Romániában is egyre több a gyermektelen nő
Egy friss statisztika szerint Romániában is drasztikusan csökken a gyermeket vállaló nők aránya. Míg 2011-ben először csökkent 200 ezer alá az újszülöttek száma, 2024-ben már a 150 ezret sem érte el. Egy friss felmérés szerint arányaiban a romániai magyarok körében kevesebb a gyermektelen nő, mint a román nemzetiségűek körében, és Kolozs megyében növekszik a leggyorsabban a 35–44 év közötti gyermektelen nők aránya. Az okok sokrétűek: megváltozott a családi modell, egyre többen a karriert részesítik előnyben az anyasággal szemben, és szép számmal akadnak olyanok is, akik nem találnak megfelelő partnert.
A romániai demográfiai változásokhoz nagymértékben hozzájárul, hogy miként alakul a gyermekvállalás iránti igény és hajlandóság. A Clubulcopiilor.ro portál elemzést készített arról, hogy miként változott Romániában az elmúlt években a gyermeket vállaló nők aránya, és milyen okok húzódnak meg az egyre szélesebb körben érvényesülő jelenség mögött.
Egyre csökken a fiatal anyák száma, a 35 év felettieké pedig ugrásszerűen nő
Bár európai uniós viszonylatban Romániában a legtöbb a kiskorú anya, az 1990-es évek óta drasztikusan csökkent a fiatalon gyereket vállaló nők száma. Míg 1990-ben a gyermekek 15 százaléka született 15–19 éves anyáktól, addig 2023-ra ez az arány 9 százalék alá csökkent. Ugyanebben az időszakban a 20 és 24 év közötti anyák aránya, akik az 1990-es évek elején még majdnem többségben voltak, szintén megfeleződött: az 1992-es 49,7 százalékról 19,7 százalékra csökkent a 2023-as esztendőben. 2020-ban először fordult elő, hogy a legtöbb gyermeket 30 és 34 év közötti anyák szülték. Mi több, a legnagyobb mértékben a 35–39 éves anyák száma növekedett, 1990-hez képest 2020-ra számuk 174 százalékkal nőtt. A 40–44 éves anyák száma szintén jelentősen, 160 százalékkal nőtt.
A romániai nők esetében is érvényesül a tendencia, miszerint a 35 év felettiek közül mind többen gyermektelenek. 1992-ben a 35 és 44 év közötti nők mindössze 10 százalékának nem volt gyereke, ez az arány 2021-re 19 százalékra emelkedett.
A nők egyre idősebb korban vállalnak gyermeket, és a szociológusok szerint a legtöbben csak egyet, mert életkoruk miatt biológiai szempontból is nehézségek merülnek fel. A 35 éves és idősebb gyermektelen nők túlnyomó többsége felsőfokú végzettségű. De az elmúlt évtizedben nagymértékben nőtt az alacsonyabb iskolai végzettségű gyermektelen nők száma is. Bár jelentős különbség mutatkozik a 35 év feletti, gyermektelen nők aránya között városon és vidéken, mindkét szegmensben gyorsuló ütemben növekszik. Úgy tűnik, hogy a vidéki környezet mintegy 10 évvel „le van maradva” a városi mögött: a 35 évnél idősebb, gyermektelen vidéki nők aránya hasonló, mint a városi nőké volt egy évtizeddel ezelőtt.
A gyermektelen nők aránya a román nemzetiségűek körében 19 százalékos, a magyarok esetében 17 százalékos, a romáknál 11 százalékos.
Bukarest jár az élen
A kimutatás szerint a 35–44 éves bukaresti nők egyharmada gyermektelen. A második helyen Kolozs és Temes megye áll 23 százalékkal, majd Brassó és Arad következik 20 százalékkal. További megyék, ahol magasabb, 18 százalékos a gyermektelen nők aránya: Szeben, Hunyad, Fehér, Iași, Bihar. Ugyanakkor Kolozs megyében növekszik a leggyorsabban a 35–44 év közötti gyermektelen nők aránya.
Az elemzés szerint az elmúlt 10 évben nagymértékben megnőtt azon nők száma, akik elválnak, mielőtt gyermeket vállalnának. A gyermektelen, elvált nők aránya jelentősen – 14 százalékról 43 százalékra – nőtt az elmúlt 10 évben. A házasságban élő gyermektelen nők aránya is megduplázódott – 7 százalékról 15 százalékra nőtt – az elmúlt évtizedben.
Sok tényező áll a háttérben
Sok nő esetében a gyermekvállalást az befolyásolja, hogy a karriert, a továbbtanulást helyezik előtérbe. A korábbi generációkkal ellentétben, amikor az anyaságot természetesnek tekintették, ma sok nő nagyobb függetlenségre és rugalmasságra vágyik. A mai fiatal felnőttek elhalasztják a házasságkötést és a családalapítást, a pénzügyi stabilitásra, az utazásra és a személyes élményekre összpontosítanak, és sokak számára az anyaság már nem elsődleges életcél. Az okok között ugyanakkor szerepel a megélhetési költségek emelkedése és a gazdasági bizonytalanság tényezője is. Az instabil gazdasági helyzetben sok nő úgy érzi, hogy anyagilag nem engedheti meg magának a gyermeknevelést. A termékenységi problémák és az egészségügyi tényezők is befolyásolják a gyermekvállalási kedvet. A meddőség is egyre gyakoribb, ugyanakkor az első terhesség idejére az életkor növekedése is csökkentheti a fogantatás esélyeit. Szintén befolyásoló tényező, hogy sok nő nem talál magának megfelelő partnert, ugyanakkor az is, hogy változnak a családi minták. A hosszú távú kapcsolatok sokkal instabilabbak, mint a múltban, és a válások aránya egyre nő. A School for Couples tanulmánya szerint 1990 és 2020 között a romániaiak körében 75 százalékkal nőtt a válások aránya. Azok a nők, akik nem találnak megfelelő partnert, gyakran döntenek úgy, hogy gyermektelenek maradnak, különösen, ha nem akarnak egyedülálló szülők lenni.
