változatos, szép kiállítással megörvendeztetniük a közönséget. Valamennyien úgy érezték, ezen a rendezvényen művészetük legjobb szintjén illik megjelenniük. És ha erre az alkalomra készült új munkáikkal nem voltak egészen elégedettek, inkább a régiekből válogattak. Ez mondható el a Bernády Házban nyílt idei kiállításukról is, amelyet a tavalyi kényszerű kimaradás után fokozott érdeklődéssel fogadott a közönség. Persze már az is felszabadító érzés, hogy a járvány megszelídítését jelző általános nyitás lehetővé tette a tárlat megrendezését, de még örvendetesebb, hogy képzőművészeink igazán szép számban bizonyíthatták, a hosszú és nyomasztó karanténos időszak ellenére megőrizték alkotókedvüket, és számukra is különleges esemény az újratalálkozás a kollégákkal és a művészetkedvelőkkel. 35 festő, szobrász, grafikus, textilművész, keramikus, fotóművész küldte be alkotásait a főszervező Kákonyi Csilla és Bálint Zsigmond felhívására. Több mint félszáz különböző műfajú, stílusú, világú munkát kellett a rendező Nagy Dalmának és az őt segítő Kolumbán Kántor Árpádnak, Makkai Istvánnak és Veress Gábor Hunornak úgy elhelyezniük a falakon, állványokon, hogy mindenik zavartalanul érvényesülhessen, és egészében is harmonizáljon az anyag. Sikerült. Élményteljes, tartalmas, kiegyensúlyozott, a nevéhez méltó a kiállítás. Nemzedéki összetételében sem észlelhető aránytalanság. Igaz, annak idején, több mint kilenc évtizede, a Barabás Miklós Céh megalakulásakor a Kolozsváron bemutatkozott alakulat egyik kezdeményezője, Kós Károly úgy nyilatkozott, hogy „a Barabás-céhben tömörült művészek… jelképezik az erdélyi magyar képzőművészet fiatalságát… ők jelentik a mát”. És nemsokára felvetődött a fiatal céhtagok további fiatalításának igénye is, de napjainkban minden alkotó generáció tevékenyen hallat magáról az erdélyi térségben, ami a BMC-ben is természetes módon leképeződik. Maros megyei szinten úgyszintén, és ez semmilyen vonatkozásban nem hátrány. A mesterek és tanítványok, a rég befutottak és a követők ösztönzően hatnak egymásra. Hogy érdeklődhetne még több fiatal a szervezet iránt? Meglehet, hogy több kezdeményezéssel serkenteni lehetne a tagfelvételt, jobban mozgósítani a potenciális tagjelölteket, s ekképpen biztosítani az utánpótlást. Mert sajnos van lemorzsolódás. Az utóbbi években több nagyra becsült céhtag elhunyt. A Maros megyei csoportnak ezen a tárlaton Kedei Zoltántól és Szép Györgytől kellett elbúcsúznia. És a korábbi években is túl sokszor volt ilyen érzékeny veszteség. 

A kiállításon mindig felfigyelhetünk kiemelkedő munkákra, de általánosabb jelenségekre is. Most például arra, hogy nem feltűnő, de egy ideje mégis egyre inkább észlelhető Maros megyei tendencia a festészet bizonyos térvesztése. Akkoriban, amikor Marosvásárhely művészeti élete országosan is az élvonalba emelkedett, a festészet vitte a prímet. Az elvándorlás és a halál erősen megritkította a festőművészek sorait, ezt nem lehet nem észrevenni. A város, a megye napjainkban a szobrászati szférában remekel. A grafika sem tud magára találni, nem képes versenyezni a reklámgrafika, a formatervezés elszívó erejével. Ha nem lenne olyan energikus, tehetséges és fáradhatatlan a textilművészek csapata, hogy rendszeresen megszólaljon a piktúra és a grafika nyelvén is, a műfaji aránytalanságok szembetűnőbbek lennének. Az egyensúly esetenként meghívottakkal is helyreállítható. Ez is jól működő gyakorlat a BMC Maros megyei alakulatában. És nagy tartalékokkal rendelkezik a fotóművészet, amelynek világviszonylatban is jelentős a térfoglalása, és igen ütőképes Vásárhelyen is. A kiállításon immár egy egész fal példázza ezt. Külön lehetőség a tárlat gazdagítására a külföldön élő BMC-tagok meghívása. Erre is akad példa. Ezúttal Pokorny Attila állította ki egy domborművét, az amúgy is változatos plasztikai felhozatalt gyarapítva. De a már említettek mellett hadd álljon itt a résztvevők teljes névsora, mindannyian megérdemlik a figyelmet: Bandi Kati, Barabás Éva, Baróthi Ádám, Bálint Károly, Bocskay Vince, Czirjék Lajos (meghívott), Csíky Szabó Ágnes, Csóka Szilárd Zsolt, Gergely Erika, Gyarmathy János, Herman Levente, Hunyadi László, Hunyadi Mária, Kiss Levente, Kolumbán Kántor Zita, Mana Bucur (meghívott), Miholcsa József, Molnár D. Dénes, Molnár Krisztina, Mureşan Gheorghe (meghívott), Nagy Attila, Puskai Sarolta, Sajgó Ilona, Sánta Csaba, Sz. Kovács Géza, Tordai Ede.