Románia hangsúlyozottabb szerepet kap

Február 19-én, pénteken délelőtt a marosvásárhelyi Mihai Viteazul 6. különleges hadműveleti egység udvarán ünnepélyes keretek között búcsúztatták azokat a katonákat, akik március elsején felváltják az Afganisztánban békefenntartó hadműveleteket végző kollégáikat. A rendezvényen jelen volt Mihnea Motoc honvédelmi miniszter is, aki a ceremóniát követően sajtótájékoztatót tartott, és újságírói kérdésekre válaszolt. 

– Románia 10 éve jelen van Afganisztánban. Mi a szerepe a román hadseregnek, és meddig teljesítenek szolgálatot katonáink ebben a térségben?

– A harmadik alkalommal cseréljük le a teljes kontingenst Afganisztánban. Mindig szívszorongva veszek részt egy ilyen eseményen, mert tudom, hogy nem kockázatmentes a misszió. Három hónappal ezelőtt jártam a marosvásárhelyi laktanyában, ahol meggyőződhettem arról, hogy a küldetést vállaló katonákat megfelelően felkészítették, jó parancsnokaik vannak, és ez garancia arra, hogy kiválóan teljesítik megbízatásukat. Az egy évtized alatt a katonáink megállták, megállják helyüket, s ezt elismeri nemcsak a szaktárca, koalíciós társaink is. A nemzetközi egyezményeknek megfelelően Romániának jól körülhatárolható helye és szerepe van az afganisztáni helyzet stabilizálását felvállaló haderők keretében. Ebben a kiküldetésben mintegy 60 ország vesz részt, köztük hazánk is. Fontos a régió biztonságossá tétele azért, hogy megelőzzük az esetleges terrorista gócpon-tok kialakulását. Az is fontos, hogy a terepmunka során bizonyítsuk partnereinknek, hogy megalapozott Románia NATO-beli jelenléte. A tíz évvel ezelőtt beindított Resolut Suport Mission hadművelet keretén belül jelenleg 650 román katona teljesít szolgálatot. Feladatukat jóváhagyta a parlament mindkét háza. Ötven katonai tanácsadó készíti fel az iraki különleges haderők tagjait, a gyalogságot és a katonai hírszerzőket, hogy megfelelően végezzék majd munkájukat, amikor a koalíciós erők teljesen kivonulnak országukból és átveszik az ország katonai-biztonsági szolgálatát. Néhány héttel ezelőtt részt vettem a NATO-tagállamok honvédelmi minisztereinek találkozóján, ahol jelen volt az Amerikai Egyesült Államok honvédelmi minisztere, Ash Carter is. A tanácskozáson részt vevőket pontosan tájékoztatták a NATO általános célkitűzéseikről, meghatározták az elkövetkezendő időszak stratégiai lépéseit, és ebben szerepet kapott Románia is. Idő kell, ameddig megfelelően ütőképes lesz az afgán haderő, hiszen különleges képzésről van szó, ezenkívül folytatni kell a logisztikai felszerelést is, ugyanakkor a koalíciós erőknek a térségbeli jelenléten túl is követniük kell, hogy miként állja majd meg a helyét a hazai hadsereg. 

– Ha a nemzetközi konfliktus az Iszlám Állammal (ISIS) szemben oda jut, hogy megoldására bevetik a NATO-katonákat, Románia is részt vesz a műveletben? 

– A NATO-tagállamok honvédelmi minisztereinek említett találkozóján jelen volt Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is, aki kijelentette, hogy a NATO nem vesz részt az Iszlám Állam elleni hadműveletben, egyelőre a környékbeli országokban – Jordánia és Irak – erősíti a jelenlétet és a katonai kapacitást. Amennyiben a 

NATO vezetőinek a szintjén szóba kerül egy esetleges intervenció lehetősége, akkor Románia is részt vesz ezen a tárgyaláson. Amikor majd esetleg tudtunkra adják, hogy miben vállalhatunk szerepet, akkor a rendelkezésünkre álló lehetőségek függvényében az országos fórumokon (sz.m.: parlament, védelmi tanács, honvédelmi minisztérium, vezérkar) elemezni fogjuk a részvételi feltételeket, és ennek megfelelően döntünk. Ez egy hosszabb folyamat, hiszen, amint látható, rugalmas a haderőnk csoportosítása a nemzetközi hadszíntereken, de ezeket a mozgásokat összehangolva, jól kidolgozott terv alapján hajtjuk végre, és természetesen a nemzetközi koalícióban való részvételnek is megvannak a határai. 

– Milyen mértékben jelent veszélyt az orosz–ukrán konfliktus Románia biztonságára? 

– A NATO tagállamaként megtesszük azokat a taktikai és stratégiai lépéseket, amelyeket a szövetség az orosz–ukrán konfliktust követően meghozott, és amelyekkel alkalmazkodunk az új biztonsági közeghez. Ezek megpróbálják ellensúlyozni a 2014-ben törvénytelenül Oroszországhoz csatolt Krím félszigeten és a Fekete-tengeren kialakult katonai biztonsági helyzetet, a masszívabb orosz jelenlétet. A NATO-tagállamok honvédelmi minisztereinek említett tanácskozásán az a döntés született, hogy a szövetség erősíti a katonai jelenlétet a keleti szárnyon, vagyis a balti államoktól Lengyelországon keresztül, Romániában és Bulgáriában is. Ez állandó 

„elrettentő célú” katonai jelenlétet foglal magában, ahol az állományt időnként cserélik, de a fokozott létszám állandó marad. Ez a közös védelmi hadgyakorlatok magas számát is jelenti. 

– Az Afganisztánba utazó különítménynek a búcsúztató ceremónián felszólaló parancsnoka többek között azt is említette, hogy javítani kellene a különleges haderők felszereltségén. 

– Nincsenek pontos adataim arra vonatkozóan, hogy a hadsereg különleges egységeinek milyen az ellátmánya, de a korábbi marosvásárhelyi látogatáson meggyőződhettem arról, hogy a kiküldetésnek megfelelő felszereléssel, logisztikai háttérrel teljesítenek szolgálatot a katonák Afganisztánban. A minisztérium figyelemmel kíséri a külföldi hadszíntereken jelen levő egységek sorsát, ideértve az ellátmányukat is. Mind a szaktárca, mind az amerikai partnereink mindig elégségesen finanszíroztuk a külföldön szolgáló alakulatainkat. Szövetségeseink is tisztában vannak azzal, hogy a ránk bízott feladattal fontos szerepet töltünk be a régióban, és a munkánknak megfelelő támogatásban részesítenek. Természetesen ez fokozatosan csökkenhet is, amennyiben a 

NATO úgy dönt, hogy visszavonja jelenlétét a térségben. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a különleges alakulatok támogatottsága csökken, hiszen a világ más övezeteiben is bevethetők, de a legfontosabb feladat a haza védelme. És ehhez is megfelelő ellátmányra van szükség, amit a költségvetés függvényében biztosít a szaktárca.