Segítséget kell kérni

Pszichiátriai maradványtünetek a Covid-19 után

Ahogy telik az idő, és a koronavírus-járvány újabb hullámai lecsendesednek, egyre inkább kiderül, hogy a negatív teszt nem jelenti a pontot a betegség végén. A kórházból való kibocsátást követően a betegség hosszan tartó utóhatását is le kell győznie a fertőzésen átesett személyeknek. De még ezután sem lesz egyeseknek nyugta, mert a betegség úgy megviselte a szervezetüket, hogy a későbbiekben jelentkező maradványtünetekkel is meg kell küzdeniük. 

Korábbi Harmónia összeállításunkban a légúti, illetve a szívet érintő poszt-Covid tünetekről és azok enyhítéséről, gyógyításáról számoltunk be, ezúttal a felnőttek és gyermekek pszichiátriai tüneteinek ellátásáról beszélgettünk a Noé Psihocenter mentálhigiénés központot vezető dr. Jakab Izabella pszichiáter főorvossal. Az 1918. December 1. úton lévő integrált központ 14 munkatársa pszichiátriai és pszichológiai problémákkal hozzájuk forduló felnőttek és gyermekek szakszerű ambuláns ellátását végzi, és coachinggal (konkrét problémára való válaszkeresés), neurofeedbackkel (EEG-n alapuló agytréning), és táplálkozási tanács-adással is foglalkoznak. 

Jakab Izabella pszichiáter főorvos háromgyermekes édesanya, aki Kolozsváron tett szak-, majd Marosvásárhelyen főorvosi vizsgát. 2012-ben nyitotta meg a magánrendelőjét, amelynek személyzete az évek során szakorvosokkal és szakpszichológusokkal bővült. A rendelő igazgatását a férje vette át, így a doktornő munkája a páciensek ellátására összpontosul. 

– Ami nem kevés, a váróteremben ülő páciensek számából ítélve. Gondolom, hogy ehhez a Covid-19 betegség is hozzájárult – érdeklődöm.

– Sajnos, valóban nagyon megnőtt a pszichés betegek száma.

– Ismerőseimtől értesültem arról, hogy mennyire ijesztő tünetek, akár durva pánikrohamok is lehetnek a betegség következményei. Milyen poszt-Covid tünetekkel találkozik a szakorvos, és mi okozhatja ezeket, hiszen tudomásunk szerint a betegség elsősorban a légutakat és a tüdőt érinti? 

– A Covidból való kigyógyulás után egyre gyakrabban jelenik meg egy pszichés betegség, és akiknek már korábban megvolt, azoknál kiújul, tünetei felerősödhetnek. Külföldi tanulmányok szerint a fertőzésen átesett betegek 34 százaléka a következő hat hónapban egy pszichiátriai betegséggel diagnosztizálható. Egy magyarországi tanulmány szerint a depressziós betegek száma a járvány kezdete óta a háromszorosára nőtt, a szorongásos betegeké pedig megduplázódott. Ezt mi is tapasztaljuk. 

Egyelőre még nem teljesen tisztázott, hogy maga a fertőzés hogyan okozhat ilyen súlyos pszichés problémákat. Valószínűleg az agyi kis erek bántalma is hozzájárulhat a tünetekhez. 

– Ahogy olvastam, az immunrendszernek a SARS-CoV-2-re adott túlzott válaszának is tekinthető.

– Nagyon nagy százalékban viszont az átélt trauma – azok körében, akik bekerültek a kórházba, vagy hozzátartozóik betegedtek és haltak meg –, továbbá a félelem, a rémhírek, hogy mi következhet, a bizonytalanság, hogy kinek higgyenek, mind hozzájárulhat a lelkiállapot megváltozásához. 

A leggyakoribb tünet a szorongás, a depresszió, a hangulatzavarok, az alvászavar és az úgynevezett ködös agy (agyblokk), ami a koncentrációképesség csökkenését és a memóriazavarokat jelenti. Az érintettek gondolkodása zavaros, nem találják a szavakat, ami a fiataloknál is megfigyelhető, de főleg a középkorúaknál jelentkezik. A demens betegeknél pedig súlyosbodnak a tünetek, másoknál kialakulhat a demencia.

A megküzdési nehézségek között kell megemlítenem, hogy sokan az alkoholhoz nyúlnak, többet dohányoznak, kábítószert fogyasztanak. 

Hozzá kell tennem, hogy az utóbbi időben a gyászdepresszió hökkentett meg. Az új betegek többsége feketében jön, mert a szüleit, testvérét, férjét veszítette el. Ami nem a saját betegségük, hanem a szeretett hozzátartozó elvesztése miatti sokk következménye, mivel nem tudtak hagyományos módon elbúcsúzni, az illető személyhez méltó temetést szervezni. A legtöbben azért lesznek depressziósak, mert bűntudatuk van, hogy miért nem hívták hamarabb a mentőt, miért nem tudtak többet tenni, miért nem oltatták be magukat és sorolhatnánk tovább. 

– Mit tud tenni a pszichiáter?

– Sok mindent, attól függően, hogy kinek mennyire súlyos az állapota, és magától mennyire tud megküzdeni a problémájával. Van, akinek nem kell gyógyszeres kezelés, és az a fontos, hogy elbeszélgetünk, elmondom, hogy mit tehet, hogy a következőkben könnyebb legyen a helyzete. Akik enyhébb szorongásos tünetekkel jönnek, azoknak elég az életmód-változtatás, például ha elkezdenek sportolni, vagy olyan hobbit találnak maguknak, ami leköti a figyelmüket, többet járnak társaságba, hangversenyre, előadásokra. A jóga, a különböző relaxációs módszerek, a mindfulness (tudatos jelenlét meditáció) is segít. Ez utóbbi azt tanítja meg, hogy az ember figyeljen magára, a testére, arra, ami vele történik abban a pillanatban, ez nagyon jó módszer például a kiégés és a szorongásos zavarok kezelésére. Ha súlyosabb az állapotuk, főleg a fiataloknál, nagyon jól működik a pszichoterápia, ami idős embereknél nem annyira hatásos. Akiknél nagyon súlyosak a tünetek, azoknak gyógyszeres kezelést írunk fel, szorongásoldót, antidepresszánst és altatót egy időre. Ezekben az esetekben nagyon kell ügyelni a függőségekre, mert ilyenkor a páciensek hajlamosak rászokni a nyugtatóra. Ahol muszáj, ott viszont rövid ideig azt is kell adni. Ha egy hónapnál tovább elhúzódnak a tünetek, és annyira befolyásolják a mindennapi életben az egyént, hogy nem tud dolgozni, aludni, és állandóan fáradtnak érzi magát, akkor szakemberhez kell fordulni, akár pszichológushoz vagy pszichiáterhez.

– Mennyi volt az állandó páciensek száma a Covid előtt, és mennyi most utána vagy „közben”?

– A felnőtteket a járvány előtt két pszichiáter látta el, mindkettőre 10-10 beteg jutott. Jelenleg hárman dolgozunk, és napi 15-20 beteget fogadunk, amiben a telefonos konzultáció is benne van. A pszichológusoknak naponta hat páciensük van. Az is nehezíti a dolgunkat, hogy a pszichiátriai klinikán csak a nagyon súlyos, sürgősségi eseteket fogadják és fektetik be, ami a magánrendelők túlterheléséhez vezet, bár sok a felnőtteket ellátó magánrendelő. Gyermekpszichiátria azonban csak nálunk van. 

– Mennyire eredményes a kezelés, kérdezem, bár tudom, hogy rövid időben mérni a hatást ezen a területen nagyon nehéz.

– Van, akinél teljes a gyógyulás, másoknál kialakul a krónikus betegség. Akik átestek a Covidon, azoknál nagyon nehéz a memóriazavarok és az álmatlanság kezelése. A memóriazavarokra jó a ginkgo biloba kivonata és a B-vitaminok. Az alvászavarokra melatoninkészítményt lehet használni. 

A fontos az, hogy időben forduljanak orvoshoz, mert minden problémán lehet valamilyen mértékben segíteni, de ha elhanyagolják, akkor egyre nehezebb, ami különösen érvényes a gyermekekre.