Marosvásárhely jegyzőjének lemondását kéri a városi RMDSZ

Sajtószóvivő: nem történt hivatali visszaélés

A marosvásárhelyi RMDSZ Cătană Dianora Monica tanácsi jegyző azonnali hatállyal történő lemondását követeli „hivatali visszaélés és hivatali mulasztás miatt, amit a kettős utcanévtáblák perének esetében követett el” – áll a szervezet közleményében. Ellenkező esetben a városi RMDSZ megfontolja, hogy pert indít ellene – nyilatkozta a Népújságnak Kali István ügyvezető elnök. A város jegyzőjének álláspontját a polgármesteri hivatal sajtószóvivője, Blaga Cosmin ismertette lapunkkal. 

Az RMDSZ közleménye szerint „a magyar ügyet a polgármesteri hivatal jogászai fektetik”, mivel a kettős utcanévtáblák közigazgatási perében nem látták el a tanács védelmét. „2017 októberében két tanácshatározat is napirendre került, amelyek ugyanazt az ügyet szabályozták. A rendhagyó eset az akkori prefektusnak a Dózsa György utcanévtábla üldözése következtében kezdődött. A marosvásárhelyi RMDSZ hivatalos kérdésére a prefektúra először lakossági feljelentésre, majd saját indíttatásra hivatkozott, hogy miért is kérte fel a polgármesteri hivatal szakosztályát, hogy távolítsák el a magyar utcanévtáblát. Akkor eldöntöttük, hogy újra napirendre vesszük az utcák elnevezését Marosvásárhelyen, és megpróbáljuk megoldani egyszer és mindenkorra. Elkészítettünk egy innovatív módszeren alapuló tanácshatározatot, és iktattuk a hivatalban. Kisvártatva kiderült, hogy a Szabad Emberek Pártjának (POL) akkori tanácsosai is iktattak egy tervezetet, ami merőben másképp próbálta szabályozni ugyanazt az ügyet. Megjegyzendő, hogy a polgármesteri hivatal jegyzője negatívan véleményezte a tervezeteket” – magyarázza az előzményeket a marosvásárhelyi RMDSZ közleménye. Az észszerűség jegyében a marosvásárhelyi RMDSZ és a POL kiegyezett abban, hogy kölcsönösen sikert kívánva egymásnak megszavazzák egymás javaslatait, ezt követően „menetrend szerint érkezett meg a prefektus óvása, mindkét határozatra”. „Akkor a sajtó és a közösségi terek attól visszhangoztak, hogy a POL elmegy a falig, és ha kell, a bíróságon fog érvényt szerezni a határozatnak. Az RMDSZ eközben ügyvédekkel egyeztetett, és készültünk a saját álláspontunk védelmére, illetve tekintettel arra, hogy a városháza jegyzője negatívan véleményezte a határozattervezetet, úgy ítéltük meg, hogy a városháza jogászai nem tudják ellátni az ügy védelmét, ezért egy újabb tanácshatározatot fogadtattunk el, hogy a tanácsot egy független ügyvéd képviselje. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálattal közösen teljesen díjmentesen ajánlottunk egy ügyvédet a város számára. Itt lépett közbe másodszor a jegyző, aki megtagadta a szerződés aláíratását a polgármesterrel, arra hivatkozva, hogy a törvény ezt nem teszi lehetővé. Itt azonban egy ferdítés van, mert a 26/2012-es sürgősségi kormányrendelet valójában arról rendelkezik, hogy azon közigazgatási egységek, amelyeknek van jogi osztálya, nem fogadhatnak ügyvédet a képviseletükre, ellenben ugyanabban a cikkelyben rögzíti, hogy jól indokolt esetben, amennyiben a jogi osztály jogászai nem tudják ellátni a védelmet, akkor fogadható külsős ügyvéd” – áll a marosvásárhelyi RMDSZ közleményében, amely a vonatkozó jogszabályt is idézi, és hangsúlyozza: „a tanácsot a városháza jogászai kellett védjék a tárgyaláson, a jogi igazgatóság pedig a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal organogramja szerint a jegyző igazgatása alá tartozik”. Vagyis az igazgatóság kötelezettsége – többek közt – a város és a polgármesteri hivatal érdekeinek védelme, illetve a jogi képviselete a bíróságokon. 

Az RMDSZ azt is nehezményezi, hogy a POL nem mutatott érdeklődést az ügy iránt: „mint kiderült, a POL-nak a fal a bíróság kapuját jelentette”.

„Úgy vesztettünk, hogy esélyünk sem volt nyerni”

„A per a marosvásárhelyi közigazgatási bíróságon zajlott. A marosvásárhelyi RMDSZ saját ügyvédet fogadva beavatkozott a tanács mellett a perbe, míg a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat ugyanezt tette, ha már direkt módon nem volt lehetőség védőügyvédet biztosítani a tanácsnak. Többszöri halasztás után a bíróság a prefektúra érveit fogadta el, és több ponton is cáfolható indoklással elutasította az RMDSZ érveit. 

A per a fellebbviteli bíróságon folytatódott volna, hiszen mind az RMDSZ, mind a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat fellebbezést tett le az elsőfokú ítélet ellen. Sajnos csak folytatódott volna, ha az alperes, vagyis a marosvásárhelyi tanács nevében a hivatal jegyzője is megfogalmazott volna és iktatott volna hasonló fellebbezést. Ezt azonban elmulasztotta megtenni, ezért a per lezárult, a bírák elutasították mindkét fellebbezést, ha az alperes elfogadta az elsőfokú ítéletet. Tehát úgy vesztettünk, hogy esélyünk sem volt nyerni. Ez a tétlenség kimeríti a Btk. 297. cikkelyét, azaz a hivatali visszaélést, de minimálisan a 298. cikkelyben rögzített hivatali gondatlanság fogalmát. Az előző esetben 2-től 7 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki, az utóbbi esetében 3 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetés. Mindezeket figyelembe véve, két lehetőség között választhat Marosvásárhely jegyzője: vagy azonnali hatállyal lemond, vagy gyakorolhatja a fellebbezések írását, immáron mint alperes” – zárul a közlemény. Hogy az utóbbi mondat második felén mit kell érteni, Kali István lapunknak pontosította: megfontolják, hogy pert indítanak-e a jegyző ellen. 

Joghézag és etika

A Népújság megkeresésére a POL részéről Bălaş Radu önkormányzati képviselő elmondta: mindenben egyetértettek az RMDSZ-szel, abban is, hogy külső ügyvédi iroda lássa el a tanács védelmét. „Mi mint párt nem tehettünk ennél többet. A prefektus megtámadta a határozatokat, és a korábbi tapasztalataink alapján – hiszen a tanintézetek kétnyelvű feliratozásával kapcsolatos határozat miatti pert is elvesztettük – értelmetlennek láttuk az újabb pereskedést. Igen, eddig tartott a fal, a bíróságig. Sem időnk, sem emberünk nincs ahhoz, hogy esélytelen pereskedést folytassunk” – nyilatkozta Bălaş Radu. Hozzátette: a kétnyelvű utcanévtáblák ügye két módon oldódhatna meg. Egyrészt, ha a választásokat egy olyan polgármester nyerné meg, aki, akárcsak Székelyudvarhelyen vagy más városokban, kitéteti a kétnyelvű utcanévtáblákat, vagy pedig ha a parlamentben sikerülne módosítani a közigazgatási törvényt, és a kétnyelvű helységnév-táblákra vonatkozó cikkelyt kiegészítenék a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére vonatkozó előírással.

A polgármesteri hivatal részéről Blaga Cosmin szóvivő kijelentette: valóban a jogi igazgatóságnak feladata ellátni a tanács, a polgármesteri hivatal jogi képviseletét. Ugyanakkor a város jegyzője törvényességi szempontból nem láttamozta a szóban forgó határozattervezeteket, amit a prefektúra is törvénytelennek nyilvánított. „Ezek után mennyire lenne etikus egy olyan ügyben védeni a tanácsot, és fellebbezni, amit maga a jegyző is törvénytelennek tart? Ebben a tekintetben egyébként joghézag van, a törvény az ilyen esetben nem egyértelmű. Úgyhogy a jegyző nem követett el semmilyen hivatali visszaélést, nincs amiért lemondania” – mondta a szóvivő.