S akkor mit is csinál a városi tanács?
A polgármester-állítás körüli „élénkség”, a helyhatósági választások időpontja körüli politikai és közéleti vita azt bizonyítja, hogy az egyre erősödő lakossági közömbösség ellenére fontos kérdés, ki vezeti a várost a következő négy évben.
A polgármester-állítás körüli „élénkség”, a helyhatósági választások időpontja körüli politikai és közéleti vita azt bizonyítja, hogy az egyre erősödő lakossági közömbösség ellenére fontos kérdés, ki vezeti a várost a következő négy évben. Kisebb mértékben ugyan, de ilyenkor a városi tanácsosok megválasztását is nagy érdeklődés előzi meg. A tanácsosállítás első lépése a jelenlegi tanácsosok tevékenységének mérlegelése a politikai alakulatok és a választópolgár részéről is. Minket, magyarokat mintha jobban foglalkoztatna ez a kérdés, és a jogos kritikák mellett gyakran olyan elvárások fogalmazódnak meg, amelyek köszönő viszonyban sincsenek azzal, ami a tanácsosok hatáskörébe tartozik. A médiában és az utcán is gyakran elhangzik a tömör vélemény: „nem csináltak semmit”. A már kialakult képen immár nehezen lehet változtatni! Okairól is érdemes lenne a szakembereknek vitázni, de tény, hogyha az átlag választópolgár nem tudja, mit csináltak a választott tanácsosok, az nem a választópolgár hibája…
Felmerül azonban az a kérdés is: tudjuk-e egyáltalán, mit kellene tegyen a városi tanács, a városi tanácsos? Valószínűleg sok esetben nem kapnánk helyes választ a kérdésre, hiszen például a Bernády iskola kapcsán hangzik el folyamatosan egy sor butaság illetékesek és illetéktelenek részéről is. De akkor lássuk is hát, mivel is foglalkozik a városi tanács és a tanácsosok?
A városi tanács működését a 215/2001-es számú helyi közigazgatási törvény, pontosabban ennek folyamatosan aktualizált változata szabályozza.1 Ez a törvény a helyi autonómia általános rendjét, valamint a helyi közigazgatás szervezését és működését szabályozza.2 Ennek értelmében a városi tanács az egyik olyan helyhatóság, amely az önrendelkezés szellemében, a közérdek érvényesítésére alakul. A városi tanács mellett helyhatóságnak számít a polgármester, a megyei tanács és újabban a megyei tanács elnöke is.3 A tanácsosok mandátuma négy évre szól, számuk a lakosság számának függvényében kilenc és harmincegy között változik. Marosvásárhelynek huszonhárom tanácsosa van.
A leggyakrabban a polgármester és a városi tanács szerepe nem világos, összetéveszthető. Még a mi polgármesterünkkel is „előfordul”, hogy olyasmivel dicsekszik, ami nem neki köszönhető, illetve sokszor olyasmiért is szidják a városi tanácsot, amihez semmi köze nincs. Alapjában véve az kellene mindenkiben tudatosuljon, hogy a városi tanács szabályoz (románul: autoritate locală deliberativă), míg a polgármester és a polgármesteri hivatal4 végrehajt, kivitelez, ügyvezet (románul: autoritate locală executivă). Ha analógiát keresünk az országos és a helyi közhatóságok között, akkor a parlamentnek a városi tanács, a kormánynak a polgármester és hivatala felel meg.
Gyakori tévedés a polgármestert a tanács alárendeltjének tekinteni. Nos, nem. A helyhatósági törvény világosan kimondja, hogy nem létezik alárendeltségi viszony a két hatóság között, mindkét intézmény teljesen önálló. Ez persze nem jelenti, hogy a két hatóság független egymástól. Az egyik legfontosabb összekapcsoló elem a két hatóság közt a városi költségvetés. A jogszabályok szerint a költségvetést a polgármester terjeszti elő, de a városi tanács hagyja jóvá. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy többségi tanács akár teljesen átalakíthatja a polgármester elképzeléseit. Ugyanakkor mindig a polgármester nevet a végén, mivel a megszavazott költségvetést ő hajtja végre. A hazai gyakorlat szerint ez azt jelenti, hogy a költségvetés azon tételeit, amelyek a saját elképzeléseit segítik, végrehajtja, a többit nem. És ha már elfogyott a pénz ezekre a tervekre, akkor bármikor kérheti a költségvetés módosítását. A költségvetés-módosítások szintén a tanács hatáskörébe tartoznak. Ennek két formája van: a kiegészítés (amikor változik a költségvetés főösszege), és az átcsoportosítás (itt a főösszeg nem változik, csak az egyes költségvetési tételek értéke módosul).
A városi tanács nem rendelkezik, legalábbis Marosvásárhelyen nem, saját személyzettel. Nincs egyetlen olyan személy sem, aki egy tanácsosnak vagy akár az egész testületnek a közvetlen alárendeltje lenne. Mivel a polgármesteri hivataltól eltérő hatóság, emiatt hiába várjuk, hogy tanácsosaink valamilyen személyes kérést elintézzenek a polgármesteri hivatalban. Jogilag ugyanannyi befolyásuk van ezekre az ügyvitelekre, mint bármely más állampolgárnak. Azzal a lényeges különbséggel, hogy bármikor megvádolhatók befolyással való üzérkedéssel, amennyiben valakinek az ügyében mégis eljárnak. Sarkítva fogalmazva: minden olyan ígéret, amelyet bármelyik tanácsos tesz lakossági fórumokon, kihallgatások alkalmával vagy választási kampányban, amely egy adott eseti probléma megoldására vonatkozik, nem más, mint felelőtlen ígéret. Teljesen más kérdés, ha olyan problémáról van szó, amely szabályozást, esetleg a meglévő szabályok módosítását igényli.
Lassan eljött az ideje a látványos nagyotmondás-versenynek: kezdődik a választási kampány. A tanácsosjelöltek ilyenkor gyakran határozott ígéreteket tesznek arra vonatkozóan, hogy megválasztásuk esetén mit fognak megoldani a város problémáiból. A bökkenő ebben csak az, hogy a tanácsosnak semmilyen hatásköre nincs bármit is megoldani. Legalábbis egyénileg nincs. Az egy teljesen más kérdés, hogy kezdeményezhet, és miután meggyőzte a testület többségét, talán lesz az ígéretből valami. Azért csak talán, mert a legjobb tanácsi határozat sem ér semmit, ha nem hajtják végre. Erre itt Marosvásárhelyen van számtalan példa. És sajnos arra is van bizonyíték, hogy kisebbségben levő tanácsosnak szinte semmi esélye sincs arra, hogy akarata érvényesüljön.
Összegezve elmondhatjuk, hogy a legfontosabb elvárás tehát a tanács és a tanácsosok felé, hogy megfelelő szabályokat, kereteket biztosítsanak a város működésére vonatkozóan, és ne várjuk el, hogy városvezetési operatív, működtető kérdésekben bármit is tegyenek. Nem rájuk tartozik, ez a polgármester dolga!
(Folytatjuk)
1 A cikkben nem fogunk szigorúan ragaszkodni a törvény hivatalos magyar fordításában használt terminológiához. Egyrészt azért, mert teljesen magyartalan, sőt, több helyen téves.
2 Nagyon divatos téma az erdélyi közéletben az autonómia kérdése, és kevesen tudják, hogy a fogalom bizonyos értelemben már rég szabályozott a román jogrendszerben!
2 A magyarországi jogi terminológia és gyakorlat eltér a romániaitól, ott a települési önkormányzat szervei a polgármester és a képviselő-testület. Ez utóbbi tagjai nem tanácsosok, hanem képviselők. A megválasztási mechanizmusuk is kissé eltér.
4A törvény a polgármesteri hivatalt funkcionális, tehát nem jogi struktúraként definiálja. A hatóság maga a polgármester. A polgármester szakapparátusa nem más, mint a polgármesteri hivatal személyzete.
Dr. Bakos Levente közgazdász, városi tanácsos
