S akkor mit is csinál a városi tanács?
A városi tanács gyűlései nyilvánosak, bárki részt vehet ezeken. A tapasztalat szerint a sajtó és a polgármesteri hivatal szakemberein kívül csak néhány érdeklődő, rendszerint valamely témában érintett fél vesz részt.
(Folytatás tegnapi lapszámunkból)
Hogyan működnek a gyűlések?
A városi tanács gyűlései nyilvánosak, bárki részt vehet ezeken. A tapasztalat szerint a sajtó és a polgármesteri hivatal szakemberein kívül csak néhány érdeklődő, rendszerint valamely témában érintett fél vesz részt. A gyűlésekre rendszerint havonta egyszer kerül sor, de a fontos és sürgős kérdésekben rendkívüli gyűlésekre is összeül a tanács. A 2010-es év nyarán a „rendes” két gyűlés helyett az Energomur megmentési kísérlete kapcsán szinte hetente ülésezett a testület. A törvény értelmében a gyűlések összehívása a polgármester feladata. Ez a részletkérdés azért fontos, mert ha a polgármester nem hívja össze a gyűlést, akkor nincs miről vitázni. A gyűléseket az előző gyűlésen megválasztott üléselnök vezeti. A marosvásárhelyi gyakorlat szerint váltakozva egyszer román, máskor magyar tanácsos vezeti a gyűléseket. A gyűlésvezetés szaktudást, felkészülést igényel, emiatt a tanácsosok csak egy része vállalkozik erre a feladatra. A „magyar oldalon” többen, a „román oldalon” csak 3-4 tanácsos szokta vállalni a feladatot. A városi tanács döntéseit városi tanácsi határozatok formájában hozza (román rövidítése HCL). A tanácsosok összlétszámának megfelelő egyszerű többség szavazata szükséges olyan kérdésekben, mint a költségvetés, adók és illetékek, város- és területrendezés. A város vagyonára vonatkozó kérdésekben a tanácsosok összlétszámának megfelelő minősített többség, azaz az összlétszám kétharmadának szavazata szükséges. Az a politikai alakulat vagy koalíció, amely a szavazatok többségével rendelkezik, a legtöbb kérdésben át tudja vinni az akaratát. Ezek között számtalan olyan van, amely a lakosok mindennapi életét jelentősen befolyásolhatja. Sovány vigasz, hogy Marosvásárhelyen a kétharmados többség a következő évtizedekben elképzelhetetlennek tűnik, tehát a város vagyoni kérdéseiben mindig is szükséges lesz a bölcsesség több politikai alakulat részéről.
Mennyit is keresnek a tanácsosok?
A tanácsosok a köz érdekében kifejtett tevékenységükért nem kapnak fizetést, hanem gyűléspénznek is nevezett járandóságban (indem-nizaţie) részesülnek. Bár adóköteles jövedelemnek számít, de ellentétben a munkabérrel, fizetéssel, nem számít a munkaviszonyban eltöltött régiségbe, nyugdíjba stb. A juttatás értéke jelen pillanatban 400-500 lej körül mozog, az adott település polgármestere bérének függvényében. Ez a maximális összeg, erre csak akkor jogosult a helyi képviselő, ha minden szakbizottsági és plenáris gyűlésen jelen van. Ez egyes hónapokban négy-öt is lehet, de soha nincs háromnál kevesebb gyűlés. Minden tanácsos köteles különböző bizottságok munkájában részt venni, de ezekért nem részesül semmilyen juttatásban. Ezeket a bizottságokat a tanács nevezi ki. A feladat rendszerint döntés-előkészítés, de sokszor a város nevében tárgyaló szerepe is lehet egy bizottságnak. A bizottságok döntését rendszerint a városi tanács határozattal erősíti meg. Vannak tanácsosok, akik heti 3-4 alkalommal, magyarán szinte naponta bejárnak a polgármesteri hivatalba bizottsági munka kapcsán, de szinte mindenki havonta 1-2 alkalommal részt kell vegyen valamilyen ingyenes bizottsági munkában. Hiába vesz részt egy tanácsos egy hónap leforgása alatt akár 10-15 bizottsági munkában, amennyiben hiányzik valamelyik „fizetéses” gyűlésről, például a plenáris ülésről, akkor a havi munkájáért 200-300 lejt kap. Figyelembe véve az elvégzendő munkának a mennyiségét, és főleg a vele járó politikai, társadalmi, gazdasági és büntetőjogi felelősséget, egyértelmű, hogy jövedelem szempontjából egyáltalán nem érdemes ezt a munkát felvállalni. Jogosan vethetik fel sokan, hogy a tanácsosok közpénzen utazhatnak például külföldre, és ez is juttatás. Valóban így van, a tanácsosokat is megilletik a hivatalos küldetésben levő személyekre vonatkozó juttatások. Így például jár nekik az utazási költségtérítés, illetve napidíjra is jogosultak. Tegyük hozzá, hogy hasonlóan bárkihez, aki kiküldetésbe megy a magán- vagy közszférából. A tanácsosok kiszállásai kapcsán megfogalmazott kritikák, néhány jogos esetet leszámítva, rendszerint alaptalanok, mivel teljes mértékben mellőzik az adott út esetleges hozadékát, tényleges célját, fontosságát. Egy személyes becslés alapján a marosvásárhelyi magyar tanácsosok kevesebb mint fele, pontosabban 3-4 olyan van, aki ebben a mandátumában járt a tanács színeiben hivatalos kiszálláson külföldön, köztük jelen sorok írója is. Ezen külföldi „kiruccanások” – évente 5-6 alkalom az egész tanács szintjén – kétségtelenül személyes előnyökkel is járhatnak, de sokkal inkább igaz az, hogy az utazással járó járulékos költségeket nem fedi a napidíj.
(Folytatjuk)
Dr. Bakos Levente közgazdász, városi tanácsos
