Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Ismét láthatja az érdeklődő közönség azt az előadást, amely ugyan nagy sikernek örvend, objektív és érthető okokból mégis ritkán látható Marosvásárhelyen. A Sára asszony című produkcióról van szó, amelyet a budapesti Nemzeti Színház és a marosvásárhelyi Spectrum Színház közös előadásaként mutattak be, a két társulat közösen színpadra vitt produkciója azóta a Spectrum egyik emblematikus előadásává vált.
A produkció december folyamán többször is színpadra kerül Marosvásárhelyen: 14-én, szombaton este 8 órától, 15-én, vasárnap délután 5 órától, 16-án, hétfőn este 7 órától, 17-én, kedden este 8 órától, valamint 18-án, szerdán este 7 órától látható a Vidnyánszky Attila által rendezett előadás.
Amint azt az alkotók írják a produkcióról, a Sára asszony című előadás egy 19. század eleji, sokgyermekes család története. Ez a család lehetne akár hétköznapi is, ám kálváriája s az ezt követő végkifejlet mégis példává, sőt, történelmi jelentőségűvé emeli. Sára asszony és férje, György, Misikét, hetedik gyermeküket temetik. Sára fásult, György összeomlott. A gyermekáldás bősége eddig végeláthatatlan tragédiába fulladt. A tiszteletes vigasztaló szavai gépies és öncélú védőbeszédekké silányulnak, az Úr kegyelemteljes hatalma gyilkos súlyként nehezedik a világra, az orvos tehetetlensége pedig, mintha visszájára fordítaná a segíteni akarást, szinte meghívja a halált, hogy megállapíthassa: ember itt nem tehet semmit. És ekkor, mintha csak parancsszóra, megérkezik Demeter Bendegúz, a felvilágosult fiatalember, a tiszteletes unokaöccse, aki büszkén vállalja ateista voltát. A fiatal lázadó jelenléte és szavai végleg ellehetetlenítik hitében Sára asszonyt. György még küzd, de a „pallón átsuhanó” boszorkányság szelleme ösztönös, pogány gondolatok felé űzi a családot. Az istentelenség teret hódít a faluban, Sára asszony nyíltan bevallja, ő már nem hisz. Harcot vív önmagával és környezetével is, érvényes válaszokat keresve gyümölcstelennek tűnő élete romjain. Azután ismét áldott állapotba kerül, de már a temetésre is készül, hiszen elkerülhetetlennek tartja az elkövetkező sorscsapást. De vajon ki lesz az új jövevény? A válasz szentesíti az újjászülető hitet Arany János személyében.
A dráma szerzője, Döbrentei Sarolta (1973) számos sikeres nagyjáték- és tévéfilm forgatókönyvének elkészítésében vett részt. Dramaturgként dolgozott többek között a Kincsem és a Liza, a rókatündér című filmekben.
„Az előadás cselekménye és tematikája a kortárs művek között egyedülálló, ugyanakkor a produkció több érdekességgel is büszkélkedhet: ezek egyike, hogy szerzője nem drámának szánta – a realista stílben íródott, korhű szöveg eredetileg filmforgatókönyvként készült, annak összes helyszín- és idősíkváltásával, képvágásával egyetemben. Ezt színpadon kivitelezni nagyon nehéz, szinte lehetetlen, de a rendező mégis ragaszkodott hozzá. Az eredmény őt igazolja: a deszkákon szokatlan és egy teljesen más műfaj szakmai sajátosságai szerint íródott alapmű színpadi megfogalmazása elemeli az előadást a realista szövegvilágtól, és egy teljesen új dimenzióba helyezi azt. (…) A rendezés, a színpadi tér, a néző és játszó közelsége, a hangokban és mozdulatokban hol történetmesélő, hol azt aláfestő, hol abban éppen részt vevő, népi jellegű zene és táncosok, a sejtelmes fények, hosszú sötétek, sokatmondó kellékek és sokértelmű sorok nagyon szép ívű előadást építenek, amely a születésben, az újjászületésben, a keresztelő névadás momentumában, az igazán kiérdemelt, utolsó utáni esélyben éri el zenitjét, és válik fényben kitartott, örökkön érvényes pillanattá” – írta a produkcióról kritikájában Kaáli Nagy Botond.
Az előadás szereplői a budapesti Nemzeti Színház és a marosvásárhelyi Spectrum Színház művészei. Sára – Söptei Andrea m.v., György – Szarvas József m.v., Demeter Mór, lelkipásztor – Berettyán Sándor m.v., Bözsi néni – Szász Anna, Erzsike – Márton Emőke-Katinka, Miksai Tibor, doktor – Tatai Sándor, Demeter Boldizsár, diák – Ruszuly Ervin, Idős lelkipásztor – Varga József m.v. Prímás: Kiss B. Ádám m.v., táncosok: Sosovicza Fanni, Bodnár Dániel m.v. Díszlettervező: Székely László. Dramaturg: Verebes Ernő. Jelmeztervező: Bianca Imelda Jeremias. Ügyelő: Lencsés István. Súgó: Kabódi Szilvia. Rendezőasszisztens: Herpai Rita. Rendező Vidnyánszky Attila.