Az európai béke és egység ünnepe a mai nap, az Európa-nap. Ezen a napon a történelmi jelentőségű Schuman-nyilatkozat évfordulóját ünnepelik az egész kontinensen.
Az európai béke és egység ünnepe a mai nap, az Európa-nap. Ezen a napon a történelmi jelentőségű Schuman-nyilatkozat évfordulóját ünnepelik az egész kontinensen. 1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter javaslatot tett az első és második világháborúban egymás ellen harcoló európai országoknak, hogy szén- és acéltermelésüket vonják közös irányítás alá. Francia- és Németországon kívül Belgium, Hollandia, Luxemburg és Olaszország válaszolt a felhívásra, és 1951 áprilisában aláírták az első Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó Párizsi Szerződést, amit az európai integráció első lépcsőjeként szoktak emlegetni.
A kormányfők 1985-ös milánói találkozójukon elhatározták, hogy Európa napjaként fog bekerülni a nap a köztudatba, mely minden tagország állampolgárához szól. Ám valójában ez a nap nemcsak az alapító országok állampolgárait, de az összes tagországét érinti, hiszen mindenki, aki demokratikusan választja a belépést, elkötelezi magát a békeprogram, a szociális fejlődés, a gazdasági fejlődés és a szolidaritás alapgondolatai mellett.
Idén a világ különböző részein működő uniós küldöttségek is részt vesznek a megemlékezésen. Programok és rendezvények sokasága várja az érdeklődőket egész májusban. Az idei év témája: a kulturális örökség európai éve.
Ünnepel tehát Európa és a világ.
De mi történik minálunk a béke és az egység ünnepén? Hogyan valósul meg a békeprogram, a szociális és a gazdasági fejlődés, illetve a szolidaritás?
Vegyük sorra. Hétfőn figyelmeztető sztrájk volt az egészségügyben. Talán az „egység” és „szolidaritás” nevében pár nappal ezelőtt Csíkszeredában ismeretlen tettesek piros festékkel obszcén ábrákat festettek a Hősök temetőjében álló emlékműre.
Az alkotmánybíróság május 10-én tárgyalja a hatóságok közti alkotmányos konfliktusra vonatkozó óvást Klaus Iohannis államfő azon döntésével kapcsolatban, hogy nem járul hozzá Laura Codruţa Kövesi menesztéséhez. Az elnök ezenkívül alkotmányossági kifogást emelt az igazságszolgáltatás megszervezéséről szóló törvény ellen is.
És éppen ma, a béke, az egység és a szolidaritás ünnepén szavaznak a honatyák az egészségügyi miniszter ellen benyújtott egyszerű indítványról.
Az államfő, miután április végén már megtette egyszer, hétfőn ismét a miniszterelnök lemondását követeli, elégtelennek tartva a kormány gazdasági teljesítményét az idei első negyedévben.
És még egy: le kellett venni a zászlókat a csíkszeredai művelődési ház mellől, és nemsokára a Városháza felirat is erre a sorsra jut.
Ilyen „események” színesítik tehát a hazai „eredeti” Európa-napi rendezvényeket tizenegy évvel azután, hogy Románia tagja lett az Európai Uniónak. És ahelyett, hogy beilleszkedett volna a konszolidált demokráciák és a civilizált világ szokásvilágába, „hála” az egymást követő országvezetők tehetetlenségének, mint egy bűzlő mocsárba, beleragadt saját „eredetiségébe”.
